buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Salomé szerelmei


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha valaki a Salomé nevet kapja szüleitől ajándékba, azt illő meghálálni. A név kötelez. s noha a Salomé esetünkben – csak – vezetéknév, Lou Andreas-Salomé méltó lett nevéhez. A bibliai Saloméhoz hasonlóan izgalmas és fenséges életet élt valamint biztosított azoknak is, kikkel kapcsolatba került. Aki csak meglátta, hatása alá került, írja az életrajz szerzője, H F. Peters, és hogy akit egyszer bűvkörébe vont, többé nem tudott más nővel boldog lenni. Igaz, vele sem, derül ki, ha elolvassuk ezt a regényes életrajzot.

Márpedig nem akárkikről van szó, korának legnagyobb szellemeit, Rilkét, Nietzschét, Freudot – hogy csak a legnagyobbakat említsük, tette boldoggá, de főleg boldogtalanná ez a királynői termetű és szellemű, megbabonázó szépség. Hatása szó szerint végzetes volt, legalább féltucat férfi lett öngyilkos miatta. Ma úgy mondanánk, hullottak körölötte a férfiak, mint a legyek.

Az 1861-ben Szentpétervárott született lány gyermekkorát meghatározta apja, az orosz tábornok, és négy fiútestvére. Mint az életrajzból kiderül, későbbi nem csekély számú szerelmében is ezekhez a “mintákhoz” ragaszkodott. Azok a szerelmei, kiket élettársnak választott, mind jóval idősebbek, azok pedig akikkel csupán viharos rövid viszonyokat létesített, mind sokkal fiatalabbak voltak nála. Élete első, meghatározó szerelme a szentpétervári holland kolónia lelkésze, aki nős, Louval egykorú lányai vannak, de hajlandó lenne felrúgni mindent az érzéki vonzalomért, amit a lány kivált belőle. Lou azonban elindul a szellem útjain, Zürichig menekül tőle, ahol megkezdi teológiai és művészettörténeti tanulmányait. Az első szerelem vázlata kopírozódik aztán nem egy későbbi szerelmére is. A férfiak beleszeretnek a nem akármilyen műveltségű és fogékony lányba, aki szinte issza a nagy szellemek közelségét, érzékei azonban nagyon sokáig szunnyadoznak. Így természetesen menekülnie kell az általa kiváltott érzelmektől. Mellesleg az egyik furcsaság Lou életében – mely nem ritka a konvenciókat semmibe vevő jellemnél – hogy harmincöt évesen, miután egy életre boldogtalanná tette Nietzschét, annak barátját, a szintén filozófus Paul Réet, és még egy pár férfit, harmincöt évesen még szűz. Bármilyen hihetetlen,így igaz, a rendkívüli hölgy ebben sem követte a hagyományokat.

Annyira fontosnak tartotta az érzéki szerelmet, hogy nem kezdhette el akárkivel. A nem akárki aztán megjelent, a nála tizenkét évvel fiatalabb költő, Rilke személyében, s a huszonkét éves költőt három évig részesítette – ha igaz – testi gyönyörökben is. Azután fájdalmas búcsút vesz tőle, de élete végéig leveleznek, és nagy ritkán találkoznak is. Lou színjátszó és képmutató természetére jellemző, hogy amikor Oroszországi útjára megy ifjú szerelmével, Rilkével, magukkal viszik a látszatférjet is, kinek halvány gőze sincs arról, milyen viszony is fűzi látszathitvesét a költőhöz. Hiszen annyian forgolódnak körülötte. Csak azt nem értem, ha tényleg csak álházasság volt az övék, akkor miért kellett annyira titkolózni?

Nem az egyetlen rejtély ebben a regényes életben, amiben volt névházasság, pótházasság, álházasság, vadházasság, minden, mi szem szájnak ingere, csak igazi, valódi szerelmen alapuló szövetség, összetartozás valakivel, az nem. A férfit, aki csaknem fél évszázadon át volt papíron a férje, a könyv szerint egyetlen egyszer sem engedte közel magához. Hát, nem tudom. Ehhez mindenesetre ketten kellettek.

Az önmagának nem akármilyen szabadágot követelő és biztosító, végtelenül önző, az elvárásokkal mit sem törődő írónő életébe természetesen a gyerek sem fért bele, bár egyszer – állítólag – teherbe esett.

Nagyon sok az állítólag, az esetleg, a talán, a valószínűleg ebben az életrajzi regényben, Lou Andreas Salomé még az utókor előtt is titkolózik, és védi magánéletét.

Szigorúan vett hálószobatitkokat tehát ne keressünk ebben a könyvben, ami marad, az viszont elég szegényes. Néhány, ma már elismert vagy téves nézet a szellemi és erotikus vonzalom kapcsolatáról, a tudatalattiról, a pszichoanalízis és a művészet kapcsolatáról, stb. Az idő már nem csak Lou Andreas Salomé gyermeteg elképzeléseit haladta meg, hanem a nagy mágust, magát Freudot is, nem egy tételében. Freud életművét ma inkább szépirodalmi teljesítményként, nem annyira tudományként tartják jelentősnek.

Lou, kinek néhány regényéről és tanulmányáról korának szakértői elismerően szóltak, sejthetett valamit saját tehetsége formátumáról és mibenlétéről, amikor élete derekán feladta írói ambícióit. Freud és a világháború hatására betegápolásra és gyógyításra adta a fejét, mondván mennyivel izgalmasabb valódi emberekkel, mint papíron kitalált figurákkal foglalkozni.

Végül is nincs olyan műve, amely kiállta volna az idő próbáját. Legfeljebb a Freud, Nietzsche, és Rilke-kutatók veszik elő róluk szóló műveit, vagy szerényen meghúzódik a lábjegyzetekben.Elég sovány eredmény, ha azt nézzük, micsoda nagy szellemek forgolódtak körülötte (és rajta).

H. F. Peters: Lou Andreas Salomé. Egy rendkívüli asszony élete
Magvető Kiadó, 2002
475 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Tóth Erzsébet

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu