buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Kodolányi János életműve kiadása történetéről


2002.12.07

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Kodolányi János (1899-1969) fiatalon kezdte irodalmi pályafutását, olyan versekkel, verseskötetekkel, amelyeket később kirekesztett vállalt életművéből. Diákoskodása városaiban jelentek meg első kötetei (Pécs, 1915; Székesfehérvár, 1919), nem rossz vidéki kiadóknál, vállalható színvonalú nyomdáknál. A harmadik kötet (Üzenet enyéimnek, 1921) Budapesten, 1921-ben a Magyar Írás kiadásában lát napvilágot, amelyet a jószemű, választékos ízlésű Raith Tivadar szerkeszt. A Nyugat-ban Szabó Lőrinc ismerteti.

Az 1922-es Nyugat-beli novellasiker, a Sötétség után Kodolányi ma már ritkábban említett, rövid életű folyóiratokban publikál elbeszéléseket, például a Kékmadárban, a Szintézisben. De egy-két éves hányódás után Az Est-lapokban Mikes Lajos „fiai” egyikeként talál a korszak viszonyai közt elfogadható egzisztenciát és megbízható közlési fórumot. „Korai” művei újság- és kötetkiadásban is megjelennek. Kodolányi egész életében hálás maradt Mikesnek a nemzedéki és a személyes támogatásért. Nekrológjában írta 1930-ban: (Mikes) „igazán hivatottnak arra érezte magát, hogy a háború fertőjében elmerült magyar kultúréletet újjászervezze, a súlyos válságban vergődő magyar írókat a sötétségből kiemelje, a lappangó tehetségeket felfedezze, és publicitáshoz juttassa.”

Az Est-lapok-kal együtt az Athenaeum kiadóval szerzői kapcsolatba kerül, hiszen mindkettőnek a fő részvényese és irányítója az „újságmágnás” Miklós Andor. Kiss Istvánnak Az Athenaeum Könyvkiadó szerepéről és történetéről szóló monográfiájából is tudjuk a részleteket: 1925-ben a kiadó és a szerző nem az életműre, hanem meghatározott művekre vonatkozó szerződést köt, ezeket elég lassan követik a kiadások az infláció, a papírhiány stb. miatt. Kodolányi ugyan vesz föl előlegeket, de vigyáz rá, hogy ne kerüljön huzamosan tartozásba. A szerződés szerint minden művét először az Athenaeumnak kellett felajánlania, de 30 napos határidő lejárta után más kiadónak is felajánlhatta. A szó szoros értelmében vett életműszerződést 1938-ban kötnek, és 1939. januárjában öt évre meghosszabbítják Kodolányi készülő műveinek kiadására és a régebbiek újrakiadására.

Némely kötetei korábban is jelentek meg más kiadóknál (Futótűz, Tavaszi fagy), de azokban az években, amikor vezető munkatársa volt a Magyar élet című folyóiratnak, és részt vett a Turul mozgalomban, több műve jelent meg az azonos elnevezésű vagy rokon szellemű kiadóknál (Esti beszélgetés, Csendes órák, Suomi titka, Zárt tárgyalás). Püski Sándor, akkor a Magyar Élet kiadója, némi nehezteléssel emlékszik vissza egykori kapcsolatukra: „A Kodolányi Jánossal való viszonyom egyenetlen volt (…). Nekem csak a maradék anyag jutott, (…)”. Azokról az évekről van szó, amikor Kodolányi műveinek szinte kizárólagos kiadója az Athenaeum.

1945 után az irodalompolitika üldözte, a könyvkiadás kirekesztette. 1948-ban még megjelent a Vízöntő (későbbi címe Vízözön) a Szöllyősy Könyvkiadónál, azután majd 1955-ben válogatott régebbi elbeszélései a budapesti Magvetőnél, 1956-ban pedig a Boldog békeidők a pécsi Dunántúli Magvetőnél. Új életműkiadást a (budapesti) Magvető indít meg 1957-ben Az Égő csipkebokorral. Sorra az olvasók elé kerülnek az addig kéziratban lappangó művek és az antikváriumokban alig hozzáférhető régebbiek, valamint az 1956 után befejezett Vízválasztó című nagyregény, a Süllyedő világot folytató Visszapillantó tükör, meg az ötvenes évek elején írott Én vagyok (már Kodolányi 1969-ben bekövetkezett halála után). Ugyancsak posztumusz kötet volt a Szív és pohár, 1924-1940 között keletkezett, méltatlanul elfelejtett bírálatok, tanulmányok, cikkek gyűjteménye. De címét Kodolányi adta, szerkesztési szempontjait ő jelölte meg.

A Magvető-sorozat befejeztével más kiadók érdeklődése is újraéledt a Kodolányi-életmű iránt. A Püski Kiadó többek között az Esti beszélgetés harmadik edicióját adta közre (1998), a Mundus Kiadó megkezdett, de félbeszakadt sorozatában olyan jelentős szöveg is napvilágot látott, mint Kodolányi János és Várkonyi Nándor levelezése (2000), válogatott és rövidített változatban. A levelezés irodalmi értékére és művelődéstörténeti jelentőségére hívja fel a figyelmet Kodolányinak a fiatalon meghalt Szabó Istvánnal, valamint Szabó Lőrinccel és Mikes Klárával folytatott levelezését tartalmazó két kötet is a Holnap Kiadó (1999), illetőleg az Argumentum gondozásában (2002).

Legújabban, a 2001-től a Szent István Társulat határozta el az életmű javított szövegű és kiegészített újrakiadását. A sorozat szerkesztői és gondozói filológiai hűségre törekednek, és szép küllemű könyveket ígérnek az olvasóknak. Már az eddig megjelentek között akad becses filológiai újdonság: az Én vagyok című regény szövegét a korábbi csonkított változattól eltérően az eredeti kézirathoz hű kiadásban olvashatják (2002). A művek és a recepció fontos összefüggéseit legutóbb a Nap Kiadó In memoriam Kodolányi János alcímű szöveggyűjteménye próbálta föltárni és dokumentálni.

 
 
 

Csűrös Miklós

Szent István Társulat

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu