buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Inventárium és etika


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az igaz, hogy keveset olvastam „a mezőgazdaság szocialista átalakítása” című tanmese illusztrálására citálható munkák közül, és az is valószínű, hogy aligha lehetett olyan pártfunkcionárius, aki Szabó Gyula Gondos atyafiság című regényét, ha tárgyát onnan is veszi, ahonnan amazok, alkalmasnak tarthatta volna az akkori koreszmék népszerűsítésére, ám az így is valószínű, hogy az összmagyar irodalomban nincs hozzá mérhető, a „kollektivizálás” idejéről szóló magyar regény.
 

Arról, hogy mennyire nem nyerte meg a kolhozszervezők tetszését, Szabó Gyula maga számolt be több helyütt, így utolsó nagy munkájában, az ötvenes-hatvanak évekről szóló visszaemlékezése, a Képek a kutyaszorítóból. Műhelytitkok szabadon (2001–2002) vonatkozó köteteiben és (jóval rövidebb, egyívnyi szövegben) a regény végső, 1964-es változata új kiadásában is. Húszegynéhány éve magam is találkoztam a regény legendájával. Akkoriban azonban egy kettős eredetű negatív mítosz tapadt hozzá. A regény eredetileg fél évtized alatt, 1955 és 1961 között jelent meg három kötetben, és kritikai pergőtüzet vont magára, ezért aztán volt, aki úgy akarta tudni, hogy az egyes kötetek egyre sematikusabbak. Az akkori állapotok még Czine Mihályt is megtévesztették; 1970-es összefoglaló tanulmányában például ez olvasható: „A valóságot híven tükröző regények megszületését igen megnehezítették a körülmények. Szabó Gyula regénytrilógiájának (Gondos atyafiság) első kötete egy székely Feltört ugart ígért, a második kötet már alábbesett, a harmadikból még jobban kilúgozódtak az élet színei.” Valójában a második kötet, amely miatt a rendszeres támadás megindult, szerkezetileg jobban fölépített, ideológiai szempontból pedig „veszedelmesebb” volt az elsőnél, s a szerző a harmadik kötet kéziratára vonatkozó „átíratási” roham idején is állta a sarat. A most újra megjelent végső változat pedig szilárdabb, feszesebb, átgondoltabb az elsőnél.

A negatív mítosz másik forrása éppen e változat keletkezéséből fakadt. Eszerint néhány évvel a regény befejezése után az egészet átíratták a szerzővel, és ez a politikai szempontok szerint szabályozott, megnyomorított szövegfolyam jelent aztán meg 1964-ben. Ez persze nem igaz. Egyrészt Szabó Gyulával nem lehetett csak úgy átíratni valamit; az a kompromisszum, amit a harmadik kötet megjelenése előtt megkötött, egyrészt az ügy érdekében vállalható, másrészt kikerülhetetlen, a változtatás pedig könnyen dekódolható volt. Másrészt a végleges változatban annyi világnézeti engedmény sincs – minthogy az író okosan használta ki a diktatúra átmeneti puhulását –, mint az eredeti munka harmadik kötetében. Logikus hát, hogy író és könyvkiadó e végleges változatot tartotta alkalmasnak az újrakiadásra.

A Gondos atyafiság, noha „nemzedékek háziolvasmánya” volt, irodalom, nem ideológia. Mint ahogy már annak idején is az ellenállás egyik lehetséges formája volt a regény egy-egy elkészült fejezetének folyóiratban, hetilapban való publikálása. „... valamikor 1956 nyarán, a viharosodó politika idején én éppen olyan címmel adtam közre részletet a regényből, hogy Ha a lámpa kisüt az útra, és az egész terjedelmes részletben a székelyloki vizitaest teljességgel politikamentes zajlásáról olvashattak az olvasók, miközben közvetlen közelben mind csak olyan cikkektől zengett a sajtó, hogy A pártos szellem erősítéséért irodalmunkban, A pártszellemtől való eltérések ellen stb.” – amint az az új kiadás élén álló Röptoldalék a Gondos atyafisághoz című szöveg első oldalán olvasható. De már maga az is, hogy a kollektivizálás ügyét egy lírai-csiklandós meg egy vérre menő szerelem alakulása fogja keretbe (ezért aztán a bírálatok egyik csapása a nyilván a „szocialista erkölcs” föllazítására szolgáló „alsószoknyakultusz” ellen irányult), s hogy a regény annak a történeti életformának, amelyet éppen a szövezetkezetesítés révén kezdtek fölszámolni, a teljes, a kaszálástól a kontyolóban végződő asszonyszöktetésig (meg a pártgyűlésig) terjedő, minden szférára kiterjedő körképét adja, hogy minden egyes társadalmi részigazság hitelesen szól belőle (minthogy nemcsak kolhoz létezik e műfajban, hanem a szabad társulások is, a szövetkezetesítésnek lehettek jószándékú szorgalmazói is), hogy több mint száz alakot mozgat és egyénít benne az író a nagygazdáktól a pásztorokig, a sírba készülő aggastyánoktól a bevonuló legényekig, s hogy mindezt a falu keretéből alig-alig kilépve, tehát a helyi életet a maga hagyományosan zárt voltában ábrázolja, érthetővé teszi a hisztériát, amelyet e mű a termelési regények évadján kiváltott. Mert Szabó Gyula „érthetetlen módon” elmulasztotta például kidomborítani azt a tételt, hogy a csak a saját kaszálójáig látó paraszt képtelen a munkásosztály segítsége nélkül megtalálni a jövőbe vezető utat.

Ellenkezőleg, a regényben éppen a proletariátus képviselői ébresztik föl erőszakoskodásukkal a rendszerrel szembeni konok, egy kisebb helyi forradalomban kulmináló ellenállást. Az 1949-ben játszódó regény bevezeti a székely faluba azt a terrort, amely a valóságban néhány évvel később állandósult.

„Korszerűség” szempontjából bizonyára sok szó érhetné a Gondos atyafiságot – ha ma íródott volna meg. Valójában azonban egy logikusan és megfeszített munkával fölépített életmű nyitó darabja volt negyvenöt-ötven évvel ezelőtt. Szabó Gyula másfél tucatnyi könyve együtt alkotja az azóta fölbomlott székely faluközösségnek – s egy jobb sorsra érdemes nemzedéknek – állított emlékoszlop-csoportot. A Gondos atyafiság úgy klasszikus, ahogy Reymont és Móricz Zsigmond regényei.

Szabó Gyula egy talán nem is nagyon rejtélyes ok következtében – tudnillik hogy dolgozott, ahelyett hogy „adminisztrálta” volna magát – soha nem lett igazán ismertté itthon, noha koronként a romániai magyar próza legsúlyosabb darabjai kerültek ki a keze alól. A hagyományos realizmusból a tényirodalomig vezető híd másik legfontosabb pillére az erdélyi fejedelemség II. Rákóczi György balvégzetű lengyelországi hadjáratával kezdődő bukásáról — illetve arról az 1657-től 1664 tartó „hét szűk esztendő”-ről, amikor is „elgázolta a vadkan Bocskai István, Bethlen Gábor és a két Rákóczi György szépen plántált fél évszázados szőlőjét” – épített műfajteremtő esszé-, dokumentum-, illetve kollázsregény, az ötkötetes A sátán labdái. A Gondos atyafiság és ez utóbbi közötti összekötő szál a Gólya szállt a csűrre című szülőföldvallomás, amely tényszerűen, a szülőknek a szövegbe épített levelei révén vetíti ki a regény történelmi és családi, illetve családtörténeti hátterét, s amelynek függeléke az apai család szálán visszafelé haladva a madéfalvi veszedelem koráig keresi meg a faluközösség történelmi gyökereit. Az utolsó nagy munka pedig a négykötetes Képek a kutyaszorítóból, amely részletesen ismerteti az ötvenes évek kisebbségtörténetének a fordulatait és azok kapcsán fölfejti az erdélyi magyar írói felelősségtudatnak a lélektanát – más látószögből szemlélve a helytálláskultusz mítoszát, mint ahogyan azt megszoktuk. Két könyvét említem még: Kegyetlen kegyelet. Búcsú a bölcsőhelytől című munkája e közösség végleges-visszafordíthatatlan fölbomlásához fűzött utóirat; a kisebb, de szintén rendkívül tömör, s a nemzedék-témakör mellékszálát fölgombolyító szövegek közül kettő – az egyik az 1953-as évet, a másik a nyolcvanasok elejét, Ion Lancranjan hírhedt kampánykönyve kiadásának idejét idézi – szintén 2004-ben, a sepsiszentgyörgyi Albert Kiadónál jelent meg könyv alakban, Kényszerpályák. Emlékek egy letűnt írói idő elejéről és végéről közös címmel. Valóban az „írói idő” végén.

A Gondos atyafiság mostani kiadása nem a nosztalgiát ápolgatja; új olvasata más lesz, mint a régi. Nem azért, mert ma már világos, hogy Gondos Pál, az egykori főkulák például egyáltalán nem mesterkedik olyan rögeszmés megátalkodottsággal, mint illenék, bár mindent elkövet azért, hogy megmaradjon fölmenői munkájának gyümölcse: ma valószínűleg az innovatív alkat reprezentánsának fog bizonyulni. Ő éppen akkor, amikor a falu kollektívszervezői összeírják az elkobzandókat, találja meg ősei inventáriumát, s olvassa belőle: „Itt van, né, a dédnagyapám írta, Anno 1845: Én, Sz. Loki Gondos Pál 55 esztendős koromban írtam ezen alól írt dolgokat, hogy mellj benn és künn való mindenféle jószágokat házasságom után feleségemmel és fianmmal együtt szerzegettünk, ez ide alább meg irtakból kitetszik, a melljekről külön írt törvényes és hiteles Contractusok is vagjnak, a melljek következnek eszerént... Felsorolva s felbecsülve akkori pénzbe öszvesen 2268 Magyar forintok 37 pinkák.” A már egyeduralkodó világnézet válasza erre a helyi nyelvváltozatban, a „hús-vér kommunista”, a pásztorból lett szervezőbizottsági tag szájából: „Tudod mit, nemes Udvarhelyszék hütös Hasburg [sic!] Pálja? Menj ki az árnyékszékre, s törvényesen töröld meg a hütös fenekedet a dédnagyapád izzadságos leltárjával, érted-e! Ez a törvény! Irány az árnyékszék!” Nem változik meg viszont a középparasztnak az értékelése, aki egyáltalán nem ingadozik, ahogy azt elvárták tőle, hanem a funkcionáriusok képébe vágja, hogy az az új világ, amelyik erőszakkal hajtja be a kollektívba az embereket, neki nem kell, aztán sarkon fordul. Ma már több föntebb fölsorolt munkából tudható, hogy ezt az embert – Gondos Dénest – arról a kurta Szabó Mózesről, édesapjáról mintázta az író, akinek természetes intelligenciája, műveltsége és etikája az egykori több évszázados közösség legjobb szintjét képviselte. És ez a szint adta Szabó Gyula tavaly lezárult életművének alapját.

Szabó Gyula: Gondos atyafiság
Regény. I—II. kötet
Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda
366 + 284 oldal

 
 
 

Filep Tamás Gusztáv

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu