buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Globalizáció alulról: a globális civil társadalom


2003.04.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

1999. november 30-án Seattle-ben elkezdõdött a globális civil társadalom kora.
 

Az évezredforduló megszülte a globális civil társadalmat. Azok az emberek, civilek, laikusok, akik nem az állami establishment szervezeteiben próbálják megvalósítani álmaikat, akik nem szeretik, ha a hatalmasok túlságosan a fejük fölött intézik ügyeiket, akik kifejezetten utálják, ha az õ nevükben indítanak háborúkat, eddig soha nem látott módon és méretekben léptek föl a világtörténelem színpadára az elmúlt három esztendõben. 1999. november 30-án Seattle-ben elkezdõdött a globális civil társadalom kora.

Ennek az új korszaknak az elsõ komoly, nagyigényû és nagyszabású történelmi, szociológiai, filozófiai, politika- és kultúra-elméleti tudományos földolgozásába fogott bele több száz szakember a londoni School of Economics (LSE) keretein belül az új évezred küszöbén, s munkájuk elsõ gyümölcseként 2001 õszén megjelentették a Global Civil Society 2001 évkönyvet, amelyet – terveik szerint – minden évben követnek majd a globális civil társadalmat évkönyvszerûen földolgozó további kötetek, a 2002-es évkönyv tavaly õsszel napvilágot is látott, s idén õszre várható a 2003-as.

A vállalkozás – amelyet olyan világhírességek koordinálnak, mint pl. Anthony Giddens, Mary Kaldor, John Keane – minden tekintetben egyedülálló.

Egyedülálló elõször is abban, hogy noha a Globális Civil Társadalom Évkönyvek szerzõi káprázatos elméleti apparátusra támaszkodnak, illetve vonultatnak föl, célkitûzésük mégsem csupán elméleti. Nem arról van szó, hogy sok okos ember élvezetes okfejtésekkel szórakoztatja egymást különbözõ – szebbnél-szebb – helyeken megrendezett, exkluzív konferenciákon, amelyek anyagát azután díszkötésben megjelentetik és az dicsõséges trófeaként bekerül a különbözõ nemzeti Akadémiák vitrinjeibe. Hanem arról, hogy a közremûködõk bevallott szándékuk szerint maguk is, legjobb tudásuk szerint hozzá kívánnak járulni a globális civil társadalom alakításához, szervezéséhez, integrálásához; a globális civil társadalom vadonatúj társadalmi jelenségének megragadásához szükséges új fogalmi szótár kialakításához. Célkitûzésük tehát alapvetõen gyakorlati.

Ami megmutatkozik már magának az egész projektnek a szervezésében és bonyolításában is. Hangsúlyozottan nem individuum-orientált vállalkozásról van itt szó, nem arról, hogy egy adott tudós-csoport, irányzat, iskola hívei saját beállítódásukat, világlátásukat kívánnák reklámozni és kifinomult módszerekkel ráerõltetni a tudományos közvéleményre. Hanem olyan konszenzus-keresõ munkáról, amely az egymástól jelentõsen különbözõ, igen eltérõ kulturális közegekben született álláspontok integrálására törekszik – keresik a közös nevezõt, avagy azt a minimális fogalmi keretet, amelyben egyetértés teremthetõ a világ nagy kultúrái között.

Persze nem dolgoznak, nem dolgozhatnak bizonyos alapvetõ elõföltevések, munkahipotézisek nélkül. Hisznek például vállalkozásuk lehetségességében. Vagyis abban, hogy nem eleve értelmetlen és kudarcra ítélt dolog közös nevezõt keresni Európa és Ázsia, Észak és Dél, keresztény és zsidó, hindu és muzulmán között.

Hisznek továbbá abban, hogy az emberiség sorsának alakítása nem lehet a hatalmasok privilégiuma semmilyen értelemben. Hogy a politikai és gazdasági hatalom nem az utolsó szó, nem ultima ratio, hogy a globális civil társadalom képes lehet annyira megerõsödni, hogy a maga társadalmi hatalmával kordába szorítsa, korlátok között tartsa, megszelídítse, leszerelje a túlságosan agresszív hatalmi törekvéseket.

Tudják azonban persze azt is, hogy mindez csupán egy lehetõség, amelynek megvalósulása nincs beleírva a csillagokba, sem a ‘történelem menetelése’ nem hozza ezt el szükségképpen magával, hanem a dolog nagyrészt a véletlenek gyakorlati összejátszásán múlik. De nem teljesen. Ha a globális civil társadalom meg sem próbálja megszervezni magát, ha az LSE tudósai meg sem próbálkoznak a globális civil társadalom szociológiai „megmérésével”, fogalmi megragadásával, ha nem igyekeznek kidolgozni egy alternatív nyelvet, alternatív gondolkodásmódot, amelynek segítségével eddig nem látott, nem ismert gyakorlati lehetõségek nyithatóak meg különbözõ népcsoportok, társadalmak számára, akkor ezek a lehetõségek maguktól, vagy deus ex machina bizonyosan nem fognak elõállni. Csak az ember lehet saját jó sorsának alakítója, senki más.
Az Évkönyvek négy nagy kérdéskör köré csoportosítva közelítik meg a globális civil társadalom állandóan változó, képlékeny, alakulóban lévõ szociológiai valóságát.

Az elsõ rész mindig a globális civil társadalom fogalmi megragadásának nehézségeivel foglalkozik. A 2001-es Évkönyv két nagy, átfogó tanulmányt közöl a globális civil társadalom két, egymástól eltérõ fogalmi megközelítésének bemutatására, az elsõ szerzõi Helmut Anheier, Marlies Glasius s Mary Kaldor, a második pedig John Keane munkája, aki talán a civil társadalom legelismertebb, legsikeresebb szakértõjének tekinthetõ, s aki immár több mint két évtizede publikál jelentõs munkákat a civil társadalom történeti kialakulásáról s elméletérõl, és akinek Global Civil Society? (Globális civil társadalom?) címû legújabb könyve a napokban jelent meg. A 2002-es Évkönyv pedig Neera Chandhoke tanulmányát közli a globális civil társadalom korlátairól illetve Abdullah An-Na’im elemzését a vallás és a globális civil társadalom viszonyáról.

Az Évkönyvek második része a globális civil társadalmat éppen foglalkoztató legfontosabb ügyeket tekinti át. A szerzõk eddig részletesen elemezték az új antikapitalista mozgalmat, a globális civil társadalom reagálását a genetikailag módosított növénytermesztési eljárásokra, az AIDS riasztó terjedésére, áttekintették a humanitárius segélyprogramok egy évtizedes történetét, a multinacionális korporációk piac- és üzletpolitikáját, valamint vizsgálták a globális civil társadalom szerepét a Nemzetközi Bûnügyi Bíróság létrehozásában.

A harmadik rész a globális civil társadalom infrastrukturális feltételeivel foglalkozik. Alapos elemzések vizsgálják az Internet szerepét, a párhuzamos csúcstalálkozók történetét, a globális civil szervezetek pénzügyi támogatásrendszerét, az információs forradalom hatását a fejlõdõ országokra valamint a globális városok illetve diaszpóra-hálózatok hatását a globális civil társadalomra.

Végül, a negyedik rész több mint 150 oldalon keresztül közöl statisztikai táblázatokat, grafikonokat, amelyek segítségével szociológiailag mérhetõvé igyekeznek tenni a globális civil társadalom kialakulásának folyamatát. Szociológusok számára kétségtelenül ez a legérdekesebb része a kiadványnak, valóságos kincsesbánya, amelynek alapján rengeteg különbözõ elemzés készülhet, s amely például természetesen Magyarországra nézvést is megvilágító és sokszor igen meglepõ, nemzetközi összehasonlító adatokkal szolgál.

A szerkesztõk, közremûködõk gyakorlati szándékát jelzi az elméleti jellegû tanulmányok illetve a szociológiai, statisztikai adatok aránya is: a 2001-es Évkönyv 350 oldalából mintegy 150 oldal, míg a 2002-es Évkönyv 400 oldalából 170 a táblázatoké, grafikonoké, adatoké. Ráadásul az egyes áttekintõ tanulmányok szövegében is számos keretes kiemelést, külön mini-elemzést találunk, ami még sokoldalúbbá, izgalmasabbá, sokszínûbbé teszi az alkalmazott megközelítést.

A Globális Civil Társadalom Évkönyvek szerkesztõi és közremûködõi nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy a globalizáció elkerülhetetlen, de jelenleg még meglehetõsen zabolátlan, barbár folyamata komoly civilizálásra szorul. Ezért fogalmazta meg például Mario Pianta, a 2001-es Évkönyv egyik szerzõje az alulról történõ globalizáció szükségességét, amely szerinte az alábbi értékek széleskörû, világméretû elfogadására kell hogy alapuljon: az erõszak minimalizálása, a gazdasági jólét maximalizálása, a társadalmi és politikai igazság megvalósítása, a környezeti minõség megõrzése.

Ehhez az Európához, az önmagát a globális civil társadalom keretei között megszervezõ és újjászervezõ Európához mindenképpen érdemes Magyarországnak csatlakoznia. Mert a csatlakozással nem csupán a hivatalos állami intézmények kerülnek közelebb egymáshoz, hanem a nem-hivatalos, nem-állami, civil szféra szervezetei is. És ez minden civilnek, minden polgárnak csak javára válhat.

Global Civil Society 2001 /eds., 2002 /eds. Helmut Anheiner, Marlies Glasius, Mary Kaldor/, Oxford University Press, 2002) Az Évkönyvek teljes szövege hozzáférhetõ a The Centre for the Study of Global Governance honlapján a következõ internet címen: www.lse.ac.uk/Depts/global/Yearbook/default.htm

 
 
 

Orosz István

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu