buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Titkon hulló levél


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Egy válogatott verseskötet rendszerint lineárisan halad az idõben, a kezdetektõl napjainkig, hogy az új versek világában már otthonosan mozogjon az olvasó, az elõzmények felszereltségét fokozatosan birtokba véve, egészében szemlélhesse költõje pályáját.
 

Kalász Márton bedob minket a mélyvízbe; legújabb, kötetbe még nem rendezett költeményeivel indítja A lét elrejtetlensége címû válogatását, majd halad viszszafelé az idõben: A rózsafestõ (2000), Tört mi (1993), Az utolsó érintés (1989), Hozzánk a hóbagoly (1983) stb. – harmadik verseskötetéig, a Rapszódiáink évadáig (1963); ráadásul egy-egy ciklus több kötet anyagából is tartalmaz verseket, melyeket igen szigorúan és szûkmarkúan szerkesztett a költõ. Nehéz, de rendkívül izgalmas feladat elé állítja ezzel olvasóit, hisz az a versnyelv, melyet hosszú évek során kikísérletezett, legvégsõ formájában tárul elénk, legalábbis a jelenbõl értékelve, s így a végeredmény visszaszálazásával foghatunk csak hozzá könyve megértéséhez, befogadásához – le kell bontanunk, hogy összeállhasson bennünk.

Nem könnyû munka, mert Kalász soha nem bízott semmit a véletlenre, mindig tudatosan alakította, és formálja ma is, költõi nyelvét, amely sokszor felbontott vagy elvágott mondatszerkezetek bonyolult képleteibõl áll össze, a néha támpontokat nyújtó kötõszavak gyakori mellõzésével. Mindezt a gondolati összetettség indukálja, olyan látásmód, amely a dolgokat mindjárt az elsõ pillanatban lényegükig lecsupaszítva érzékeli. Ahogy a könyv utószavában Rónay László is megállapítja: Kalász „versei a gondolkodás és ráismerés végsõ pontjának sûrítményei”.

Kalász Mártonnál kevesen objektívebbek tulajdon témáikkal, szövegeikkel, de ugyanakkor tetten érhetõk, méghozzá közvetlen fellobbanásukban, a személyes fájdalmak is, melyek nincsenek kibeszélve, nem a panaszkodás hangján csendülnek, látszatra ténymegállapításként rögzülnek – ám ha az ember sokáig ízlelgeti a sorokat, e végletekig feszített, elhallgatásokból is építkezõ, metszõ pontosság mögött fel-fellüktet a nagyon is eleven élet kínokkal teli szimfóniája: „Ne hasítsa ki fény a héjam – / kés ne járja gerezdeim. / A sebzetlenség hátránya befordít / mindig is. Nem enged ízévé lenni a világnak.” (Napló)

Szokatlan kérés, magatartás ez egy költõtõl. Tudhatjuk, hogy mindig is épp az ellenkezõjét gyakorolta, szenvedte végig. Mibõl ered akkor e váltás vagy változás? A félelembõl? A fáradtságból? Nem. Egy fölismerésbõl, amely akárhogy is fáj, de igaz: túl sokat kockáztat ma az, aki a világra nyitottan próbál élni. Aki érzékenyebb a kelleténél, jobban teszi, ha elzárja szívét, s csak az arra méltónak mutatja föl, mert a világ érdemtelen lett az alkotó szellem részvételére.

Komor, de reális világkép. Mégsem az egészet tükrözi Kalász Márton esetében, mert költõnk – minden apokaliptikus jelenség dacára – hisz a szeretet és az értelmes áldozathozatal erejében. Olyan pillanatok tartják életben benne ezt a hitet, melyekben a lét titkai feltárulkoznak, mélyükre látni, s az ember rádöbben, hogy szemei elõl csupán a hétköznapok olcsó forgataga takarja el, nincsenek elrejtve sehová, mûködnek, illatoznak, hatásuk van, s csak rajtunk múlik, hogy fölismerjük-e õket, akkor, amikor „ha mindaz, ami suhanni tudna, egy másodpercre // levegõégben, korláton, levélen mozdulatlanul megáll” (Délelõtt).

Hiteles és megrendítõ bizonyítéka mindennek az is, hogy ez az intellektuális költõ mennyire nem felejtette el gyökereit, mennyire jelen van, jelen tud lenni egész valójával a természet és a tárgyi világ apró csodáiban; hol pontos krónikásukként, hol legendát kerekítve köréjük (Látható, láthatatlan; Levélke divertimento, Dézsma). Az öröm lángja mellett föllobban a magányra és az elmúlásra való rádöbbenésnek korma is – de úgy, hogy közben elõrevetíti a folytatódás, a megváltás sejtelmét. A költõ napokig nézegetett egy hullni készülõ falevelet, melynek végsõ útját végül is lekéste, átaludta: „sose tudom meg azt, mikor / történt! S vajon méregetett-e / vagy inkább csak ablakom õszi / üres kékjét nézte: hol lehetek - // s ha ott állnék, érdemes volna-e / beavatnia engem e reinkarnáció / titkába; / így, épp a halál elõtt.” (Vándorlás)

E megtisztulás folyamatát a rózsafestõ példázatában lépésrõl lépésre nyomon követhetjük. Kalász egy középkori germán legendából kelti életre, hogy önigazolást találjon sorsában. „Ahogyan így egy-egy motívum félbeszakad, még abbamarad, úgy / szakad le lassan onnan foszló, sötét levél” (A rózsafestõ 5) – mármint a rózsafáról, a lét fájáról, melyet önmaga mélyén mindenki fölfedezhet. S ahogy fogyatkoznak az évek, s közeledünk életünk levélhullató fájához, úgy fogyatkoznak szavaink, melyekkel megkötni kívánjuk a világ jelenségeit, s e jelenségekben önmagunk változását. S mire megérkezünk, csupasz fát találunk, létünk leg-lényegét, amelybõl kiindultunk; ekkor már egyetlen szó sem hangzik el, a csönd regiszterei fölerõsödnek. Ez lehet tartalmi és esztétikai esszenciája Kalász Márton kimagasló költészetének.

Kalász Márton: A lét elrejtetlensége
Szent István Társulat
144 oldal, 980 Ft

 
 
 

Szentmártoni János
költő

Szent István Társulat

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu