buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Tüköréletek


2003.03.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Sebastian Knight valódi élete Vlagyimir Nabokov (1899-1977) elsô angol nyelven írt regénye. Az igazi sikert neki is, mint több más amerikai írónak a film hozta meg: a Lolita címû regénye megfilmesítése révén vált világszerte ismertté. Nabokov életmûve példa a kétnyelvûségre; mind orosz nyelven, mind angolul maradandót alkotott. Vlagyimir Nabokov Szentpétervárott született, édesapja liberális gondolkodású ügyvéd volt, a kadet (alkotmányos demokrata) párt ismert politikusa. Nagyon jó nevelést kapott, angol nevelônôt fogadtak mellé, a tenisz, a kerékpározás, a sakk és az entomológia (fôként a lepkék gyûjtése) tartozott a gyermek Nabokov fô foglalatosságai közé. Ezt a boldog gyermek- és serdülôkort szakította meg a forradalom: a család emigrálni kényszerült. 1919-tôl Nabokov Cambridge-ben tanul francia irodalmat és entomológiát, tanulmányait azonban 1922-ben kénytelen félbehagyni, miután édesapja 1922-ben, Berlinben politikai gyilkosság áldozata lett és halála után a család elszegényedett.

Tulajdonképpen ekkor kezdôdik írói pályája, Szirin néven jelenteti meg verseit és elbeszéléseit az orosz emigráns folyóiratokban. Ezzel párhuzamosan teniszedzôként keresi kenyerét. Nyolc regényt írt oroszul, köztük a magyarra is lefordított Végzetes végjátékot és a Meghívást kivégzésre. 1940-ben Párizsból, Hitler elôl Amerikába emigrál; A Sebastian Knight csodálatos életét 1938-39-ben még Párizsban írja, de a könyv már Amerikában jelent meg, 1941-ben. Ezután Nabokov prózát csak angolul ír, verseinek nyelve viszont változatlanul az orosz. Különbözô amerikai egyetemeken tanított orosz irodalmat, illetve írói mesterséget, tanulmányköteteket jelentetett meg az orosz és a világirodalomról, lefordította Puskin Anyeginjét négy kötetben, melybôl egy kötet a fordítás, három pedig a kommentárok, sorról-sorra. Svájcban hunyt el, 1977-ben.

Nabokov majdnem mindegyik regényében a misztifikáció, a játék, a rejtvény az irodalmi teorémák megoldása rendkívül fontos szerepet játszik. Ezen kívül, ahogy a kortárs orosz író, Viktor Jerofejev megállapította, életmûve mögött ott húzódik egy „metaregény” az „elveszett paradicsomról”, a boldog gyermekévekrôl, Oroszországról. Éppen ezért a Nabokov-regényeknek minimum két olvasatuk van. Az egyik az „önéletrajzi” olvasat, amely a hasonmás (elbeszélô-, hôs-hasonmások) rendszerében értelmezi a regényt, a másik a kontextuális és intertextuális, amely felfejti azokat a motívumokat és a rejtett, gyakran misztikus utalásokat, melyek átszövik a nabokovi életmûvet, illetve feltárja az orosz és világirodalmi allúziók Nabokovnál gyakran rejtvénnyé bonyolított szisztémáját. Ez utóbbi olvasatot könnyítik meg M. Nagy Miklós jegyzetei a Sebastian Knight magyar kiadásához, melyekben utal például a Nabokov számára oly kedves sakkfigurák szemantikájának feltárulkozására a névadásban.

A Sebastian Knight valódi élete esetében én most csak az önéletrajzi olvasat egyes elemeire szeretném felhívni a figyelmet. Sebastian Knight, a voltaképpen orosz anyanyelvû, de angolul írott mûveivel híressé vált és fiatalon meghalt író életének „igaz” történetét féltestvére próbálja kinyomozni.

Ez a tény rögtön két, fontos cselekményszál egybeolvadását eredményezi: egyfelôl, a féltestvér Sebastianról írott könyvével „apokrifot” (mondjuk, a Szent Sebestyén-legenda modern változatát) készül alkotni, vagyis fel akarja tárni a világ elôl az eltitkolt igazságot, másfelôl a „nyomozás” során, vagyis ahogy a regénybeli történet elôre halad, egyre inkább lényegtelenné válik saját élete, s az elbeszélô lassacskán Sebastian alteregójává válik. A „tüköréletek”-rendszere a regényben természetesen azzal is bonyolódik, hogy mind Sebastian, mind a féltestvér életének bizonyos mozzanatai egybeesnek Nabokov életrajzával, illetve bizonyos korrekcióval, annak jelentôs élményeivel. Sebastian neveltetésérôl például a következôket olvashatjuk: „Sebastian kifinomult intellektuális légkörben nevelkedett, mely elegyítette az orosz otthon emelkedett lelkületét az európai kultúra legbecsesebb kincseivel…” Mind Sebastian, mind az elbeszélô elkeseredett küzdelmet folytat az angol nyelvvel; Sebastian azért, hogy író válhasson belôle, a féltestvér pedig még írói mesterséget is tanul, hogy megírhassa róla angol nyelvû könyvét. Mindketten jól teniszeznek, s a játékban „közös a ritmusuk”. Mikor az elbeszélô egy idôs orosz dáma naplójára reflektál, tulajdonképpen azt korrigálja, egy meghatóan lírai, irodalmi csendéletben felsejlik egyrészt a nabokovi „elveszett paradicsom”, a gyermekkor Oroszországa, másrészt pedig megfogalmazódik a nabokovi esztétikai credo: „Száraz beszámolója képtelen érzékeltetni az avatatlan olvasóval, micsoda gyönyörûséget tartogathatott egy ilyen téli nap, amilyet leír, Szentpétervárott; a felhôtlen égbolt színtiszta luxusát, mely nem arra szolgál, hogy melengesse a testet, hanem csupán, hogy tessék a szemnek; szántalpak fényes csíkjait a tágas utcák keményre taposott haván (…), élénk színû léggömbök csokrát egy kötényes árusnál; lágyan ívelô kupolát, melynek aranyfénye hamvasan dereng át a zúzmarán…” Egyébként az elbeszélô végig a regény folyamán, miután a „valódi történetet” akarja rekonstruálni, kritikával kezeli mind a szóbeli, mind az írott forrásokat (Sebastian titkára, bizonyos Mr. Goodman Sebastian Knight tragédiája címen már 1936-ban könyvet írt róla), azzal küszködik, hogyan szóljon személyesen hôsérôl, azon fáradozik, hogy kutatómunkája felszínre hozza a „belsô tudást”. Ugyanakkor Sebastian mûvei stílusát elemezve, újból mintha a nabokovi írás önreflexiójával találnánk magunkat szemben, a rejtôzködô én, az írói maszk nem engedi meg, hogy közel kerüljünk a „titokhoz”: „Sebastian Knight mindig is szeretett zsonglôrködni a témákkal, ütköztetni vagy ravaszul összedolgozni ôket, hogy ezek fejezzék ki azt a rejtett jelentést, amely csak a hullámok egymásutánjaként fejezhetô ki…” „Nem a részek hamisítanak, hanem a kombinációjuk”. Noha a féltestvérnek Sebastian élete utolsó évét valahogy sikerül rekonstruálnia, kideríti, hogy hívták azt a titokzatos orosz nôt, aki bátyja utolsó szerelme volt, mégsem jut el az igazi tudásig. A „valódi történetre” nem derül fény, viszont arra igen, hogy Sebastian és az elbeszélô a történet során végérvényesen egymás alteregóivá váltak. Míg a regény kezdetén csak „láthatatlanul kukucskál” a féltestvér válla fölött, ahogy a történetet „írja”, addig a mû végén már a következôket olvashatjuk: „Sebastian maszkja az arcomhoz tapad, nem lehet lemosni a hasonlatosságot. Azonos vagyok Sebastiannal vagy Sebastian azonos velem, vagy talán mindketten azonosak vagyunk valakivel, akit egyikünk sem ismer.” Tehát a regény befejezése nem lezárt, a regény szimulákrumában tovább bonyolódnak az életek, egymásba tükrözôdve, „valódi” súlyukat vesztve, ám ugyanakkor a metafizikai rejtély – mi is valójában az emberi élet értelme? – megoldatlanságával mindörökre érvényben marad.

A Sebastian Knight valódi élete fordítóját, Barkóczi Andrást nem csak a pontos magyar szövegért illeti dicséret, hanem azért is, mert Nabokov stílusának kimért bensôségességét, hol intellektuálisan távolságtartó, hol hirtelen vallomásos bonyolultságát kiválóan érzékelteti.

Vladimir Nabokov: Sebastian Knight valódi élete
Ford.: Barkóczi András
Európa Könyvkiadó
192 oldal, 1500 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu