buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az ezredforduló Petôfije


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Petôfi-kép mielôbbi átírásának szükségességérôl az egyik elsô jelzés bizonnyal az Ibolyák-füzet megtalálása és kiadása volt 1996-ban. Már az is valószínűtlennek tűnt, hogy kerülhet még elô ismeretlen Petôfi-kézirat, ez a „filológiai mese” azonban megtörtént, s ezzel az életmű újraolvasására hívta azokat is, akik ezt enélkül esetleg nem tették volna meg. Ekkor már egyértelműen látni-érzékelni kellett s lehetett, hogy a tankönyvek s a köztudat merev sémákban rögzített, nemzedékek gondolkodásába biztosan beágyazott tudása mellett létezik egy „másik” Petôfi-kép, a ma is ízig-vérig modern költôé. (Az olasz Petôfi-kutató, Roberto Ruspanti – aki többek között a Petôfi Irodalmi Múzeum átkeresztelése ellen is felemelte szavát, mondván, hogy ha nekünk nem kell, az olaszok szívesen átveszik ezt a nevet… – saját bevallása szerint azért fordította le újra a János vitézt, mert a múlt század végi olasz fordítás mélységesen elavult, miközben Petôfi nyelve szellemesen friss és minden ízében modern maradt…)

Aztán Margócsy István Petôfi-könyve elôlegezte a fordulatot, a komoly változást 1999-ben: Margócsy ízzé-porrá zúzza a „népies költô” skatulyáját, s egyértelműen A romantikus Petôfirôl beszél (valójában ez a fôcíme a könyvnek, csak a külsô borítón alkalmazkodni kellett a sorozathoz, ezért szorult belülre az igazi cím).

Majd megérkeztek egybegyűjtve Fried István e tárgyban írott tanulmányai, amelyek a szinte provokatív, mindenesetre szokatlan, A (poszt)modern Petôfi címet viselték homlokukon. Mindezek után jelent meg Kerényi Ferenc nagyszerű munkája, a Petôfi Sándor című életrajz.

A Fried-írások klasszikus irodalmi tanulmányok, míg Kerényi Ferenc munkája egy épp reneszánszára készülô műfaj, a költôi-írói életrajz jeles darabja.

A biográfiát bizonnyal a szerzô által végzett-irányított kritikai kiadás széles ívű munkálatainak köszönhetjük, illetve annak a fontos törekvésnek, hogy a tudományos apparátussal összegyűjtött és az irodalomszakma számára rendezett, a legújabb életrajz-kutatási eredményeket tartalmazó anyag esszenciája mielôbb eljusson a szélesebb olvasóközönséghez s az egyetemi-középiskolai diáksághoz is.

Lenyűgözô argumentáció, elegáns témakezelés, tudósi nagyvonalúság jellemzi mindkét könyvet. Gördülékeny stílusban fogalmazott, igazi szellemi élvezetet nyújtó Petôfi-könyvek ezek, s nemcsak a szakmai közönség számára azok. Fried Istvántól legfôképp talán a sziporkázó ötletek bátorsága, Kerényi Ferenctôl a „tudósság” egyszerű nagyszerűsége tanulható el leginkább.

Fried a költemények mélyrétegeiben, a képek, metaforák szerkezetében, a rejtett összefüggések feltárásával mutatja ki s érzékelteti velünk a (poszt)modern verselôt, Kerényi pedig pontos élet-képet ad, s eloszlat bizonyos legendákat (melyek közül egy immár szinte közismert: ti. hogy a költô nem szavalta el a Nemzeti Múzeum lépcsôjén a Nemzeti dalt 1848. március 15-én).

A kilencvenes években Petôfi költészetének jelentôs része alól elszaladni látszott ugyan a valóság – merthogy tizenkét éve szabadságban élünk, s bizony, egy mai középiskolás diáknak egyre nehezebb elmagyarázni a szabadságvágy természetrajzát –, Petôfi azonban mégsem szűnt meg „a legnagyobb magyar költônek” lenni.

S lehet – e két könyv egyik végsô tanulsága mindenképpen ez –, hogy egyre könnyebb lesz megértetnünk ôt a jövô nemzedékekkel mint (poszt)modern lírikust. Mert egyre kevésbé „politikus” ô, s egyre inkább „csak” költô. Eddig talán szabadságszimbólumként volt a legfontosabb számunkra, most azonban, 2000 táján, Kerényi Ferenc, Fried István – s természetesen Margócsy István – könyveinek köszönhetôen, látnunk kell, mennyire mai költônk nekünk Petôfi Sándor. S eme könyvek ezt együtt még erôteljesebben képesek hangsúlyozni, mint külön-külön. Méltó részei annak a nagy „Petôfi-bibliának”, amelynek alkotóelemei az elsô, ma már névtelen recenzensek szövegei éppúgy, mint Ferenczi Zoltán 1896-os életrajza, Horváth János részmonográfiája, Illyés Gyula, Fekete Sándor könyvei s még sok-sok Petôfi-kutató számtalan dolgozata – Szerb Antal és Pándi Pál más-más jellegű tévedései is itt alusszák álmukat –; szóval mindezek részei annak a virtuális nagymonográfiának, amely immár másfél évszázada talán éppen ott fönt készül valahol, a Felhôk között, az oly szeretett égi rónákon.

S az is megtörténhet velünk, hogy egy szép napon megjelenik majd egy DVD-ROM, amelyen rajta lesz ez a nagy-nagy Petôfi-biblia. Az ô minden műve s minden vele kapcsolatban valaha is született tanulmány, könyv, kép, zene, film és minden és minden. Jó tudni, hogy ez ma már szinte csak technikai kérdés; ezért talán nem is kell sokáig várnunk az álom megvalósulására.

Fried István: A (poszt)modern Petôfi
Ister Kiadó, Budapest, 2001

Kerényi Ferenc: Petôfi Sándor
Elektra Kiadóház, Budapest, 2002

 
 
 

Fűzfa Balázs

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu