buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Debrecen darabokban


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szabó Magda négy drámája éppen harminc éve jelent meg először, és bár népszerűségükből azóta sem vesztettek, az életműkiadás részeként megjelent újabb publikáció nem csak újraolvasásukra, hanem újraértékelésükre is alkalmat ad. Hiszen épp a színdarabok körül óriási változást hoztak az elmúlt évtizedek: megjelent a videó, mely lehetővé tette, hogy ne csak, és ne elsősorban a drámákról mint irodalmi szövegekről szóljon a diskurzus, hanem előadásokról, rendezői és színészi interpretációkról is. Ennek egyik következménye, hogy a drámai szövegek kánonja, különösen a kortárs drámáké, a bemutatott, használt darabok körére szűkült, a másik pedig az, hogy a darabok sokkal inkább nézve és hallgatva jutnak el közönséghez, mintsem olvasva.

A kötetben összegyűjtött darabok – Régimódi történet, Kiálts, város!, A macskák szerdája, Fanni hagyományai – közös nevezője Debrecen, mely egyszerre helyszíne és szereplője a történeteknek. Szabó Magda művészetére általában is jellemző, hogy benne a személyes múlt, az önéletrajzi emlékezet összeolvad az ország, a magyar irodalom és kultúra történetével, de ezekre a művekre ez kiemelten igaz. A hagyomány és az értékőrzés jegyében gondolkodnak el a család múltján, a régi döntések helyességén vagy hibáin, illetve a kritikusan szeretett város történelmének sorsfordulóin, melyek során Debrecen szinte személlyé formálódik, olyan cselekvőképes valakivé, aki hatással van a konkrét eseményekre, péládul viták és barátkozások eredményeire. De van még egy, Szabó Magda életművére oly jellemző, és napjainkban talán felértékelődő aspektusa is e drámáknak, ez pedig a női szerepek rendkívül érzékeny kidolgozása, a női identitás megfogalmazása, melyhez ráadásul a darabok szigorú, férfiasan kálvinista közege markáns kereteket biztosít.

Ez utóbbi szempontból külön érdekes a Régimódi történet, az életmű alapkövének számító regény átdolgozása. A történet mindkét helyen ugyanaz, a hangsúlyok mégis eltolódnak: a regény hangulatát meghatározó terjedelmes enteriőr-leírások, a protestáns és a katolikus családok életmódjának és gondolkodásának finom elemzése a drámából szükségképpen elvész, ám a fordulatok, a személyiségek változásai annál érzékelhetőbbek, a motivációk annál érthetőbbek. Emellett az „üzenet” is másként fogható: a szabadságvágy, a szerelem és a művészet vágya felül tud emelkedni a családi örökségként kapott sorscsapásokon, ezek segítségével néhányaknak sikerülhet letérni arról a vágányról, melyre talán már születésük előtt ráállították őket a szülők. Eközben két nagy női szerep rajzolódik ki a párbeszédekben: a nagymamáé, aki a problémák és az elszegényedés ellenére is talpon tud maradni, és ezt kéri számon környezetén is, illetve Lenkéé, az unokáé, aki szülei felelőtlensége miatt egy szeretethiányos és durva családban kénytelen felnőni, megaláztatások sorát elviselni, és csak egy szerelmi csalódás után válhat sorsát nőként is vállalni képes, szuverén egyéniséggé.

A kötet végére került Fanni hagyományai az írónő első drámája, konfliktusa azonban előlegzi a Régimódi történetét is. A fiatalok szerelmi ügyeiben kényúrként döntő szülőket, a vidéki élet áporodott, formális szabályokhoz ragaszkodó légkörét, az őszinte szerelmen gúnyolódó, és a házasságot csupán anyagi és presztizsbeli kötésként elgondoló kicsinyességet. Szabó Magda egy kiválóan szerkesztett, végig feszült darabot írt, ám itt még nem tudta azt a távolságot megteremteni, mely a kétszáz éves történet maivá formálásához elkerülhetetlen lenne. Belehalni a hirtelen jött szerelembe manapság túlzottan romantikus tragédia – itt jöhet jól az előadás, a színház iróniája.

A talán legjobb Szabó-dráma, a Kiálts, város! Debrecen történetének legszorongatóbb éveibe, a tizenhetedik század elejére viszi

vissza az olvasót. A puszta közepén álló, kőfallal nem védett város a török hódoltság, az erdélyi fejedelemség és a királyi Magyarország állandó harcoktól szabdalt határán igyekszik megvédeni függetlenségét és vallását. De Szabó Magda ezt a történelmi szituációt is egy női szereplő szorongásain és veszteségein keresztül érteti meg. Eszter, a főbíró lánya harmadszor halasztja el esküvőjét egy-egy hirtelen jött támadás, adóztatás vagy gyász miatt, azaz személyes boldogsága teljesen kiszolgáltatottá válik a politika szeleinek. A darabban megírt történetben a vőlegényét is elveszti, és végső soron ez az, amiért, érzésem szerint, nem is a meggyilkolt Borzán Gáspár a tragikus alak – ahogy ezt a mű több korábbi kritikusa is kijelenti – hanem ő, Eszter, aki csak egy csendes otthonra vágyik, ám ezt sem gyerekként, sem felnőttként nem kaphatja meg. Ezt az érzésemet erősíti egyébként az a nagyon is figyelemreméltó és korszerű megoldás is, hogy Borzán, akiről mindenki beszél, fel sem tűnik a darabban, rajta sincs a szereplőlistán, habár többször is a színpad közelébe kerül: „kint várakozik” vagy „hamarosan érkezik”. Ugyancsak érdekes megoldás, hogy Borzán jövendő halálát már az első jelenetben bejelentik a „felelősök” – azaz nem az a kérdés, meg fogják-e ölni, hanem az, hogyan került ebbe a helyzetbe, és vajon elkerülhető lett volna-e ez a helyzet.

Csokonai, Debrecen és a Református Kollégium irodalomtörténetileg botrányos kapcsolatának, a költő kicsapásának történetét meséli el, és ezáltal mitizálja a komikus elemeket is felvonultató A macskák szerdája. Szabó Magda itt a Kiálts, város! konfliktusát gondolja újra: a város érdekeivel szemben az egyéni sérelmek még akkor is eltörpülnek, ha már a darab jelenidejében is felismert tehetségről van szó. Mindeközben Csokonai körül valódi jellemeket épít fel és mozgat a szerző: a verselgető eminens diák alakját, aki irigységből árt a költőnek, a fusztrált Szilágyi professzorét, illetve Domokos főkurátorét, aki határozottságával, gyorsaságával és nyitottságával a dráma központjává lesz. A darab szépségéhez az is sokat hozzátesz, hogy az eredeti Csokonai-versek részletei problémátlanul illeszkednek a szövegbe, azaz nem csak illusztráló, hanem funkcionális szerepük is van. Nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy bár itt is tudható a történet vége, van alkalmunk elgondolkodni egy lehetséges másik befejezés lehetőségein és következményein.

Az értékelés során végül fontos szem előtt tartanunk, hogy a drámák születésének idején, tehát a hetvenes években nem csak Nyugaton, de már Magyarországon is jelentkeztek azok a dramaturgiai újítások, melyek összetörték a hagyományos színház keretit, és elvezettek a posztmodern drámák ma már köznyelvinek mondható megoldásaiig. Szabó Magda nem, vagy csak ritkán nyúl az efféle a trükkökhöz, ő nem lázadó író, nem drámapoétikai újdonságaival, formai rafinériákkal vívja ki drámatörténeti pozícióját. Sokkal inkább konzervatív írói magatartásával, a Németh-László-i és Ilylyés Gyula-i beszédmód továbbgondolásával, a polgári világ ábrázolásának csak rá jellemző megjelenítésével. Szabó Magda életműve nagy kincse a kortárs magyar irodalomnak. Vigyázzunk rá: olvassuk!

Szabó Magda: A macskák szerdája
Európa Kiadó
464 oldal, 2700 Ft

 
 
 

Bedecs László

Európa Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu