buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A székelység gyászfekete napja


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A magyar történelemnek sajnálatosan sok gyászos napja van. Nem kivételes hely ez alól az erdélyi országrész sem: a hegyek sem védhették meg a lakosságot tatártól, töröktől, labanctól s más külső és belső ellenségtől. A szomorú emlékezetű napok közül is az egyik legdöbbenetesebb eseményű 1764. január 7-e, a madéfalvi veszedelem, a siculicidium, azaz székelyöldöklés napja. Számon tartja a népi emlékezet mindmáig s az irodalom is, most legfrissebben Tamás Menyhért Bűnfenyítők és befogottak című drámája állítja középpontba a tragikus történéseket.

Mi váltotta ki ezeket? A Rákóczi-szabadságharc leverése után fél évszázaddal járunk, amikor a császári kormányzat erősebbé és teljesebbkörűvé kezdte szervezni a határőrvidékeket. A székelység nagy része nem rokonszenvezett a régi jogait megnyirbáló s számára bizonytalan elemeket tartalmazó új típusú katonai szolgálattal, s próbáltak megszabadulni tőle, azok is, akik már felvállalták a határőri szolgálatot. Az ellenkező férfiak Madéfalva határában gyülekeztek az erdőben, részben felfegyverkezve, s tárgyalásokat kezdtek a császári hatalom képviselőivel. A hírhedt nap hajnalán azonban váratlanul rájuk támadt a katonaság. Mintegy kétszáz embert lemészároltak, sokakat megsebesítettek, fogságba ejtettek, a falut felégették. Majd megkezdődött a megtorlás: a bűnösök, a bűnpártolók bírósági kihallgatása, sokféle megfélemlítése.

Tamás Menyhért két felvonásból, elő- és utójátékból álló drámája azt az időszakot: a számonkérését állítja a középpontba. A keretjáték főszereplője Michael Conrad von Heidendorf széki jegyző, akit állásvesztéssel fenyegetve arra kényszerítenek, hogy a bírósági eljáráson a tárgyalás magyar jegyzője legyen. Felesége próbálná eltanácsolni ettől a nem férje számára való s a közmegbecsültséget megkérdőjelező feladattól, amelynek terhe elől a férfi is az alkoholmámorba menekül. Az asszony jól sejtette: mire a több hónapos per véget ér, Heidendorf súlyosan megbetegszik. Az utójátékban a gyötrelmes lázálmokból magához térő emberrel találkozhatunk, aki még mindig az ártó szellemekkel viaskodik, de talán fel fog épülni.

A két felvonás képei komor helyszínekre vezetnek. Leggyakrabban a sötét, fojtó légkörű tanácsterembe, ahol a kihallgatások folynak. Aztán börtöncellába, a felégetett falu félig romos házikójába, menekülők erdei kalyibájába, a volt főkirálybíró házkutatás utáni dolgozószobájába. A helyszíneknek ez a változatossága is érzékelteti, hogy mennyire széleskörű a számonkérés,a megtorlás szándéka, dacára annak, hogy – mint a történelemből tudható – a madéfalvi vérengzés után megtört a székelység ellenállása, rövid idő alatt meg tudta a hatalom szervezni a határőrség három székely ezredét. Az is tény ugyanakkor, hogy nem kevesen vándoroltak át ezidőben is Moldovába a császári rend elől.

Tamás Menyhért drámája a lehetséges történelmi hűségre törekszik, ugyanakkor költői sűrítettségű szöveg. Először olvasva hajlamos az ember inkább könyvdrámának tekinteni, azaz olyan műnek, amely az elmélyült olvasással mutathatja meg csak igazán értékeit. Aztán belátható az is, hogy értő rendezéssel, helyenként a szöveg tömörítésével vagy szerzői kiegészítésével nagyhatású színházi előadás is létrejöhet. A módosításokra éppen a közönség által kevéssé ismert történelmi események és személyiségek miatt lehetne szükség. A bírósági tárgyalás a dolog természete szerint felidéz szereplőket és eseményeket, e szereplők azonban nagyrészt nem jelennek meg a drámában, s így az olvasásban követhető, az előadásban esetleg elsikkadhat.

A megbocsáthatatlan események, a székelység gyásznapja a történelem számára apró epizód csupán. Utánanéztem: a Magyarország története könyvsorozatnak az 1686–1790 közötti időszakot tárgyaló 1500 oldalas kötete a határőrségszervezés kapcsán mindössze annyit írt le összetett mondatokba ékelve, hogy „közben véres események játszódtak le”, s hogy volt „madéfalvi vérengzés”. Ennél azért lényegesebben részletesebb a háromkötetes Erdély története. A nagy történelmi mozgások felől nézve a felvilágosult abszolutizmus központosító államszervezési és reformálási törekvései előremutatóak még akkor is, ha a végrehajtásban súlyos hibák, tragédiák is történtek. A köztudat máig hajlik arra, hogy ezt a fajta értékelést „labanc” szemléletűnek tartsa. Kuruckodna csak ez a köztudat? Aligha. A 21. század küszöbén 1764-hez képest még sokkal több tragédia figyelmeztet bennünket arra, hogy a mind jobban veszélyeztetett emberi élet a legnagyobb érték. A bűnt nem a székelyek követték el, hanem legyilkolóik. Tamás Menyhért drámája egy konkrét eset kapcsán az általános emberi következményekre figyelmeztet. Tudja, hogy az emberiség a tragédiákból is oly keveset okul, olyannyira esendő, hogy nap mint nap figyelmeztetni szükséges minden egyént és minden közösséget: ne ölj!

Tamás Menyhért: Bűnfenyítők és befogottak
Nap Kiadó
118 oldal, kötve, 1500 Ft

 
 
 

Vasy Géza

Nap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu