buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tündérsirató


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pályakezdõ költõnek alig lehet nagyobb szerencséje, mint Bihari Sándornak huszonegynéhány évesen. 1953-ban Kardos László méltatta elsõ kötetét – „szép ígérete költészetünknek”, írta az esztéta –, és 1956 október 23-án Bihari szervezte meg Miskolcon azt az irodalmi mûsort, amelyen Illyés Gyula tartott bevezetõt Szabó Lõrinc verseihez. Ahogy õ emlékszik vissza versben és prózában, a két „költõóriás” a fõvárosi események miatt két napra Miskolcon rekedt, így velük együtt volt alkalma átélni az októberi remények és izgalmak legfelsõ fokát. E szép belépõvel aztán el is kezdõdött a pokoljárás. (Pontosabban: megtetézve folytatódott, hiszen Bihari móraferenci szegénységbõl jött.) Mûsorszervezését s egy újságcikkét „ellenforradalmi” szervezkedésnek minõsítették. Börtönbe zárták több mint egy évre, ahol idõnként hallgathatta a kivégzésre vittek utolsó kiáltásait; majd a tököli internálótábor hónapjai következtek. Megpróbáltatásaiért csak lélekben kárpótolta, hogy Szabó Lõrinc és Illyés Gyula folyamodványt nyújtott be a hatalomhoz szabadon bocsátásáért, hiszen a megtorlás õket is fenyegette.

Hajlamai szerint Bihari Sándor a Bükk lábánál húzódó szülõfalu, Kisgyõr gyerekkori emlékképeit dédelgeti, asszonyokért, fákért, rigókért és nyújtózkodó macskákért lelkesedik. Kényszerpályára került; sorsában súlyos terheket cipelt, mely viszont verseire üdvözítõn hatott. Ma már nehéz elképzelni õt, a szelíd költõt és eltökélt bíráit, amint politikai felforgatásért elítélik. Úgy politizált akkoriban, mint az utca népe: mint aki hirtelen rájön a kikiáltott igazság jó ízére, melyrõl többé nem tud lemondani. A kezdet kezdetén a szükségesnél naivabb, érzelmesebb és bõbeszédûbb költõ a saját bõrén tanulta meg, milyen súlya van a szónak. Belsõ szabadságot lehet nyerni általa, s csak annál inkább, ha a külsõ szabadságától megfoszthatják érte. Természetimádatát is megsokszorozta az égboltnak az a kis szelete, melyet a cellaablakból fürkészhetett, s amelyen olykor madár suhant át. A diákként megtanult klasszikus versek fejben hordott antológiaként vigasztalták a fogságban, s ha a hiányzó sorokat egy-egy rabtárs emlékezete pótolta, akkor egyszerre vehetett életre szóló leckét a közösségi létbõl meg abból, hogy mennyiben válhat létszükségletté a vers, tantaluszi szomjúsággá az olvasás, ha megfosztják tõle.

Biharit a hiányok tették pótolhatatlan költõvé. Egyre inkább hiányzik a levegõbõl az oxigén, emberi kapcsolatainkból a természetesség, szabadságunkból a rend, és a szabadon választott rendbõl a szabadság, szinte már teljesen függetlenül attól, hogy mit is szerettünk volna. Hiányzik a demokrácia is, pedig de szépen álmodtak róla az elõzõ két évszázad folyamán legjobb költõink, íróink. Bihari hûséges maradt hozzájuk: szavaikhoz méri mindazt, amit a politikusok lukas zsindelyû tetõ alá hoztak. Az õ verseiben jelen van a szabadság, nemcsak mint eszme, hanem mint levegõvétel, mint szívdobogás s mint a közösség legnagyobb vívmánya, a kultúra. Jelen van, mint a költõk legrégibb szövetségese, a természet, amellyel épp olyan mostohán bánunk, mint egymással, mint saját magunkkal, kiszabott idõnkkel, lelki egészségünkkel, anyanyelvünkkel s még sok mindennel.

Hogy verseinek tiszta, jó ízét valamelyest közvetíteni tudjam, Szinva címû nyolcsorosát idézem: „Láttam, ahogy feljön a földbõl kristályragyogással, / befutja fölfelé a favályút; / aztán a völgyön át csevegve-ragyogva gyönyörû lányként / a gyönyörû versbe továbbfut. // Végül megrontja a világ, rázúdítja mocskát: / megöli benne a tündért / s elfödi, mint az állat a piszkát; most dögként nyúlik / a földben a tündér, mely közöttünk élt.” József Attila Ódájában még egy kedves arcot tükrözött a Szinva; bemocskolt vize most a forrástól nem messzire halott tündért rejteget. Örüljünk, hogy van, aki legalább elsiratja azt a tündért.

Bihari Sándor: Égrenyíló
Masszi Kiadó
435 oldal, 1990 Ft

 
 
 

Masszi Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu