buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az Európa és a Könyvfesztivál


2003.04.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha egyszer nemzetközi, hát legyen, s egy Európa nevet viselõ kiadó tegye kínálatát internacionális menüvé.Ha egyszer ez a fesztivál Budapesten zajlik, akkor ez az Európa a szemét elsõsorban a Kongresszusi Központ magyar közönségére vesse: belõle él, tehát érte van. A nemzetközi étrendet a magyar olvasónak kell szeretnie. Talán szeretni fogja.

Miért is ne tenné?

Hiszen évtizedek óta ajnározza a perui Mario Vargas Llosát, a német Günter Grasst, az amerikai Philip Roth-ot, s egyre inkább tudja, mit ér, miért érdemes olvasni az idõközben világsztárrá avanzsált szintén amerikai Paul Austert, vagy A tribádok éjszakája címû dráma nálunk is népszerû, szinte agyonjátszott szerzõjét, a regényírónak ugyancsak elsõrangú svéd Per Olof Enquistet.

Nagy ünnep ez a mostani fesztivál: a világ egyik legjelentõsebb írója a díszvendég, akit legújabb mûvének magyar fordításával köszönthetünk, az Édenkert a sarkon túl címû regényével. Köszönhetõen eddigi életmûve itthoni gondozásának, kéziratban kaptuk meg a szöveget. Aztán érkezett egy újabb, s egy még újabb, kisebb-nagyobb változtatásokat tartalmazó manuszkriptum. Még tavaly és idõben. S jött a hír is: a regény spanyolul is egyidõben jelenik meg a nagy és kisebb nyelveken születõ fordításokkal. Tehát egy világpremier részesei lehetünk: Flora Tristán és unokája, Paul Gauguin története a nagy utópiáról, a földi paradicsom lehetõségébe vetett hitrõl, a makacs, és kudarcra ítélt megszállottságról. Szinte egyszerre kerül a nyilvánosság elé számos országban.

Köszönet érte Mario Vargas Llosának, hogy e nemzetközi ceremóniának mi is ministránsai lehetünk.
Mint ahogy nem telt el hosszú idõ azóta sem, hogy Günter Grass a Nobel-díja után bámulatos feltûnést keltve igazolta a Stockholmi Akadémia döntésének jogosságát. Ráklépésben címû regénye (tavaly jelent meg németül) mintegy a nagyszabású Danzig-trilógia kiegészítése. Pikáns a téma: 1945. január 30-án egy szovjet torpedó elsüllyesztette a Wilhelm Gustloff német hajót, amely fõleg asszonyokkal és ártatlan gyerekekkel a fedélzetén biztonságos kikötõ felé igyekezett. Kilencezren vesztették az életüket. A pikantéria lényege: évtizedekig, tehát a regény megírásáig errõl mindenki hallgatott. Miért? Az utólagos írói nyomozás célpontja a jelen: hogyan hathat ez az elhallgatott tragédia a mára; ki lehet-e sajátítania ezt a nyilvánosság elõl titkolt barbár tragédiát és mi végre? A dokumentum-hitelességû történetet Grass hatásosan teszi személyessé, azaz igazi mûalkotássá: a tragédia éjszakáján született, most ötvenéves újságíró „ráklépésben” folytatott oknyomozása katartikus kálváriajárás – a jelen érdekében.

Philip Roth szintén mûvészete csúcspontján küldi írói alteregóját, Zuckermant az idõs klasszikus-filológus professzor tragédiája nyomába. A professzort egy ártatlan, félreérhetõ kijelentése után rasszistának kiáltja ki környezete. Világa összeomlik, tragédia tragédiát követ. Kidõlnek a támaszok, a légüres térben egyedül a „vádlott” áll az emberi helyzet magaslatán: esendõségével, életrevalóságával, túlélési technikája groteszk pátoszával a politikai korrektség sakálüvöltése és étvágya közepette. A Szégyenfolt – amelyet többen Philip Roth fõmûvének tartanak és például Franciaországban hónapok óta szerepel a sikerlistákon – egy újfajta diktatúra színes, szívszorító és mulatságos látlelete.

Paul Auster igazi frankomán, amellett hogy sült amerikai. Nyolcadik könyve jelenik meg magyarul – tudjuk, hogy már vannak magyar rajongói, van szektája idehaza is. Igen, hatott rá a francia irodalom, de amit a mára tömény történeti avíttsággá változott új hullám adott neki, azt mindig túllépte: a valóság iránti érzékenysége, az emberi sors mindennapi mozzanatai felett érzett meghatódottsága, a tárgyilagosságot legyûrõ empátiája sohasem alél steril absztrakcióba. Így van ez az Illúziók könyve esetében is. Látszólag bonyolult, fifikás, csavaros történet, mégis elementáris erõvel válik sajátunkká, mondhatnám mindennapi tapasztalatunkká a regény dilemmája: hogyan lehet valaki élõ-halott, vagyis halott már életében és élõ jóval a halála után.

Per Olof Enquist Lewi útja címû regényének hõse megint egy tipikus svéd, pontosabban: skandináv, történelmet meghatározó személyiség, mint azt tõle már megszokhatták Strindberg, Selma Lagerlöf, Struensee, Andersen után. Lewi Pethrus a pünkösdista vallásos mozgalom alapítója volt, lánglelkû prédikátor és organizátor – munkássága mély nyomott hagyott Svédország történelmén. Enquist, ez az istenáldotta dramaturg, hatásos jelenetekben vezet végig egy eszme és egy felemelõ, de egyben esendõ ember életútján.

A szép fiatal francia írónõ Éliette Abécassis Kumrán, avagy ki ölte meg Jézust? Címû teológiai rémtörténetével 1998-ban a magyar olvasóközönséget is lenyûgözte. A folytatás, A Templom kincse nem kevésbé hátborzongató: a Holt-tengeri tekercsek rejtélyei a máig nyúlnak – a régmúlt jelen idejû érdekek és indulatok gyilkos kirobbanásához is elegendõ gyúanyag. Ami robban – könyörtelenül. Abécassis rendkívül ügyesen ötvözi a kultúrtörténetet a krimi elemeivel.

Ha most a fenti sztárok után arról kellene beszélnem, hogy az Európa milyen nemzeti irodalmakat állít a Fesztivál alkalmával fókuszba, akkor mindenekelõtt a lengyel irodalmat kell említenem. Mintegy Wladislaw Szpilman visszaemlékezéseit,

A zongoristát egészíti ki Hanna Krall Egy lépéssel az Úristen elõtt címû klasszikusnak számító dokumentumregénye Lengyelország náci megszállásáról, és elsõsorban a varsói gettóban történtekrõl. Az abszolút jelen terméke viszont az immár világhírûnek mondható Andrzej Stasiuk Fehér holló címû regénye, amely egy vakmerõ téli kivándorlás apropóján a közös kalandban edzõdõ és omladozó barátság finom lélekrajzával ajándékoz meg. Ilja próféta címmel öt lengyel kortárs színmûvet vehetnek kezükbe olvasóink megújított és egyre inkább méltányolt Dráma-sorozatunkban.

S ha a szónak, hogy mai, van értelme, akkor a Lengyel-ruszki háború a fehér-piros lobogó jegyében címû opuszra a jelzõ igencsak ráillik. Szerzõje Dorota Maslowska utolsó éves gimnazistaként írta ezt a regényt, amely 2002 legnagyobb könyvsikere lett. A gazdasági és erkölcsi gengszterizmus sötét világában, a valóságnak kábítószeres rémálom-másolatában játszódó történet pimaszul eredeti hangja nem véletlenül hozott egyértelmû elismerést a Fesztiválra meghívott elsõkönyves írónõnek.

A spanyol irodalom élõ klasszikusa, Eduardo Mendoza a nagyapja is lehetne Maslowskának. A csodák városa két barcelonai kiállítás (1889 és 1929) között lejátszódó karriertörténet, s egyben kordokumentum – világszerte díjakkal elhalmozva. Arturo Pérez-Revertét – õt esetleg apaszerepben képzelhetünk el a lengyel „kislány” mellett – Dumas-hoz és Ecóhoz is hasonlították már. Jól tették, akik így látták helyesnek: A vívómester avagy a nõ árnyéka a férfiszíven címû fergeteges románca egy született mesemondó remeklése. A helyszín: Madrid. Az idõ: 1868.

Ironizálhatnék: látják kérem, micsoda kiadói tudatosság! Barcelona és Madrid. S e két nagyváros kulisszái között maga a spanyol lélek!

Ezt a tudatosságot azonban megszerveztük! Kizárólag ezért van lehetõségem az öniróniára.
No és természetesen az írek.

Joseph ’O Connor egy nagy nemzeti hagyomány letéteményese: a hétköznapok monumentumainak mitikussá tágítása Joyce, Yeats óta Becketten keresztül Roddy Doyle-ig sikeres gyakorlata az ír irodalomnak. A középkorú ügynök bosszúhadjárata kómában fekvõ lánya majdnem-gyilkosa után – ahogy egy kritikusa írja – „már-már tökéletes regény… a körmüket fogják rágni az izgalomtól.”

J. M. Synge, Sean O’ Casey örökségének mai letéteményesei a Pogánytánc – Mai ír drámák címû kötetben kapnak helyet. Hatan vannak, élükön a nálunk is sikerszerzõnek számító Brian Friellel.
Most hogy írásom végére értem, hirtelen pánik fog el: nem sok, amit a Fesztiválra idõzítettünk? Végül is mindössze négy napra?

Lehet.

De hát egy hosszú távon gondolkodó kiadó ilyenkor csak vélt(?) rangjához illõen reprezentálja magát. S a fenti mûvek nem romlandó áruk: hosszabb távra szólnak.

Hosszabb táv…

Nem szükségszerû, de az igazán jó könyv képes megalkotni a maga üzletileg sikeres életciklusát.
Amelynek csak születési pillanata a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.

 
 
 

Osztovits Levente
az Európa Könyvkiadó igazgatója

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu