buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 20, kedd
István napja





















Évfordulók:
1901: Salvatore Quasimodo születése (Modica)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Családi boldogság


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Furcsának tûnhet, de nem csak gyereknek lenni jó, akármilyen környezetben, de jó emlékezni is a gyerekkorra, mely az évek során rendszerint egyre meghittebbé és kalandosabbá válik, a valódi és a kitalált történetek kibogozhatatlan szövevényében. Nincs ez másként Kukorelly Endre önéletrajzi elemekbôl építkezô regényében sem, melynek gerincét egy kamasz fiú hatvanas évekbeli, voltaképp mindennapi kalandjai és érzései adják. Garaczi László lemúr-regényei és Esterházy Péter Harmonia Caelistise után, immár akár tendenciának is nevezhetô sorban Kukorelly Endre is elmeséli, milyen is volt a kádári Magyarországon gyereknek lenni, hogyan próbált egy család befelé fordulva minél többet megôrizni a fôváros polgári hagyományaiból, illetve hogyan próbálta magát egy tizenéves fiú a haverok között vagy az úttörôk mozgalmában jól érezni. És persze arról is sokat mesél, hogyan sikerült ez viszonylag könnyen neki. A hasonlóságokat ráadásul az is növeli, hogy Kukorelly szintén egy erôs apafigura köré szervezi a regényét, melynek a kulcspontjaiban kivétel nélkül a koroktól függetlenül feszültséggel terhes apa-fiú viszony aspektusai állnak. A regény elsô teljes mondata például az elutasítás késôbb árnyalódó alaphangját pendíti meg: „Nem az apámmal álmodom.”, hogy aztán a regény során az is kiderül, mi mindennel helyette.

Az egyik, akár álomszerûnek is nevezhetô pontja az elbeszélô élettörténetének a család és a családi emlékezet biztonságot adó, nosztalgikus jelenléte, mely ceremoniális közös ebédekkel és komolykodó beszélgetésekkel, avagy a dédszülôktôl örökölt kristálypoharakkal és a Pest környéki telek paradicsomiként lefestett gyümölcsfáival színezôdik. Ahogy ô maga, a sok-sok önreflexív hely egyikén fogalmaz: „Ez a könyv nem C.-rôl szól, hanem a családi boldogságról. Arról szól, van-e cs. b. Nincs.” Én persze úgy látom, és a regény olvasói között bizonyára nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel, hogy a könyv egyáltalán nem ilyen pesszimista, és ha valamirôl, akkor épp e családi boldogság lehetôségérôl szól. Bár legyünk méltányosak: épp a C.-vel jelölt szereplôhöz köthetô történetszál mondathatja azt, hogy efféle boldogság nincs és nem is lehet. A C. monogram ugyanis az elbeszélô szerelmét, voltaképp azonban szerelmeit, tehát az összes nô tulajdonságait magába gyûjtô – és ilyen módon egységként meg sem ragadható – személyt jelöli, aki bár
talán lehetett volna, mégsem lett soha az elbeszélô felesége. C. tehát, a maga titokzatosságával és rejtett motivációival az apa mögött a legfontosabb szereplôje a regénynek, hiszen épp az apától örökölt családi boldogság továbbvihetetlenségének, egy saját család megteremetésének lehetetlenségét jelöli. Ami a Vörösmarty-féle romantikus Tündérvölgyben evidencia volt, a szerelem evidenciája, az Kukorelly posztmodern TündérVölgyében maga az abszurditás, ha tetszik, a szerelem és a csábítás abszurditása.

Ez az önéletrajzi elemekkel átszôtt, sôt akár fiktív önéletrajzként is olvasható privát történet a kulisszák kialakításakor mégis elsôsorban az ismerôsségre utalja az olvasót, hiszen rendszerint olyan eseményeknél idôzik el hosszabban, és olyanokhoz tér vissza többször is, melyek majd minden magyar család legendáriumában szerepelnek. Mindenkinek emlékezetesek a hatvanas évek jellegzetes tárgyai, mindenkinek lenne egy története a téeszekkel, a tanácsi funkcionáriusok értetlenségével vagy az úttörôtáborok tábortüzeivel és körletversenyeivel kapcsolatban, ahogy mindenki kamaszként élte át az elsô csók varázsát vagy az elsô szál cigaretta okozta köhögô-rohamot. És azáltal, hogy otthonosan érezzük magunkat az elsô tévék, a Trabantok és a lakótelepek világában, a személyes kudarcokat, illetve azok következményeit is a sajátunkként élhetjük át. A regény egyik komoly teljesítményévé válik ezáltal a korszak hangulatának és a belsô történések dinamikájának egybejátszása.

És ugyancsak kiválóan támogatja meg mindezt a sajátos, bár az évtizedek alatt ugyancsak ismerôssé vált Kukorelly-nyelv, melyet a sokszor kifejezetten redundánsnak tûnô, ismétlésekkel teletûzdelt, a mondatokat számtalanszor újrakezdô retorika jellemez talán a leginkább. Aki tehát valamennyire is otthonos a Kukorelly-életmûben, annak az önidézetek sokasága külön csemegét kínál. A könyv ugyanis minden további nélkül olvasható az immár tizenöt kötetet felvonultató pálya összegzéseként, sôt betetôzéseként, afféle Kukorelly-olvasókönyvként. A regényszöveg például rövid, tíz-tizenöt soros, akár szabadverseknek is tekinthetô töredékekbôl áll, melyeket bonyolult stilisztikai eszközök kötnek össze.

Kukorelly néhol egészen mesterien oldja meg ezeket az átkötéseket, amikor is egy mondatot az egyik bekezdésdarabban elkezd, és esetleg látszólag be is fejez, hogy aztán a következôben egy bátor asszociáción keresztül újrakezdje, és egy plusz információval megtoldva tényleg befejezze. Ezáltal ugyan egy töredékes és fokozott olvasói figyelmet kívánó szöveg jön létre, mely azonban e figyelmet megkapva mégis könnyed és szórakoztató olvasmánnyá tud válni.

Kukorelly Endre: TündérVölgy
Kalligram Kiadó, Pozsony
374 oldal, 2900 Ft

 
 
 

Bedecs László

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu