buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Budapest, avagy a nosztalgia seholsincsvárosa


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Azért írtam ezt a könyvet, hogy kiûzzem magamból (vagy tán hogy kiélvezzem) azt a rögeszmés szeretetet, amelyet ez iránt a város iránt érzek” – olvasható Arthur Phillips weblapján. „Ez a város” azonban a cím ellenére nem Prága, hanem Budapest – itt élt Phillips 1990 és 1992 között mint egy amerikai befektetési cég munkatársa, mint dzsessz-zenész, mint „óvszerpusztító” és mint olyan amerikai fiatal, aki számtalan társával (ha úgy tetszik, egy új „elveszett nemzedék” tagjaival) együtt azért jött Kelet-Európába, hogy az unalmas amerikai konzuméletbõl kirepülve egy olyan helyen landoljon, ahol egyszer csak történni kezdett a történelem. (S persze sokan közülük – a mûvészpalánták – abban reménykedtek, hogy itt gyûjtik az élményanyagot elsõ regényükhöz vagy filmforgatókönyvükhöz.)

A regény azonban korántsem egyszerû élménybeszámoló két Budapesten töltött évrõl – Phillips, mint írja, „sebészileg kimetszette magát a végtermékbõl” —; az igazi, az általunk ismert város hitelesen felvillanó képei ellenére is inkább egy fiktív regényvilág, amelyben öt észak-amerikai fiatal keres valamit (mondjuk úgy, kicsit fellengzõsen, az élete célját vagy értelmét). Charles Gábor, aki magyar emigráns szülõk gyermeke, élete elsõ bombaüzletét akarja tetõ alá hozni (egy könyvkiadó megvásárlásával), hogy így indítsa be amerikai karrierjét. A kanadai Mark a nosztalgia megszállottja, aki rossz korban és rossz helyre született, s a golyónyomokat máig õrzõ pesti utcák, vagy a Vár, vagy a sikló ideig-óráig csillapítani tudja õrült szorongását a modern világtól. John kezdõ újságíró, aki egy angol nyelvû budapesti lapnak ír ironikus cikkeket az új szabadság hajnaláról, s közben jelentéktelennek, kisszerûnek érzi az életét, olyan emberekkel találkozva, akik egy diktatúrában éltek, küszködtek, lázadtak ellene vagy kompromisszumokat kötöttek. John bátyja, Scott a gyermekkora (és gyûlölt-irigyelt öcscse) elöl menekül: elõbb Budapestre, aztán onnan is tovább, Erdélybe. S végül Emily a nagykövetség munkatársa, s legfõbb vágya, hogy tökéletes amerikai legyen: méltó apjához, aki a CIA-nál dolgozott – igazi amerikai „hõs” a hidegháború hõskorából.

A regény részben az öt észak-amerikai fiatal szövevényes viszonyait meséli el, s közben persze számunkra legalább annyira izgalmas, hogy mind az öten másként látják Budapestet és a magyarokat, akik többnyire bizarr idegenek maradnak számukra. Phillips – s könyvének ez nagy erénye — nem akarja azt a benyomást kelteni, mintha két év alatt mélyen megismerte volna a magyarok gondolkodását, mentalitását: hõsei számára vagy kedves és szeretnivaló, vagy gyakran furcsa, idegesítõ, érthetetlen emberek vagyunk (voltunk), akikrõl még ronda foszlányokban lógnak a kommunizmus maradványai.

A polifonikus regény epizódjai kollázsszerûen kapcsolódnak össze, ám ez a kollázs egy központi cselekményszál — Charles Gábor nagyszabású üzleti tranzakciója — köré szervezõdik. A magyar származásához ambivalensen viszonyuló Charles egy emigrációban, Bécsben mûködõ, de a szabad Magyarországra visszatelepülni kívánó kiadóvállalatot igyekszik megvásárolni. A Horváth Kiadó története Phillips regényének egyik legbravúrosabb fejezete: a szerzõ a magyar történelem és kultúra két évszázadát is elmeséli, miközben végigkíséri a kiadó viszontagságos sorsát a 19. század elejétõl az 1848-as forradalmon, a 19. század második felének felvirágzásán, majd a Horthy-korszakon át az 1949-es államosításig, az 56-os forradalomig, Horváth Imre kiadóigazgató emigrálásáig… majd a fiatal amerikai-magyar üzletemberrel való megismerkedéséig, aki cinikusan úgy tesz, mintha a magyar kultúra sorsa izgatná, mintha egy nagy nemzeti értéket próbálna megmenteni és felvirágoztatni, miközben csak bravúros üzletet akar kötni: olcsón venni és drágán eladni.

S hogy miért Prága lett a regény címe, amikor mindvégig Budapesten játszódik? Egyrészt: Phillips maga írja azt, hogy a saját fiatalkora utáni gyötrõ nosztalgiából született regényben végül is inkább egy „árnyékvárost” festett meg, amely valahol az igazi Budapest fölött lebeg – vagyis a gyakran nyers naturalizmussal és a magyar olvasó számára nem mindig hízelgõ õszinteséggel megírt részletek ellenére a regény világa nem annyira maga Budapest a kilencvenes évek elején, mint inkább a nosztalgia seholsincsvárosa: az az örök emberi érzés fejezõdik ki benne, hogy minden, ami a világban szép és nemes, az vagy a múltban található, vagy mindig más helyen, sohasem ott, ahol éppen vagyunk. Ha épp Budapesten vagyunk, akkor talán Prágában: ide utazik a regény utolsó fejezetében John, abban a reményben, hogy budapesti szerelmi és szakmai kudarcai után végre megtalálja az igazi, „komoly” életet.

Phillips regénye a tavalyi év egyik szenzációja lett Amerikában – a lelkes kritikusok hasonlították már a szerzõt Kunderához, Fitzgeraldhoz, Hemingwayhez… Sõt Bret Easton Ellishez is, mert a Prága legmélyebb érzelmi-pszichológiai szintjén talán az X nemzedék egzisztenciális válságának regénye is. „Egyesekre, akik Budapestre jöttek Amerikából – írja Phillips a regény születésérõl szóló kis esszéjében –, a körülöttük nyüzsgõ túl sok történelem olyan nyomasztó erõvel hatott, hogy alig tudtak reggel felkelni, megmagyarázni maguknak, hogy miért érdemes megebédelni, egyáltalán létezni.” S részben ebbõl az egzisztenciális válságból fakad a regény hallatlanul izgalmas stílusa: Phillips ékszerész aprólékossággal alkotja meg mondatait és a regény motívumrendszerét, s közben szakadatlanul az irónia, a líraiság és a filozofikus elmélyültség között billeg – az „igazi” élet keresésének különbözõ lehetõségeit próbál-gatva.

Arthur Phillips: Prága
Ford.: M. Nagy Miklós
Európa Könyvkiadó
608 oldal, 2400 Ft

 
 
 

M. Nagy Miklós

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu