buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A társas élet és intézményei: a kultúra csarnokai


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Annak, hogy az emberek társasági lényként csoportokba szervezõdnek – többek között érdeklõdés, elkötelezettség és célok szerint – ugyanúgy története van, mint például a nyelv kialakulásának vagy az alumínium-gyártásnak. De Kovalcsik József A kultúra csarnokai címû könyvéig nem volt ember, aki ennek a történetnek útjába eredt volna, majd medret talált volna hozzá, hogy azon azt a nem kis mondandót végighömpölygethesse. Minden bizonynyal a legnehezebb medret találni volt. S ennek okai között elég megemlíteni, hogy ehhez az enciklopédikus tudáson és a nagy affinitású ismeretgyûjtõ tevékenységen túl sajátságosan lecsapódni tudó tapasztalat és olyan rendszerezõ képesség kell, amely abban igazít el a legpontosabban, hogy mikor mirõl érdemes szólni, mely országban és mely cselekvési-történési zónában.

„Az, hogy a hasonló foglalkozású, érdeklõdésû vagy mûveltségû embereknek a társadalmi élet, a közös szórakozás, ismeretszerzés céljára való egyesülésnek legáltalánosabb elnevezése angol eredetû, jelzi, hogy bár a modern Európa bölcsõje az angol ipari forradalom és a francia társadalmi-politikai forradalom volt, Anglia már az ipari forradalom kibontakozása elõtt sok tekintetben a polgári fejlõdés mintájává vált. Már a felvilágosodás innen kapta a döntõ lökést. A »club« angolul (egyéb jelentései mellett) fõleg társas intézményeket jelöl: irodalmi, politikai klub, társaság, társas kör, zárt kör, kaszinó helyisége, háza, egylet, egyesület, szövetség… A »klubszerû« szabad társulásokban rejlõ lehetõségek jelentõségét példázza a Royal Society megalakulása a XVII. században… Thomas Sprat (késõbbi rochesteri püspök) már öt évvel a megalakulás után megírja a History of Royal Society címû mûvét, melyben följegyzi, hogy kezdetben: A fõ cél tulajdonképpen csak az a kielégülés volt, amit a résztvevõk a szabadabb levegõ belélegzésébõl és az egymással való nyugodalmas társalgásból nyerhettek, anélkül, hogy bele kellett volna merülniük ama zord idõk szenvedélyeibe és eszelõsségeibe. S ha e társulás létrejötte semmi más elõnnyel nem járt volna, már azt is elégnek tekinthetnõk, hogy egybegyûjtötte az ifjak egy új fajtáját, akik az elkövetkezendõ kor elméi számára a józan és tág keblû tudás elsõ benyomásait nyújtották, legyõzhetetlenül felvértezve õket a vakbuzgalom minden bûbája ellen.”

Ami tehát az országokat illeti, a könyvben vezetõ helyen Anglia áll, majd jönnek más-más szempontok miatt Németország, a skandináv országok, Oroszország és Franciaország. Aztán pedig a könyv következõ két nagy egységében Magyarország. De valamelyest – ehhez képest is – van elõtörténet. Ilyen vonzó okfejtéssel: „Mélységes mély a múltnak kútja” – e méltán szállóigévé vált mondattal indítja Thomas Mann monumentális regényét, a József és testvéreit, jelezve, hogy az „elõzmények körét nagyon nehéz megszabni. Az egymásra épülõ mozzanatok láncolatát világítja meg Johan Huizinga, mikor megállapítja, hogy: Valahányszor határvonalakat akartak húzni a középkor és a reneszánsz között, ez a határvonal mindig hátrább került. Egyre több, a reneszánszra jellemzõnek tartott eszmérõl és formáról derült ki, hogy már a XIII. században létezett. De rögtön hozzáteszi: Másrészt viszont, ha elfogulatlanul tanulmányozzuk a reneszánszt, azt találjuk, hogy tele van olyan elemekkel, amelyek a középkori szellem virágkorát jellemzik. Munkám érdemben az európai polgári társadalom kibontakozásától követi nyomon a társadalmi-kulturális intézmények történetét, s így csak felvillanthatja a megelõzõ korszakokat, az ókori keleti, a görög és a római antikvitás fejlett városi civilizációját, kultúráját, közösségi és szabadidõ-intézményeit, az agórákat, fórumokat, színházakat, stadionokat, ünnepi játékokat, melyek a népvándorlás viharaiban elpusztultak, illetve a kereszténység és a naturális gazdálkodáson alapuló korai feudális viszonyok között funkciójukat vesztették, de teljesen nem enyésztek el..”

Így tehát a könyv az agóráktól a settlement mozgalmakig, a népfõiskoláktól a szovjet mûvelõdési klubokig; és nálunk, a polgári nyilvánosság kezdeteitõl (céhek, lövöldék, kocsmák, kávéházak, népkert, szabadkõmûves páholyok) a reformkori kaszinókon, olvasókörökön, egyesületeken, társaságokon keresztül a késõbbi szintén egyesületekig, közben a kultúrpalotákig, népotthonokig, népházakig, kultúrházakig vonultatja fel az intézményesült vagy szervezetként megmaradt csoportosulásokat.

A vállalkozás nagyigényû, a teljesítmény ennek megfelelõ. Valójában elkápráztató. Kis híján ezer oldalon olvashatunk egy területrõl, amelynek szegmentjei voltak már könyvek témái (pl. a szabadkõmûvesség vagy a szabadmûvelõdés, stb.), de egy könyvegység részei nem. S ettõl van, hogy összefüggések hálójából bomlik ki egy-egy jelenség gazdaság és társadalomtörténete, s válik világossá, mi miért intézményesül, s mit miért intézményesítenek. A könyv nagy jegyzetaparátussal, tárgy, helynév és névmutatóval, és Beke Pál utószavával jelent meg.

Kovalcsik József: A kultúra csarnokai
editio plurilingua
938 oldal

 
 
 

Mátyus Alíz

EPL Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu