buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Építôk – akiknek pénzük volt, de nem csak pénzük


2003.03.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pápán nôttem fel, ahogy a Kastélyok, várak, paloták címû könyv fotómûvésze is onnan származik. Nem tudja azt az ember, összefügg-e esetében ez azzal, hogy témáját az ország kastélyaiban, váraiban, palotáiban találta meg élete két évére (2000-tôl 2002-ig), s hogy én pedig, talán épp a pápai Eszterházy kastélynak köszönhetôen (vagy mert a számomra ismeretlen szülôházam a lakóházunknál tágasabb volt), gyerekkoromban álmodtam és képzeltem is magam a sok-sok kastélyszobába, nyíltak elôttem az ajtók, s én kislányvonulásom közben szobáról szobára elég méltóságteljesen körbenéztem, s tekintetemmel birtokba vettem ôket. A szobákat az emeleten jártam, tudtam, hogy a lakosztályok ott vannak, s az alsó szint a kiszolgálásról gondoskodik. (A gyerekkori képek persze lehet, hogy arisztokratikus anyámnak köszönhetôk, mert amint felnôttem, mi sem lett sürgôsebb, mint hogy az Alföldön, a Kiskunságban vegyek egy tanyát, s ott vackoljam be magam, ember-melegben, otthonra találva.)

A kiváltságosok felépíttették az ország kastélyait, várait, palotáit, s így nálunk is lettek mûvészeti alkotások, mindenkinek. Merthogy az építészet a legdemokratikusabb mûvészet. A múzeumba zárt alkotásoktól eltérôen ezek mindenkinek vannak. Ott állnak a térben, az életüket élôk, a járókelôk, a kirándulók által látható térben. Pápán a múlt századig a vásárokat is a barokk fôtéren, a nagytemplom elôtt tartották. És mi Pápán a könyvtárba jártunk az Eszterházy kastélyba. (A rendszerváltást egy évtizeddel követôen a város fel is állította Eszterházy Károly püspök szobrát, a város barokk fôterén, amit ugyanúgy neki köszönhetünk, mint a kastélyt és a város öregtemplomát. Amiben mise keretében a püspök születésének 275. évfordulója alkalmából színészek adták elô azt a Disputát, amelyet róla én írhattam meg, Mail József apát úr felkérésére. Az évfordulóra a város nagyszabású Eszterházy Károly konferenciát rendezett.)

A kastélyok, a várak, a paloták – a képzômûvészet más fajaihoz képest – mindenki számára vannak, s mindenkire hatnak. Megkockáztatom, hogy más a világképe annak az embernek, akinek a környezetét egy ilyen építészeti mûremek is jelenti. Ebben az értelemben használom a demokratikus szót. Mint ahogy a kiváltságost abban az értelemben, hogy bizonyos emberek kiváltságos helyzetben voltak életük bizonyos részében, hoszszabb-rövidebb ideig, amikor lehetségessé vált számukra, hogy építsenek, építtessenek.

Kaiser Ottó és Lipp Tamás a könyv bevezetôjében a helyzetet így értelmezik: „Vajon kik építették ezeket a gyönyörû épületeket? Nyilván azok, akiknek pénzük volt. De nemcsak pénz kellett a nagyszabású építkezésekhez, hanem magas rang, hivatal, tájékozottság, s fôként – jó kapcsolatok.” “…a családi birodalmak alapjait megvetô fôurak legtöbbje a ’kamaránál’ tevékenykedett.

1848-ig a Magyar Kamara volt ugyanis a kincstár jövedelmeinek legfôbb felelôse, kezelôje, gondozója – a korabeli Kincstári Vagyonkezelô Rt. De lehetett az építkezô fôúr vármegyei ember: fôispán, táblabíró is. Akkor is közel volt a tûzhöz.” Az, aki építtetett és építkezést ösztönzött, „egy sajátos életmódot, magatartást testesített meg. Ezt a társadalmi szerepet nemcsak a birtokszerzés motiválta, de mindenképpen az állandó építôtevékenység, az építészeti mecenatúra jellemezte. Úgy látszik, hogy az építkezési láz csak részben függött össze a család vagyoni helyzetével, nyilván sok pénz kellett hozzá, de nem csak az, hanem megfelelô udvari elômenetel is, amelyet a kiterjedt ’státusépítkezések’ azután még inkább megalapoztak. Rang és reprezentáció egymást feltételezte és erôsítette.” És az építôk – a pápaihoz hasonlóan – a falu, város templomát is megépíttették, de elôfordult a kastély melletti parkban operaház és bábszínház is, ahogy az a herceg Eszterházy családnál, s ahogy a szintén herceg Eszterházy Fényes Miklós Haydn számára is emeltetett méltó szállást. Mások kórházat építtettek. A Pápát építtetô, s a gróf Eszterházy családhoz tartozó Eszterházy Károly püspök Egerben egyetemet épített, amely az elsô magyar orvosi egyetem lett volna. Ha a császárvárosból meg nem akadályozzák. De megakadályozták, mert túlságosan is nekünk lett volna fontos. Eszterházy Károly pontosan tudta, miért akarná olyan nagyon megvalósítani. De épp ezért meghajolni se volt képes, amivel talán tehetett volna valamit a magyar orvosi egyetem érdekében. Így függnek össze a dolgok.

A könyvbemutató sajtótájékoztatón, a Gellért szállóban, gróf Károlyi László is megszólalt: „Sohase fogom elfelejteni a 10 éves születésnapomat. Szüleim az egész személyzettel együtt fogadtak reggelire a kastély elôtt, és amikor leültettek a virágokkal díszített székemre, apám így szólt hozzám: Maga most életének egy fontos állomásához érkezett. Tíz év múlva át kell, hogy vegye kastélyaink és birtokaink kezelését, és erre most kell elkezdenie komolyan felkészülni. Sokat kell tanulnia, mert mint fôörökösnek, a maga feladata lesz, hogy ezeket a kastélyokat, birtokokat ápolja, megtartsa, gyarapítsa, és majd átadja az utódoknak, az utókornak. Úgy, ahogy azt én is fogom tenni, és ahogy azt elôdeink is tették. Meg kell tanulnia szolgálni is, és felkészülni kötelezettségeire, nemcsak személyzetünk, munkásaink, intézôink, igazgatóink és családjaik iránt, de a kastélyaink és birtokaink térségében élô lakosság felé is, akiknek az életében inkább csak az árnyékos oldal jutott a sorstól.”

Rokonszenves a gazdagság és a szegénység ilyen manipulálatlan megnevezése. Valójában – klasszikusan – a kiváltságos helyzet addig volt építtetôre és birtoklóra érvényes, amíg a kastély, a vár, a palota egy gazdasági egység (birtok, uradalom) mûködésének köszönhetôen eltartotta urait – benne jutott az épületek fenntartására, gondozására is. Gróf Károlyi László ötven éves emigráció után ismét Fóton él, kastélyuk egyik szárnyát lakja, de bérleményként. A mai társadalom gazdasági szerkezete más módon jelöli ki szegényeit és gazdagait, s mástípusú embereknek ad építôi lehetôséget is, de katélyoknak, palotáknak csak a szóhasználatban mondjuk építményeiket. Kiváltságosoknak pedig – hivatalosan – nem nevezünk senkit. S a mai építmények épp ennyivel manipuláltabbak az egykoriaknál. Ma csak nagyon tiszta ideológiával képes építômûvészet teremni.

A szerzôk – a Bevezetôben – azt vallják, hogy a magyar nemesi családok évszázadokon átívelô társadalmi és építészeti hagyományait keresték, s hogy a hol rejtôzködô, hol kézzelfogható bizonyossággal eléjük táruló nyomokat igyekeztek megörökíteni fényképpel és szöveggel – s ezt a nem kis munkát maradéktalanul sikerült elvégezniük. A könyvben szereplô 29 építészeti mûremekrôl képe lesz az olvasónak.

S nem kevésbé az építtetôkrôl, az Andrássyakról, a Batthyányakról, De la Motte-ról és az Esterhá-
zyakról (én a nevet a könyvtôl eltérôen a püspök kézjegye szerint Eszterházynak írom), a Festetics családról és a Grassalkovichokról, a Károlyi családról és L’ Huillier-rôl, a Mágocsyakról, a Nádasdyakról, a Ráday családról és a Rákócziakról, a Széchenyi családról és a Telekirôl, a Wenckheim és a Zichy családokról. Következik ez a mûvészi fotókból, melyek gazdagságának, minôségének, képkivágásainak, beállításainak köszönhetôen, a kastélyok, várak, paloták világát épületekbôl és azok környezetébôl, épületrészekbôl, épületbelsôkbôl és motivumokból, tetszés szerint alkothatja meg magának a könyvet nézegetô. És abból, hogy az olvasó sincs kevésbé elkényeztetve, hiszen Lipp Tamást mûvelôdéstörténeti tudása a könyv kívánt szerzôjévé teszi, s a szavaiban benne rejlô pontos világhoz való viszony , s az ebbôl is következô – a remek építészeti alkotásokhoz illô – veretes mondatok, a könyvet szép egységgé komponálják.

Kaiser Ottó–Lipp Tamás: Kastélyok, várak, paloták
Alexandra Kiadó
180 oldal, 5990 Ft

 
 
 

Mátyus Alíz

Alexandra Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu