buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Könyves tihanyi perjel
Korzenszky Richárdról -- dióhéjban


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Korzenszky Richárdot a briliáns előadót, a tihanyi templom, a kolostor, a kálvária felújítóját, újjáépítőjét, a tihanyi Tetőtéri Esték szervezőjét, a Tihanyi Kalendárium szerkesztőjét, konferenciabeszédek szerzőjét sokan ismerik és szeretik. Talán kevesebben ismerik a “könyvesembert”, aki eddig 12 könyvet, mintegy 300 magyar, német, angol, orosz, lengyel és más nyelvű tanulmányt, különféle műfajú és célú írást publikált különböző folyóiratokban, lapokban, gyűjteményes kötetekben, egyéb kiadványokban. Iránymutatóan jelentős tanulmányokat közölt a nevelés, az egyház és a társadalom kapcsolatának, az egyházi iskolák ügyének témaköréből. A tihanyi bencés házfőnök tudós tanár és tudatos fotográfus, a magyar egyházi és kulturális élet organizátor személyisége.

Csornán született, Kapuváron nőtt fel. Pannonhalmán érettségizett, itt végezte a teológiát, az ELTE-n magyar-orosz szakos oklevelet szerzett. Doktori disszertációját A 17. századi unitárius énekköltészetről írta. Diákotthoni nevelőtanár és gimnáziumi tanár volt Győrött, főapáti titkárként dolgozott, a Pannonhalmi Hittudományi Főiskolán és a Bencés Gimnáziumban tanított. Tíz éven át igazgatóként irányította a pannonhalmi gimnáziumot. Főmonostori perjelként a Magyar Katolikus Egyház megbízott képviselője volt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban (1989-1991), majd ugyanott miniszteri biztos 1991-től 1994-ig. 1994 októberétől a Tihanyi Apátság perjele, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Iskolabizottságának elnökhelyettese. Ézsiás Anikó Szünet nélkül címen portréfilmet készítetett Korzenszky Richárdról.

Eddig napvilágot látott önálló könyvei: Magyar sorskérdések. (társszerző: Somorjai Ádám.) Róma, 1989. (A tanulmánykötet anyaga elhangzott a Vatikáni Rádió magyar adásában is.); A pannonhalmi bencés főapátság könyvtára. (Bánhegyi Miksával együtt.) Bp. 1991.; Páternoszter. Feljegyzések a minisztériumból 1992-1994. Bp. 1997. Szemimpex; Maradj velünk (Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 1997. Szemimpex. (Imádságok.); Bleibe bei uns (Mit Bildern von Erzsébet Udvardi) Bp. 1997. Szemimpex; Kassai István énekgyűjteménye (Pannonhalmi Füzetek 41) Pannonhalma, 1997.; A te szavadra. (Meditációk, Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 1999. Szemimpex. Uram, hogy lássak! (Udvardi Erzsébet festményeivel) Bp. 2000. Szemimpex. (Imádságok); Szünet nélkül (Egyházról, iskoláról) Tihany, 2000.; “Fúdd el, jó szél…” (Ballagási beszédek.) Tihany, 2000.; Keresztút – Kreuzweg. Udvardi Erzsébet képei – Korzenszky Richárd gondolatai. (Magyarul és németül.) Bp., 2002. Szemimpex; “Légy áldott…” (Igehirdetések évnyitóra, évzáróra, ballagásra, találkozóra.) Bencés Apátság, Tihany, 2002.

Főképpen orosz, de német és francia nyelvből is több cikket, tanulmányt is fordított. Közülük emelkedik ki az orosz spirituális irodalom két fontos könyve: Gogoltól az Elmélkedések az Isteni Liturgiáról című liturgia-elemzés, valamint a keleti egyház imádságáról szóló, Egy zarándok elbeszélései című könyv.

Írást közölt az Irodalomtörténeti Közlemények, Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Katolikus óvoda és iskola, Budapesti Nevelő, Magyar Református Nevelés, C.E.T. (Central European Time), Műhely, Mozgó Világ, Új Horizont, Magyar Szemle, Belügyi Szemle, Köznevelés, Magyar Cserkész, Keresztény Élet, Katolikus Szó, Bajai Honpolgár, Kisalföld, Magyar Nemzet című lapban.

Legalább tíz könyvhöz írt előszót, például Móser Zoltán: Vannak utak. Bicske, 1988.; Kulics Ágnes és Tölgyesi Ágnes: …kövek fognak kiáltani… (Szerzetesvallomások, 1988-989.); Az Úr szolgálatának iskolája. Pannonhalma, 1990.; Mészáros István: Iskola Szent Márton hegyén. Pannonhalma, 1990.; Egy fényképező szerzetes: Palatin Gergely. Bp. 1993.; Lukács István: Sub specie aeternitatis. Istenkeresés a magyar és az egyetemes művelődéstörténetben. Válogatott írások Bp. 1995.; Egy magyar missziós Brazíliában. (Magyar Szervác visszaemlékezései.) Tihany, 1996.; Tamás István -- Udvardi Erzsébet: Macskák és kertek. Bp. 1997.; Udvardi Erzsébet. Bp. 1999.; “Add, hogy lehessek!” Bp. 1999. Tanulmánykötetekben eddig 27 tanulmánya látott napvilágot, németül, lengyelül, hollandul is. (Közelesen megjelenik Interjúkat tartalmazó könyve.)

Az Új Emberben 27, a Teológia című folyóiratban 11, a Vigiliában 12 tanulmánya, cikke jelent meg; a Katolikus Szemle, Távlatok, Keresztény Magvető, Diakonia, Credo, a Műhely, Mozgó Világ, Új Horizont, Magyar Szemle, Keresztény Élet lapjain is több írást publikált. Szerkesztőként és kiadóként jegyzi a Tihanyi Kalendárium eddigi köteteit 1997-től 2003-ig.

Amikor a Művelődési és Oktatásügyi Minisztériumban miniszteri biztosként dolgozott, munkatársai szerint is jórészt neki köszönhető, hogy nem lett több “Dabas-Sári-ügy”. Hivatalvállalásának legfőbb indítéka a katolikus szellemiségű, vagyis egyetemes igényű oktatás és nevelés, a keresztény hagyomány, a humánum és magyarságtudat őrzése. Habitusát, felelősségtudatát, minőségigényét, munkájának eredményességét a személyiség autonómiájában megélt rend, a fegyelmezett élet biztosítja. (Érezhetően sok-sok írása egy-egy konkrét feladatvállalásból született.) A titka egyszerű: nagyon érti és szereti a hivatását. Az “Ora et labora” és a “praedicate et docete” követelménye, a bencés ideál, a PAX jegyében az imádság és a munka jelenti számára az életté vált eszményt. Legfőbb motivációja: az Isten- és emberszeretet, az Opus Dei, vagyis az istentisztelet. A szerzetesi rendteremtés kódexe szerint: “mindenkinek részt kell venni egymás és mások megszentelésében... a testvérek közösségében”.

A fotóművész Korzenszky Richárd utóda Palatin Gergelynek, aki a XIX. század végének és a XX. század első negyedének volt jeles bencés fotográfusa. Sajátos képi látásmóddal főképpen a természet varázslatos jelenségeit örökíti meg a fényképezés forma- és színérzékeny rendszerében. Asszociatív képi logika, jellegzetes látásmód, karakteres képgondolkodás jellemzi. Tudja: a tiszta képhez sugárzó fény kell. A fotóművészet is varázslat, akkor is, ha az ember realista. Jók a beállítások, szépek a kidolgozások, de sokkal jobb a kompozíciós érzéke, a szeme a lényeg meglátásához. Kommunikációja szellemi-lelki com-unióból ered. Azt üzeni: a világ szép, ha nem csúfítjuk el. Gyönyörködünk a Balaton hajnali fényében, az alkonyi megvilágításban, a téli és őszi meditációs képekben, miközben beavat bennünket vizuális és lelki örömeibe.

Fotográfiái pillanatképek: fohászok, röpke imák, elmélyült imádságok, lelkes hálaadások az életért, a szépségért. Fényképezőgéppel is tud lélekből fakadó imákat mondani. Megragadó képekkel vall a napfény meghatározó szerepéről, természet és ember legtisztább pillanatairól. A fotográfus a hajnal szerelmese, a naplemente csodálója. Művészet és varázslat, amikor a sötétségben feltündököl a diadalmasan fénylő napkorong, és lelkünkben felragyog a világosság üzenete. Fényképeit az alkotás célja, szándéka teszi szakrálissá. Művészete hozzájárul a szeretet megismeréséhez és a szeretet általi megismeréshez, az emberi szívben levő Abszolútum tiszteletéhez, kapcsolatot teremt a Misztériummal, ezért érdemeli ki a szent, a szakrális jelzőt.

Képekkel és képekben beszél az életről, a mulandóságról, az emberi és természeti szépségekről. Rendszerint fentről, magasról szereti szemlélni a világot. Az intellektualitás vezérli, de szívével is látja a vizuális-esztétikai csodákat. Az intuitív, ihleterejű vizuális élményt rögzíti, nyelvi kötöttségektől mentesen érzi az idő múlását, miközben esztétikai és lelki dimenzióban is megtapasztalja az állandóságban a változást, a változásban az állandóságot.

Írásainak, előadásainak, fényképeinek stílusa, művészi látásmódja mögött emberi és szakmai kompetenciával, személyiségének hitelesítő erejével áll helyt. Dominánsan intellektuális és esztétikai élményekből épül művészi világképe, festészettel rokonítható látásmódja. Nem a “tömörlátvány”, nem az élethű részletgazdagság, hanem a látványból fölfénylő színpompás látomás vonzza. Képei esztétikai élményt nyújtanak, gyönyörködünk bennük, és épülünk általuk.

2002. március 26-án Mádl Ferenc a Köztársaság Elnöke Érdemérme kitüntetést adományozta Korzenszky Richárdnak “a hit felelősségével átszőtt oktató-nevelő tevékenységéért, az egyházi iskolák újraindításának érdekében végzett irányító-szervező, valamint tudományos munkásságáért.”

 
 
 

Cs. Varga István

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu