buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Értékvesztés
John Lukacs az Egyesült Államok huszadik századi történetérôl


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

John Lukacs mindig képes meglepetésekkel szolgálni: az idehaza elsôként megjelent könyveit kézbe véve történelmi írásokat vártunk, azok is voltak, de mellettük irodalmi művek is, hallatlan tudatos szerkesztéssel. Utoljára útirajzait és önéletrajzát olvashattuk az Európa Kiadó sorozatában, a szubjektivitás nyomait szükségszerűen magán viselô írásokat, erre most ismét nagy ívű történeti munkával találkozhatunk. John Lukacs életmű-sorozatának (ha nevezhetjük így a fontosabb munkáit közreadó kötetek sorát) a tematikai sokrétűsége is meglepô: az elsô kötetek a második világháború történészének mutatták John Lukacsot, ezekre következett a századforduló Budapestjét bemutató könyv, aztán a huszadik századról írott összegzô jellegű munka, majd a nem minden irodalmi – és emberi, etikai – értékek nélküli útirajzok következtek. Most pedig adott a kérdés: ebben a sorban hova tegyük a mostani Amerika-történetet?

Azt hiszem, legegyszerűbb, ha ezt a könyvet is, úgy, ahogy a többit, John Lukacs történetírói munkássága természetes részének tekintjük, ezt viszont akkor tehetjük csak meg, ha John Lukacsban nem a hagyományos – legalábbis a tájainkon még mindig elfogadottabbnak tartott - történészt látjuk, azt a történészt, aki az esemény- vagy politikatörténet ilyen vagy olyan összetevôivel foglalkozik, hanem a forrásokat kiválóan ismerô, és azokat mindig a legjobb pillanatban megszólaltató szakember mellett észrevesszük a gondolkodót is, aki annyi minden mellett saját környezetét és korát is szeretné megérteni. Ha így teszünk, akkor már a mostani kötet szerkezetében is azonnal észrevehetjük a huszadik század sajátos vonásait kutató gondolkodó jelenlétét: a kötetben mintegy száz oldal foglalkozik úgymond a történésekkel (ami azt is jelenti, hogy valójában a mélyáramok, áttűnések, átfejlôdések sorozatát jelzi a szerzô), aztán ennek legalább négyszerese az ún. történelmi értelmezéssel, valójában az egyes nagyobb témakörökön (így a bevándorlás, a sokágú eredet, a városiasodás, a bürokratizálódás, az élet természetes kereteinek az eltűnése) belüli változások sorának elemzésére ekkor kerül sor. “Mércéjét”, ha szabad ezt a kifejezést használni, Tocqueville demokrácia-felfogása jelenti, az egyes jelenségeken és idôszakokon belüli változásokat ehhez méri, s ha kell, vállalja is a szigorú ítélkezô szerepét. A könyvet olvasva nem nehéz észrevennünk, hogy a huszadik század közepétôl, sôt valamivel korábbról eredô változások már a Tocqueville által leírt demokratikus működéstôl való eltérést jelzik. John Lukacs mintegy a század közepétôl érzékeli-érzékelteti a politikai élet elbürokratizálódását. Példája szerint 1933-ban, a New Deal indulásakor az elnöki hivatalban ötvenen dolgoztak, ötven évvel késôbb már hatszáznál is többen. “A 20. század második felében az amerikai elnök mint választott uralkodó mindinkább magára ölti a középkori királyok jellegzetességeit, vazallusaira ruházván azt a hatáskört, hogy ôk határozhassák meg – tette ehhez hozzá -, ki járulhat az uralkodó színe elé, egészen odáig, hogy miniszterek is csak akkor juthatnak be hozzá, ha a szűkebb udvartartás vazallus fôurainak nincs ellene kifogásuk. Nemcsak azt döntik el tehát, hogy mit lásson, kikkel találkozzék az elnök, de azt is, hogy mit szabad a fülébe juttatni, sôt még azt is, hogy mit szabad gondolnia.” Ha mindezek után elfogadjuk John Lukacsnak azt a tételét is, hogy a modern kor végén, tehát a mi idônkben a “dicsôségvágy és a becsületérzés között már akkora a különbség, sôt e kettô olyannyira eltávolodott egymástól, hogy az elnököknek és a közélet eltérô ambíciójú szereplôinek a lelkületében a dicsôség iránti szenvedély szinte kiégette a becsület mélyre süllyedt, ôsibb érzését”, s mindehhez hozzátesszük a tömegtársadalom jellemzôit és következményeit is, akkor elôttünk áll az, amit John Lukacs a klasszikus demokráciával szemben tömegdemokráciának nevez…

Mindezzel együtt csak részben tartom Egyesült Államok-történetnek John Lukacs munkáját, hiszen amennyire az Egyesült Államok történetével foglalkozik, legalább annyira a huszadik század jellegzetes vonásait is érinti. A század egyik legfôbb jellemzôjének az emberek közötti természetes kapcsolat eltűnését tartja. “…míg egyfelôl a külsô és technikai értelemben vett kommunikáció világméretekben hihetetlenül megsűrűsödik, addig az emberek egymással egyre gyérebben érintkeznek. S ez újabb paradoxont szül: miközben ez emberek rögeszmésen mindinkább csak önmagukkal törôdnek, saját magukra figyelnek, egyre kisebb gondot fordítanak egyéni jellemük tudatos megôrzésére, és mind kevésbé képesek önmagukat megtalálni, saját magukat elviselni” – mondja. Talán ennek tudható be a polgári – John Lukacs szóhasználatában burzsoá – kor és a mi korunk közötti legnagyobb különbség is. “A burzsoá kor és az Egyesült Államok történetében a burzsoá közjáték legnagyszerűbb vívmánya az volt, hogy a bensô élet teljesedett ki, nem pedig az, hogy tulajdonban és külsôségekben lett gazdagabb az ország, s a személyes szabadság lett nagyobb, sokkal inkább, mint a társadalmi egyenlôség. … Az amerikai demokráciát a végletekig hajtották a politikai élet eszközeivel, és a politikai folyamat a hírverésnek lett a szolgálója. Ez odavezetett, hogy az egyenlôség meghódította a kultúrát is, nem csak a politikát, s az angol jog és a burzsoá szellem egykori vívmányai, a személyes biztonság, a szabadság, az individualizmus, a magánélet és sok más egyéb érték összezsugorodott.”

Innét kezdve nagyon figyelmesen kell olvasnunk John Lukacs könyvét, hiszen mi 1989-cel kezdôdôen a világnak ebbe az állapotába léptünk bele…

John Lukacs: Az Amerikai Egyesült Államok XX. századi története
Ford.: Zala Tamás
Európa Könyvkiadó
526 oldal, 2600 Ft

 
 
 

Füzi László

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu