buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ég és föld között


2003.03.13

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Magyarországon Molnár Tamás személyét és írásait alig egy évtizede ismerhetjük – korábban még csak nem is igen hallhattunk róla. A kilencvenes évek elejétôl, párhuzamosan azzal, hogy a hazai egyetemeken is tanítani kezdett, jelentkezett könyveivel, amelyek ekkor már világszerte ismertek voltak; emellett munkáit a folyóiratok, sôt a napilapok is egyre gyakrabban megjelentették. Filozófus, de pontosabban: katolikus filozófus – és a többi tevékenységi kör bekalitkázásával, minôsítésével az ember bajban van.
 

Szinte történelmi régiségnek számító idôben, 1946-ban hagyta el Magyarországot, s 1949 óta az Egyesült Államokban él. Meglepô! Hogy éppen ott: ahol ugyan jóindulatot tanúsítottak iránta, befogadták, de ahol a legtöményebb formában tapasztalhatta meg mindazt, ami korunkban – és számára – riasztó trend a világban. Nem is szûnt meg kritikával illetni a kóros folyamatokat! Aki írásai szellemi térfogatával már találkozott – akinek volt már kezében valamely kötete, tudhatja –, csak pitiáner összegben szabadna fogadni arra, hogy az Újvilág lakója. Mert a hely, ahol élete javát megélte, csak a térbeli közösség helyszíne. Szellemisége, és mindaz, amit mond, alapvetôen európai. Majd ötven évnyi tanári praxis amerikai és nyugat-európai egyetemeken, nagyjából ugyanennyi kötet a legkülönfélébb nyelveken, tudományos és alkalmi publikációk – röviden ilyen módon foglalhatók össze annak keretfeltételei, amiben egy filozófusnak indult, aztán egyre több területen és kérdésben kritikusszavát hallató, de a filozófia mellett mindvégig kitartó ember eddigi életútja megvalósult. De honnan ered és mire alapozódik az a fajta gondolkodásmód, létértelmezés, amit Molnár Tamás – filozófusi és teológiai jártasságáról egyaránt tanúságot téve –, napjainkban szinte egyedülálló módon képvisel?

Két (régi-)új könyve (Teisták és ateisták, Bennünk lakik-e az Isten?): egy folyó két medre. Mindkettô a teológiai és a filozófiai gondolkodás találkozásába merül. Molnár a megtaláltról beszél, s már nem a keresésrôl. Valódi skolasztikus, aki korunk nyelvén ad hangot annak a meggyôzôdésének, hogy az ember transcendentia sui: Istenre mindig nyitott lény.

A „miért van egyáltalán valami a semmi helyett” – a filozófiai gondolkodás legátfogóbb és legjelentôségteljesebb kérdése. Természetesen a hívô számára könynyen felfejthetô, talán nem is merül fel kérdésként: mert önjogán és önmagától létezik valami alapvetô ténylegesség. Nem ilyen természetes ez a filozófia számára. Molnár mûveiben tulajdonképpen arról gondolkodik, hogy az ember számára lehetséges-e értelmes kijelentéseket tenni Istenrôl, avagy ez meghaladja az ember képességeit. A teista álláspont szerint Isten nem azonosítható tapasztalati világunk öszszességével, mert világfölötti, a világtól különbözô feltétlen valóság, transzcendens. Az ateista ellenben úgy véli, azonos a világmindenséggel, az anyaggal. Más irányú kérdés, hogy vajon a filozófia és a vallás istene lehet-e ugyanaz? A filozófiai istenfogalom egy transzcendens abszolút valóságról beszél, míg a vallás istene önmagát kinyilatkoztató, élô üdvösségtörténelmet irányító Isten. Molnár úgy véli, hogy errôl az Istenrôl: lehet és kell beszélni, ôt kell megismerni, különben mindhiába való volna a kinyilatkoztatás. Mint az egyik legfontosabb filozófuselôdnek tekintett Pascal, Molnár is úgy véli, hogy fogalmak révén kell szólni róla, tehát a filozófia módszerét is felhasználva, hiszen ismeretelméleti kérdésrôl van szó: „Miért ne használhatná a filozófus... saját eszközét – nem csupán arra, hogy tisztelje, hanem arra is, hogy felfogja Istent, akihez fohászkodik, valamint arra, hogy e célból különbséget tegyen az Istenre vonatkozó igaz és hamis állítások között? Ha koherens filozófiai rendszerek építhetôk Isten léte köré, hasonlóan koherens elméletek fogalmazhatók meg a nemlétérôl is: e koherencia mértékéül csak a hit és a tapasztalás által támogatott ráció szolgálhat.” És noha az emberi szellem a létet csak a létezôn tudja felfogni, transzcendenciája következtében oly módon, hogy minden egyes létezô felfogásának eredendô hordozó alapja az analóg létmegértés.

A teisták és ateisták küzdelmében egy idôrôl-idôre felszínre emelkedô, bár koronként változó mezben megmutatkozó jelenség vizsgálatát hajtja végre. Nem mondhatni, hogy vitát kezdeményez, mert a kijelentések mögött nyilvánvaló a megfellebbezhetetlen bizonyosság, a hit, viszont a mondottakból adódó következtetések vitát implikálhatnak. A történeti és kronologikus rendben tárgyalt ateizmusválfajok négy, egymással összefüggô, egymásra épülô formája – a panteista, a materialista, a humanista és az ultra-szupernaturalista – a hitetlenség tipológiáját rajzolja meg. Közben egy vádbeszéd érvei hangzanak el, amelyek a megújuló formák mögött felrémlô üresség, valódi Isten nélküli világ ellen irányulnak. A Bennünk lakik-e az Isten? címben felvetett – utóbb kiderül: kétkedô – kérdés valódi iránya a kérdezô emberre hajlik vissza. Aszerint, hogy transzcendens vagy immanens Istent feltételezünk, Isten megmarad a világ fölött álló Teremtônek, avagy az ember válik istenné a lelkében megszületô új isten révén, letaszítva trónjáról eredetijét, akinek csak hasonlatosságára teremtetett. De valóban istenek vagyunk-e, vagy majd egykor, azzá lehetünk?

Különös gondolatszálak kötik össze Eckhart mestert, Luthert, Nietzschét, Heideggert. Elsô, bizonyosnak tûnô fogódzóul csak annyi adódik, hogy a német filozófiai és teológiai – jobbára protestáns alapokon álló – gondolkodás történetének korfordító alakjai. Molnár Tamás köztük olyan összefüggésre figyelt fel, ami a sajátosan német gondolkodási formában összegezhetô. Közkeletû vélekedés, hogy a német szellem leginkább a metafizikára nyitott, ám az is tagadhatatlannak tûnik – véli a szerzô –, hogy ez a gondolkodásmód „sokat tett azért, hogy a modern szellemet egy, a keresztény elôfeltevéseket radikálisan megkérdôjelezô attitûd felé orientálja.” A szerzô azon teológusok és filozófusok nézeteit analizálja, akik a keresztény vallás kereteinek szétfeszítésén fáradoztak: nem a fennálló vallási keretek és egyházak, felekezetek kibôvítése érdekében, hanem hogy a változó kor követelményei számára elégtelennek bizonyuló szemléletet megújítsák. Hogy közben elveszítik, kiiktatják, multiplikálják Istent – ez már a következmények terhe. A latens jövôbeli kép temérdek pszeudo-isten új világát vázolja fel: „A modern ateizmus csak terminológiájában modern. Üzenete egyébként mindig ugyanaz: az univerzumtól, az embertôl, az éntôl különbözô Isten nem létezik. Isten, az igazi Isten a lelkemben született, s ezt a születést adom hírül a világnak.” A hírt, hogy istenek lehetünk, már korábbról hallottuk. De leszünk-e?

Pascal azt írja, hogy „nincs hatás ok nélkül”. Az európai ember – elvileg – különösen jól tudja ezt; megszokta, hogy ok-okozati láncolatokban gondolkodjék, s ezek szerint, jó esetben a következményekre való tekintettel cselekedjék, tájékozódjék a világban. De vajon az emberi ráció és megismerés valóban elérhet-e az elsô okig, annak értéséig, aminek feltétlenül ok nélkülinek kell lennie, tehát kizárólag önmaga okának? Mert ahogy visszafelé keresünk, és okokat feltételezünk, mindegyre kiderül – csak idô, néha persze évszázadok kérdése –, hogy korábban csupán okozatokkal szembesültünk. Minden feltételezett okról kiderül, hogy csupán okozat. Így a ‘mi a valóság végsô alapja’ kérdésre adható válasz csak tétova – ha nem áll mögötte a hit támasza. A hit pedig javarészt kegyelem dolga, még ha tevôleges is az Istenhez való odafordulás. Ahogyan történt ez Molnár Tamással, úgy 1954 táján, amikor egy ír apácával való találkozása véget vetett hitetlenségének. A többi a sajátosan emberi helyzet következménye, hogy „soha nem látjuk úgy, mint ahogy azt Szent Pál mondta: tükör nélkül az igazi valóságot, szemtôl szembe. Ez Istennek a dolga, a mi dolgunk az, hogy gondolkodjunk a magunk racionális és hitbeli igazságairól...” A szemtôl szembe helyett – a magunk módján. De még így, az ész szerinti úton járva is félô, hogy csupán relatív igazságra juthatunk. Mert nem lehetetlen, hogy olyan szôttessel van dolgunk, aminek emberi lépték szerint, evilági idôben nem lehet – mert lehetetlen – elkészülnie.

Molnár Tamás: Bennünk lakik-e az Isten?
Kairosz Kiadó
225 oldal, 2200 Ft

Molnár Tamás: Teisták és ateisták
Európa Könyvkiadó
325 oldal, 2000 Ft

 
 
 

Balázs Sándor

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu