buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„Makacs szívünk csak a reménynek adja meg magát”


2003.06.11

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nagy Gáspár költôi jelenléte töretlen és folyamatos irodalmunk élvonalában. Csak az elmúlt eseményekkel teli évek – melyek során az alkotó 2000-ben Kossuth-díjat kapott – termését szemlézve, felsorolhatjuk a születésének ötvenedik évfordulójára megjelent Szabadrabok címû gyûjteményes kötetét, a Tiszatáj Könyvek sorában 2000-ben napvilágot látott Húsz év a kétezerbôl címû – a folyóiratban korábban megjelent, illetve új opusokat is közre adó – kiadványt, valamint a tavalyi, az 1956-os forradalom „láthatatlan emlékmûvének talapzatára” helyezett „…nem szabad feledNI…!” kötetet. Új gyûjteménye az elmúlt öt év vershozamának foglalata: száz vers. Már önmagában a kerek szám is (nagysága nem különben) a teljesség képzetét kelti, s a költô nem is okoz csalódást: kötete valóban összegzô, számvetô jellegû. Az alcímben megjelölt évek „termése” az élet delelôjén idôzô lírikus gondolatainak, léttapasztalatainak nemessé érlelt „aszúborába” engedik belekóstolni az olvasót.

A Nagy Gáspár-i világlátás, szemléleti és poétikai magatartás a kezdetektôl szilárd alapokon nyugszik – ég és föld határán, a végtelen vízébe vetett vasmacskával horgonyoz. Az erkölcs és az esztétikum összetartozását vallja, költôi univerzuma öröknek tudott morális és szakrális bizonyosságokra, a transzcendens reményre támaszkodik. A nemzeti, közösségi felelôsségérzet költôjeként, a közép-európai sorsközösség vállalójaként éppúgy ismert, mint a közélet hajlíthatatlan gerincû bírájaként, illetve a történelmi kötelességtudat megszólaltatójaként. Az utóbbi évek egyre hangsúlyosabbá tették a poéta létbölcseleti gondokat, az élet végsô kérdéseit feszegetô meditatív-vallomásos líráját. A már korábbról ismert két fô tematikai vonulat, a közéleti versek valamit a létfilozófiai számvetés költeményei most is megtalálhatók. Jellegzetességük, hogy gyakran összekapcsolódnak, átfedésbe kerülnek. A fô szemléleti távlatok a személyes konfesszió hangjaival egészülnek ki: szerelmes vallomásokkal, illetve emlékversekkel (búcsúztatókkal) és köszöntôkkel. A felvillantott portrékban, személyes példákban és tanúságtételekben – Erdélyi Zsuzsannán, Sinkovits Imrén keresztül Püski Sándorig vagy Zbigniew Herbertig – a szerzô lírájának fontos értékállításai szólalnak meg.

Nagy Gáspár kötetében az ezredváltás lelki-szakrális tartalmát emeli ki. Az egyéni sorsot, a privát létezést, a nemzeti és az általános emberi összetartozás tudatának megerôsítésével és megújuló élményével, a bûn és jóvátétel mélyen átélt egzisztenciális gondjával, a megbocsátó szeretet üzenetével, a kegyelem lehetôségének bizonyosságával a létezés értelmessége és méltósága mellett tesz hitet. A bölcseleti öszszegzés jellemzô évszaka az ôsz, létideje az éjszaka, pozíciója a meghittség csöndje, az elvonulás magánya, beszédhelyzete a belsô monológ, a meditáció, a vallomás, a gyónás. Poétikai magatartása az ôrzés, az óvás, a rend, a béke, a tisztaság értékeit emeli metafizikus, sôt szakrális magasságokba. A természeti stilizációban, képi analógiákban, hasonlatokban gazdag, érzékeny és a megidézett látvány szépségére törekvô metaforizáló költôi nyelve hatalmas lelki és érzelmi energiákkal telített – a mesterségbeli tudás által mégis fegyelmezett és mértéktartó. Versei változatos formákba öntöttek. Elégikus hangulatúak, bölcseletileg letisztultak.

A lírikus szemlélete a vallott végsô isteni bizonyosság tudatában olvasztja egybe világa ellentétes erôit. Szintetizáló képessége alkalmas rá, hogy az eltávolodás és visszatalálás stádiumait végigjárva, a „lám hullásainkban is van gyönyörûség” tapasztalatából szemlélôdve, az állandósuló haláltudat árnyékában is vitális energiákkal töltse fel sorait. A különbözô minôségeket ötvözô látásmódja – az egyéni önvizsgálatot is magukban foglaló – szerelmes verseiben a végtelenség, az egybeolvadás élményében társítja az elmúlás, az erotika, a „titkos szenvedély” érzését, az örökkévalóság dimenziójába helyezve ezáltal vallomása jelentéskörét. Szindbád alakjának felidézésével – „aki már nem utazik / nem kószál / csak vár” – lehetôsége nyílik a szerelem és a halál örök témáinak egybekapcsolására.

Nagy Gáspár tudatosan és elkötelezetten vállalja a magyar nemzeti sorsköltészet hagyományát, támaszkodva a siralmas énekek, a zsoltáros költészet, a „de profundis…” beszédhelyzetének erkölcsileg és szellemileg rendkívül gazdag, több száz éves tradíciójára is. Nagy kompozícióiban, a Symphonia Ungarorum-ban, illetve a Hullámzó vizeken keresztül-ben a közös múlt, a sorstörténet megverselésével, a bibliai analógiával megemelt tájélmény felhasználásával az egyént és a nemzetet létösszegzô igénynyel olvasztja lelki közösségbe és transzcendentális jelentôségû küldetésbe. Az alkotó és a felelevenített múlt ambivalenciája végig kíséri a kötet verseit. Nem csak az ifjúság emlékét és a kedves, felejthetetlen halottak örökségét jelenti számára a maga mögött hagyott század, hanem a diktatúrát, s annak ismét kísértô gyakorlatát, fenyegetésének napjainkba való viszszatértét is. 1956 emléke továbbra is tisztán ragyog, igazolásául, hogy „cáfolatlanul csak a hôsöknek és mártíroknak van igazuk!”, ahogyan 1968 szégyene és eszméltetô megrázkódtatása sem feledhetô. Az emlékezés képességének fenntartása segít meglátni közéletünkben a „nyilvánosság független zsoldosainak” „fene nagy egymásrautaltságát”, egyeztetettnek tûnô forgatókönyv szerinti gyûlölködésük álságosságát. A változatlannak tudott minôségekkel, az emberi felelôsségvállalás kikerülhetetlen törvényével szemben utasítja el a költô napjaink politikai acsarkodástól, „gôzügyektôl” beszennyezett jelenének talmi parancsolatát: „mintha az ember döntött volna: itt nincs bûn és büntetés sem“. A Szigorúan titkos álombiztonsági barlangrajz címû vers pedig azon túl, hogy (fedô)névszerinti szembesítést visz végbe spiclik, ügynökök, „titkos megbízottak” és (akár ma is pozícióban lévô, a demokráciát felügyelô) „szigorúan titkos tisztek” körében, kimondja a szabad ember öntudatos válaszát az elemi etika megcsúfolóival szemben: „nem méltó hozzánk már / – azok után… / ami megtörtént velünk – / a félelem”.

Az Ezredváltó, sûrû évek klasszikus szépségû versei fontos állomást jelentenek szerzôjük pályáján. Szembetûnô, miként csavarodik egyetlen törzzsé, organikus egységgé a Nagy Gáspár-i líra sokféle szemléleti és poétikai hajtása, hogyan töltôdik fel lelki nemességgel és szakrális emelkedettséggel költészete. A kötet jelentôségét mi sem támasztja alá jobban, minthogy soraiban – egy-egy motívum, szófordulat, idézet, reminiszcencia, poétikai fogás, szemléleti azonosulás erejéig – ott munkál évszázadok magyar költészetének hagyatéka: Balassi, Pázmány, Berzsenyi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila, Illyés, Jékely, Szabó Lôrinc, Nagy László, Pilinszky, Weöres, Kormos és Csoóri öröksége.

A kötet megjelenése a magyar líra ünnepe. Felemelô olvasmány.

Nagy Gáspár: Ezredváltó, sûrû évek
Széphalom Könyvkiadó
196 oldal, 2000 Ft

 
 
 

Papp Endre

Széphalom Könyvműhely

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu