buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A szabadság íze


2003.03.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Furcsának tetszhet,de nekem Rodostóról hallván ,nem maga a nagyságos fejedelem, mindig csak krónikása Mikes Kelemen jut elsõként eszembe. Talán azértt van ez, mert ahogy Dél-Amerika Mikes Kelemenje Lénárd Sándor írja „Az emberiség arra ítéltetett, hogy csak azt ismerheti meg, ami írva van”, s a Rodostóban bujdosó fejedelem Mikes által vált az irodalmi köztudat részévé. Napjainkban persze módosíthatjuk Lénárd állítását s mondhatjuk úgy, hogy az emberiség nagyobbik része csak azt ismeri meg amit a televízióban láthat. Mert – szégyen vagy nem –, én például Lénárd Sándorról A láthatatlan ház címû dokumentumfilmbõl értesültem, amelyet halálának harmincadik évfordulójára készített Gálffy László, a színész. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez egy különösebben jó film volt, bizony nem nélkülözte az ilyen típusú filmek hibáit, de azt azért mindenképpen elhitette velem, hogy „ez a furcsa magyar nagyon érdekes ember volt.” S ahhoz is elégségesnek bizonyult, hogy elmenjek a Fõvárosi Szabó Ervin könyvtárba s a külsõ raktárból behozassam az Egy nap a láthatatlan házban címû Lénárd könyvet, amit még 1967-ben jelentetett meg elsõ ízben a Magvetõ Kiadó.

A láthatatlan házban természetesen egy élet, méghozzá egy igen gazdag, kalandos élet története, amely 1910-ben indul Budapestrõl. Iskoláit Bécsben végzi. Sokáig ingadozik a természettudomá-
nyok és a filozófia között, majd orvostudományból doktorál. Azonban az orvoslást is filozófusként és filológusként végzi, valódi praxissal inkább csak kacérkodik, többnyire szükségbõl. Berlinben családot alapít, majd a nácizmus elõl Rómában talál menedéket. Ahogy például Márai Sándor is, Lénárd is tisztán látja, hogy a két nagy háború lényegében egy, csupán lélegzetvételnyi szünettel. „A háborút követõ évek belefolytak a háború elõttiekbe, ahogy az ebéd utáni jóllakottság a vacsora elõtti éhségbe. A kettõ között van egy csendes óra teázásra. Európában ez az 1928 és 1932 közti éveket jelentette.” Lénárd Sándor, akárhová is vesse a sors, a kultúra, az európai kultúra megszállottja marad. Költõ, író, mûfordító – tucatnyi nyelven beszél-publikál a magyar mellett áll németül, olaszul, angolul, latinul. S milyen különös, de ebben a csupa vargabetûbõl álló életben az ismertséget, s a szerénynek is alig nevezhetõ, de mégis biztonságos egzisztenciát, az angolból latinra fordított Micimackó hozza meg számára.

Az ötvenes évek elején Dél-Amerikába emigrál, s ott is a világ végén, még Sao Paulón is túl, Donna Irmában telepedik meg. Német telepesek élnek itt, akiknek õsei alig száz évvel ezelõt vándoroltak ki Hamburgból. „Más emberek voltak, mint kortársaink. Megérdemelnék, hogy valaki megírja történetüket... A Santa Catarina-i Kolonist még várja, hogy eposzba foglalják hõstetteit és valószínûleg hiába várja.” Ezt a hiányt igyekszik pótolni Lénárd a maga egyszerû eszközeivel és lehetõságeivel. A völgy a világ végénben egyszerre tárgyszerûen és anekdotikusan, egyszerre szociográfiába és mesébe illõen eleveníti föl a német telepesek mindennapjait és legendáit. „Szabadságíze” van ennek a könyvnek, amiben költészet, esszé, anekdota, filozófia olyan természetességgel vegyül, hogy az olvasó sajnálja, hogy vége van. Ez a kötet harmadik magyar kiadása s egyben a legteljesebb, mert szerepel benne az a néhány oldal, ami keserû, de mélyen igaz képet fest a Brazíliába keveredett magyar emigránsok életérõl, s talán épp ezért a rendszerváltozás elõtti kiadásokból kimaradt. „Szabadságíze van mindennek, ami a földembõl fakad” –, írja Lénárd, aki otthont, kertet próbál teremteni az õserdõben, dacolva a tapasztalattal mely szerint „Az európai már olyan ügyefogyott, hogy nem is választhatja az egyszerû, kezdetleges élet végtelen szabadságát. Az egyének gyengesége teremti meg a csordát.” Lénárd a csordaléttõl menekül egész életében s a világ végére is elmegy az öntörvényû életért. S ez a szabadságízû élet az, ami megragadja az olvasót immár évtizedeken keresztül, s újabb és újabb olvasótábort verbuvál az újra felfedezett írónak. Van azonban valami, amitõl ez a végtelenül szabad ember sem tudott szabadulni, aminek foglya maradt egy életen át, s ez a honvágy. Elementáris erõvel jeleníti meg minden írásában a honvágy természetrajzát.

„Aki vagy tíz éve nem látott borsót, mert a bennszülött nem ismeri és neki meg nem volt kertje, mikor kerthez jut, addig levelezik, míg 5 vagy 10000 kilométer távolságból kap két marék vetõborsót.

Elülteti, lesi jön-e a felhõ megöntözni, éjjel is megnézi, nem jön-e egy korhely tücsök, nem lopja-e el a palántát. Nézi, lesi, lesz-e olyan fehér a virága, mint az otthoni lepkéé? Aztán egy szép nap, egy nagyon szép nap van két maroknyi zöldborsója. Ezekbõl nem csak leves lesz. Gõzükbõl felszáll egy elvesztett világ, az elsõ és az utolsó kanál közt enged a honvágy, feloldódik a vándor szorongása, aki még álmában is tudja, hogy akármilyen irányba is halad, haza soha nem jut.”

Lénárd Sándor: Völgy a világ végén
Magvetõ Kiadó
205 oldal, 1690 Ft

 
 
 

Tóth Klára

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu