buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
(Nem) meghökkentõ mese


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A fiatal, kezdõ újságíró, D. Gáspár, a szerkesztõségbe betérvén, különleges feladatot kap fõnökétõl, akinek irodájában eddig egyetlenegyszer, szerzõdése megkötésekor járt. Vidékre küldik meghatározatlan idõre, riportot írni a kis település, Höktelek életérõl. Hõsünk hiába érdeklõdik ismerõseinél, kollégáinál, Höktelekrõl senki nem tud neki közelebbit mondani. Elindul hát a bizonytalanba, s megkezdõdik eleinte kisszerûen komikus, majd egyre borzongatóbb kálváriája. Szállást szinte a helybéliek kegyessége folytán kap csak – egy düledezõ-omladozó épületben. Az étkezdében nem hagyhat maradékot a tányéron, s végül neki kell elmosogatnia is. Egy bolondnak tûnõ férfi elhurcolt és leölt kutyákról és valami rejtélyes zúzdáról beszél neki. A pincérlány, Ella felhívja magához, szeretkezik vele, s rá akarja venni, szöktesse meg Höktelekrõl. Azt is megtudja tõle, hogy közvetlen fõnöke, Ominórus a lány férje volt. Rövidesen majdnem megtapasztalja, mi is az a zúzda, életét Höktelek egyetlen taxisa menti meg.

A láthatóan nagyhatalmú – és roppant terebélyes – hölgyemény, Begónia is kikezd vele, tõle menekülvén a Léggömbgyárban köt ki, ahol csak testi és szellemi fogyatékosok dolgoznak, sérültségük jellege szerinti brigádokban. Az iskola diákjai is vetélkedõ – sõt verekedõ – csoportokra oszlanak, négy különbözõ egyenruhájuk, mint kiderül, a különbözõ vércsoportú egyéneket hivatott különválasztani. D. Gáspárt hökteleki vesszõfutása során többször megfenyegetik, majdnem emberkísérletek tárgyává lesz. Közben egyre baljósabb árnyakból bontakozik ki a hökteleki abszurd valóság: a városka bolondjai – akiken korábban szörnyû kísérleteket végeztek, „elkutyásították” õket – átvették a hatalmat, s õk alakítják szép lassan „kutyává” a városlakókat, akik mind erõsebb hûséggel viseltetnek gazdáik iránt, legyenek azok bármily gonoszak, teremtsék körülöttük a legsivárabb, legsanyarúbb szolgaság világát. D. Gáspár végül hazakerül Kvárba (az újságíró városában Kolozsvárra ismerhetünk), mégpedig újra csak a taxis segítségével, aki azonban nem könyörületességbõl segít rajta, pusztán gazdája parancsára – aki nem más, mint a kvári újság fõszerkesztõje, D. Gáspár munkaadója, Rovarr.

Az Erdélybõl áttelepült, 1990 óta hazánkban élõ író, Páll Szilárd arányérzékét dicséri, hogy nem zárja le itt a történetet, D. Gáspár nem fúl bele a hökteleki aljasságok mocsarába. Kálváriája Kváron is folytatódik, démoni erõknek kiszolgáltatva válik mind magányosabbá, s azzal a szorongató érzéssel tehetjük le a könyvet, hogy a szabadnak és függetlennek hitt nagyvárosba, Kvárba is beszivárgott Höktelek õrülete, a bolondok hatalma kiszabadult a kis település szûk határai közül, Rovarr és emberei tartják markukban a környezõ városokat, õk irányítják a gazdaságot, a kulturális életet, a sajtót. D. Gáspár kísérletei, hogy leleplezze ezt az õrületet, kudarcba fúlnak, azzal a képpel vehetünk búcsút tõle, hogy a hökteleki rémálom egyik szörnyû figurája, Begónia integet neki a lakásával szemben lévõ épületbõl.

Páll Szilárd történetében rengeteg energia rejlik. Az antiutópia példázata elõhívja emlékezetünkbõl Kosztolányi Dezsõ „becsületes város”-történetét az Esti Kornél-ciklusból, Déry Tibor G. A. úr X-ben címû regényét, Székely János A másik torony címû kisregényét, Orwell Állatfarmját vagy Bulgakov Mester és Margaritáját (ez utóbbi Rovarr operaházi fellépésének olvastakor idézõdik vissza). Az összevetés azonban nem feltétlenül válik javára Páll regényének. Höktelek rajzából hiányolhatjuk a becsületes város ábrázolásának plaszticitását, a jelenetek többnyire túlírtak, terjengõsebbek a kelleténél. Bár sikerül elkerülnie azt a bosszantóan szájbarágós és naiv ábrázolást, ami az Állatfarmban ma már szinte komikusan hat, Bulgakov regényének dermesztõen démonikus hangulata vagy a Székely-mû szorongató abszurditása csak itt-ott sejlik fel A bolondok hatalmában.

Szembetûnõ, hogy a témában rejlõ energia általában elcseppfolyósodik: az egyes abszurd jelenetek nem elég pontosak, kontúrosak, D. Gáspár mindenre egyformán (naiv értetlenséggel és változatlan intenzitású félelemmel) reagál, nincsenek kiemelt feszültségpontok, a lehetetlenségek a mellékkörülmények rajzával összemosódva veszítenek súlyukból.

A cselekmény – amely egyébként izgalmas, lendületes – nem helyezõdik sem metaforikus, sem szimbolikus erõtérbe. Meglehet, az antiutópia önmagában szimbolikus volta nem is igényelné ezt. Így azonban nehezen érthetõ a beszélõ nevek rendszere. D. Gáspár kezdõbetûs „vezetékneve” persze visszavezet Franz Kafkáig, rendjén van az is, hogy az alvilági vezetõvé avanzsáló kisfiú neve H., azaz Helyettesíthetõ: a társadalom kitaszítottja már ártatlan kisgyermekkorában, s az is világos, hogy az „elkutyásodott”, elállatiasodott társadalom figurái állat- vagy növényneveket (Rovarr, Tinóruné, Vöcsök stb.) viselnek – de miért éppen ezeket? Miért éppen Tinóruné a szerkesztõségi titkárnõ, miért Rovarr a „fõkutyásító” – aki talán maga a Fekete Luk, Höktelek láthatatlan, hangszórókból dübörgõ vezetõje?

Bosszankodva sorolom kifogásaimat, mert mégiscsak érdekes regényrõl van szó, amely ha idejében, még a kilencvenes évek elején megjelenhetett volna (a szerzõ már készen volt vele), talán türelmesebb, megértõbb és lelkesebb közegbe érkezhetett volna. Bosszankodva, hogy bravúros és izgalmas anyagát nem dolgozta ki még jobban, igényesebben a szerzõ: akár remekmû is születhetett volna. Így, ebben a formában is tanulságos olvasmány azonban, ha nem is hökkenünk meg a képtelenségeken, legalább egykori magunkra ismerhetünk: a regény szerencsésen elrajzolt diktatúra-modellje nem imitálja a kommunizmust, csupán utal rá, szellemesen karikírozza (kiemelve az agymosás módszerét). Sajnos, van miért tartanunk kutyáktól-rovaroktól ma is.

Páll Szilárd: A bolondok hatalma
Pro Pannónia
156 oldal, 1600 Ft

 
 
 

Nagy Gábor

Pro Pannónia Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu