buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az ízlés hatalma


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Nagyon kevés olyan költő él jelenleg Magyarországon, aki arra vállalkozna, hogy kelet-közép-európai költészetet fordítson. Egyfelől, kevesen ismerik a nyelveket, másfelől pedig a versfordítás nem tartozik az erkölcsileg és anyagilag megbecsült tevékenységek közé. Úgyszintén kevés az olyan költő, aki komolyan venné a műfordítás mesterségének elsajátításával járó filológiai-verstani-kultúrtörténeti munka fontosságát (és folytonosságát), s különösen érinti ez a szomszédos népek költészetét. Éppen ezért az sem tekinthető véletlennek, hogy a két költő, Gömöri György és Tőzsér Árpád, akik most új versfordítás-kötettel jelentkeztek, az idősebb generációhoz tartoznak, és Angliában, illetve Szlovákiában élnek. Gömöri tudós polonista, Tőzsér pedig azon kívül, hogy eleven kapcsolatot tart fenn a szlovák irodalommal, ezzel párhuzamosan mindig is figyelemmel kísérte és kíséri a nyugati szláv szomszédok, a csehek és lengyelek költészetét. Mindkét kötetet Szlovákiában adták ki, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen, az Ab-Art, valamint a Nap kiadó gondozásában.

Az ízlés hatalma Gömöri György 1999-ben megjelent Zbigniew Herbert-válogatása. A két kötetről szóló írásomhoz azért kölcsönöztem ezt a címet, mivel talán ezzel a kissé konzervatív hangulatot árasztó szókapcsolattal lehetne a legjobban érzékeltetni mind Gömöri, mind Tőzsér műfordításkötetének alapértékét. A jó ízlés esetükben egyaránt vonatkozik a válogatásra és a fordítói kultúrára, a fordításokban tükröződő szellemi habitusra. Letisztult képek és alakzatok jellemzik költői-műfordítói nyelvüket, mind e mellett versértelmezésük (hiszen minden fordítás, értelmezés) pontos, egyszerre személyes és érezhetően kultúrtörténetileg megalapozott.

Gömöri György új Czes3aw Mi3osz-fordításkötetének címe: Ahogy elkészül a világ. A világhírű, Nobel-díjas lengyel prózaíró, esszéista és költő nagyrészt “kései” verseit tartalmazza, melyeknek olvasása élénk szellemi jelenlét nélkül lehetetlen. Engem a kötet versei közül leginkább a Szarajevó, valamint az öregkor “új látásmódját” szkeptikus-ironikus hangvételű, majdhogynem lecsupaszított versbeszédben megteremtő, az “ént” egyszerre kívülről-belülről szemlélő és láttató, szikár költemények (mint például az Alámerültek, Az úgynevezett élet, a Visszatérés) ragadtak meg. A Szarajevó című versnek már az első sora is meghökkent: “Ne legyen ez vers, de legalább kimondom, amit érzek”. Szarajevó “botránya”, hogy Európa elhagyta, és közömbösen nézte végig az öldöklést. S ebből a botrányból, Mi3osz szerint az derült ki végérvényesen, hogy “az ő Európájuk kezdettől fogva / nem volt más, mint bebeszélés, / mert a hit mögött s a fundamentum alatt / a semmi tátong.”

Mi3osznak ebben a versében a költészet valóság általi kioltása szinte az auschwitzi paradoxonig vezet; mintha Szarajevó után sem lehetne már verset írni, az örök emberi értékek megbecstelenítése napjainkban a költészet létét újból és újból kérdésessé teszi. Az öregségről szóló Mi3osz-versek tulajdonképpen kérdések - egzisztenciálfilozófiai értelemben. Ezek az “úgynevezett végső kérdések” döbbentik rá az embert létezésének törékeny voltára, s ezzel együtt az “itteni világ” értelmetlenségére és szépségére, egyben a reményre is, melyet a “változatlan kert” sugall az “idő túlsó felén”. Gömöri beválogatta új kötetébe Mi3osz néhány korai versét is. Például azt az 1949-ben íródott töredéket, az Antigoné című dialógust, melyet később a költő “a magyar munkások, diákok és katonák emlékének” ajánl. Gömöri György kiváló fordításait olvasva, valóban meggyőződhetünk arról, hogy Czesz3aw Mi3osz a XX. századi klasszicizáló későmodernség egyik legkiválóbb képviselője.

Tőzsér Árpád Mintha erdei állat volna és angyal című fordításkötete Válogatott művei ötödik könyveként látott napvilágot. Tőzsér könyvét a példaszerű műgond mellett az is kiemeli a többi fordításkötet közül, hogy a különböző nációkhoz tartozó költők verseit egy saját, önálló Közép-Európa-vízió foglalja egységbe. Korábbi Közép-Európa elképzelését, ahogy az utószóban írja, Hamvas Béla: Öt géniusz című könyvének hatására tolta északabbra, kiterjesztve “a provincia” határait egészen a skandináv államokig. Egyébként Hamvastól való a kötet címe is, ő gondolta ki az “északi ember” jellemzésére. Ezért szerepelnek Tőzsér kötetében a lengyel, cseh és szlovák versek mellett, svéd költők alkotásai is.

A lengyel költészetet Tadeusz Ró?ewicz, Zbigniew Herbert és Jerzy Harasymowicz neve fémjelzi. Herbertnek több verse is szerepel az 1974-es, híres Cogito úr ciklusából, amely az európai felvilágosodás modern mítoszának groteszk átértelmezése. Tadeusz Ró?ewicz, az ismert próza- és drámaíró abszurd versei bennem egy Magyarországon alig ismert, XX. századi orosz költő, Danyiil Harmsz abszurd, filozófiai miniatűrjeit idézték fel. Jerzy Harasymowicz verseivel, bevallom, Tőzsér kötetében találkoztam először. Meglepő versek, már csak azért is, mert egy sajátos “második természet” jelenik meg bennük: maga a vers “természete” olvad össze erdővel, fával, rönkkel s játékos groteszkségében így válik otthonossá az e világi lét. A cseh válogatásból Vladimír Holan titokzatos versei ragadtak meg leginkább Tőzsér beleérző fordításában. Holan “fal-versei” (belőlük több is található a kötetben) az emberi lét alapvető paradoxonjaira irányulnak, legyen az a transzcendenshez való viszony vagy az ember és ember közötti határ és kapcsolat ambivalenciája. A szlovák költészetből a legtöbb verset L’ubomir Feldektől fordította Tőzsér, melyek arról győzik meg az olvasót, hogy Feldek költészete nemcsak formailag változatos, hanem szellemi arculatát tekintve az európai költészet legjobbjaival veszi fel a versenyt. A két svéd költő, Edith Södergran és Tomas Tranströmer Tőzsér által kiválasztott verseiben feltűnően nagy figyelem irányul az idegen tájak és emberek, valamint a tárgyi világ iránt. Tőzsér célja kötetével nyilvánvalóan az volt, hogy különböző költői világokkal ismertesse meg az olvasót. Ám ugyanakkor víziójának szellemében meg akarta sejtetni a “tartományra jellemző köztesség mítoszát, a szellemmé váló természet közép-európai tudatformáit, s ennek az átmenetnek sajátos nyelvi lenyomatait.” (Utószó helyett)

Egyértelmű, hogy a műfordítással való foglalkozás megtermékenyítőleg hatott mind Gömöri György, mind Tőzsér Árpád költészetére. Lator László is a Tőzsér-kötethez írott előszavában a műfordítás fontosságára hívja fel a figyelmet: “… a világirodalommal való eleven kapcsolat előhívja lappangó képességeinket. Nemcsak azzal, hogy esztétikai, szemléletbeli mintákat kínál. Hanem azzal is, hogy állandó készenlétre, edzésre, formai próbákra kényszerít.” S erre bizony a fiatal magyar költőknek is szükségük volna.

Czesz3aw Mi3osz: Ahogy elkészül a világ
Válogatta és fordította:Gömöri György
AB-ART, 2001
71 oldal, 998 Ft

Tőzsér Árpád: Mintha erdei állat volna és angyal
Válogatott versfordítások
Nap Kiadó, 2002
122 oldal, 1200 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

 
Osztályzat:



 

 
Fórum


Eddigi hozzászólás ehhez a cikkhez:
jel2

#1

2009.06.09 18:38

Én is egyetértek azzal, hogy kevesen foglalkoznak a kelet-európai költészet fordításával. Szőke Katalin értő könyvkritikája felhívja a figyelmet a fordításkritika fontosságára.
[VÁLASZ]
 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu