buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy lány, akinek Csillagszedô Máriója van


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kortárs magyar próza olvasói számára Kiss Ottó neve bizonyára nem cseng ismeretlenül, hiszen elbeszéléseivel évek óta jelen van élvonalbeli folyóiratainkban, a JAK-füzetsorozatban Szövetek (1999) címmel megjelent regénye (?) pedig egyöntetű elismerésre talált mind szakmai, mind szélesebb olvasói körökben. Kevesen tudhatják viszont róla, hogy eredetileg költôként kezdte pályáját: 1990-ben Lopott levegô címmel jelent meg egy verseskötete, majd Szilveszteri kaland címmel 1993-ban egy immár verseket és prózákat egyaránt tartalmazó kötete, és 1997-ben a Tevan Kiadó gondozásában Visszafelé hull a hó címmel napvilágot látott egy gyerekhangra írt verseket tartalmazó kötete is.

A Téli Könyvvásárra a Móra által kiadott Csillagszedô Márió ez utóbbinak a folytatása, illetve kibôvített változata Paulovkin Boglárka rajzaival. Mély valóság- és emberismerettel megformált, szokatlan, különleges gyerekversvilág a Kiss Ottóé. Benne van az elengedhetetlenül szükséges gyermeki látószög, gyermeki hang – egy óvodáskorú kislányé – a maga naivitásával, bájával, és ugyanakkor van benne filozófiai mélység. Közhelyesen úgy szokták megfogalmazni, hogy az a jó gyerekirodalom, ami a felnôtteknek is szól – ezzel egyébként sem értek egyet: az is lehet jó gyerekirodalom, ami csak gyerekeknek szól – de ezúttal nem is erre akartam utalni, hanem arra, hogy a Kiss Ottó által „talált” gyerekhang sokkal többet közöl a világról és az emberi kapcsolatokról, mint amit elvárhatnánk tôle. Ráadásul általában akaratlanul – s ez a költô legnagyobb bravúrja –, azaz csak mondja a magáét apáról, anyáról, nagyapáról, Márióról, Terri kutyáról, a környezetérôl, saját érzéseirôl, s eközben olyan összefüggéseket fogalmaz meg, amelyek ugyan érvényesek az ô kis világában is, de ugyanakkor jóval túl is mutatnak rajta („A vonatsínek / egymás mellett / mennek / de valahol messze / összeérnek. / Apa szerint / csak a végtelenben. // Apa és anya / is egymás mellett / mennek, / én meg középen, / mert én vagyok a végtelen, / ahol ôk összeérnek.”). Ezek a gyerekversek úgy működnek, mint a „felnôtt” versek: a kimondott szavak az aktuális jelentésükön túli jelentésekkel telítôdnek, részben az egymás közti viszonyaik, a szövegkörnyezet, részben a történet-, történtekbeli beágyazottságuk következtében. Ugyanis a címnélküli versikék egymás utáni rendje legalább két történetet is körvonalaz: egy család széthullását, a szülôk válását, a kislányuk magára maradását s ezzel párhuzamosan a kislány társra találását, ráadásul egy olyan társra, Márióra, aki kihalássza az éji tóból a csillagokat, hogy aztán felrakja kis barátnôjének az égre. E szomorú és szép történet kevés szava, már-már szenvtelen szikársága mögött valójában az érzelmek mély tárnái nyílnak meg, de elsôsorban a felnôtt olvasó számára, mint ahogy az egyes darabok játékos humora iránt is ô lehet fogékonyabb.

A könyv alcíme (versek gyerekhangra) tehát pontos, nem gyerekversek ezek valójában, (még ha részben számukra is foghatók – kipróbáltam a sajátjaimon) hanem gyerekhangon felnôtteknek szóló versek. Melyik kisgyerek értené meg igazán, például ezt a kedves kis darabot: „Anyától apáig egyetlen út vezet, / az, amelyiken a hatos autóbusz megy. / De ez a járat azóta nem közlekedik, / mióta apa feleségül vette anya / régi barátnôjét, a Cédát.” Lehet, persze, olyanokat is mondani – mint Szív Ernô tette az elôzô kötet hátsó borítóján –, hogy ezek Gyulán írott svéd gyerekversek, mert stílus- és eszköztáruk valóban emlékeztet az ún. svéd gyerekversekére, de valójában nem sok közük van hozzá, ezek könnyen érthetô, szép és eredeti magyar versek.

Paulovkin Boglárka rajzai pedig külön tanulmányt érdemelnének. Ritkán talál költô és illusztrátora olyan szerencsésen egymásra, mint ebben a könyvben. Paulovkin Boglárka eddigi művészetének is eredendô meghatározottsága volt a sajátos gyermeki optika, itt szabad teret – a gyakorta csak néhány soros versek miatt általában két szembenézô csaknem teljes oldalnyit – kapott látásmódja érvényesítésére. Alakjainak és alakzatainak sajátos módon való torzítását mégis kellô visszafogottsággal alkalmazza, csak illusztrál, nem akarja további jelentésekkel gazdagítani a szavakat, de azokat a bizonyos mögöttük nyíló tárnákat rendkívüli pontossággal megmutatja. Mint például a „Semmi dráma. / Csak áll az ember a csendben.” kedvenc kétsorosom esetében.

Érdekes, mert termékeny feszültséget teremt a kötet címe a benne lévô vers- és képi világgal, hiszen azok hôse a névtelen kislány, aki többek között azt állítja: “A szeretet barkákban lakik. / Barkák pedig nincsenek. / Vagy ha vannak is, / errefelé igen ritkák.” Talán igaza is van, de ha Kiss Ottó és Paulovkin Boglárka könyvét kinyitjuk, ott találunk egy csokorra valót.

 
 
 

Elek Tibor

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu