buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az érme huszonkét oldala


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mikoriak a golyónyomok? A könyv címadó kérdése Sándor Iván Drága Liv című (történelmi-színházi) regénye, pontosabban egy, a regényben található mondat kapcsán vetődik fel: „Egy ország, ahol még azt sem lehet pontosan tudni, hogy egy ház falán mikoriak a golyónyomok.” Játékosan kegyetlen, találó mondat, tagadhatatlan, mint a kráterek, a pesti házak évtizedes sebei. „A golyónyomok.

Negyvennégyből-negyvenötből? Ötvenhatból? Ki lőtte? Kire? Az egész század falain ott voltak a golyónyomok. (…) Láthatatlanul is. Malter rájuk. Mész a hullákra. Közben pedig gyermekek, unokák, dédunokák, ükunokák. Visszanézve: szülők, nagyszülők, dédszülők.” Így reflektál az interjúkötetben saját egykori szavaira a szerző. Szenvtelen, kiborítóan nagyvonalú összegzés, ami csak a szemtanú, a túlélő szájából nem hat blaszfémiaként. Az 1930-ban született zsidó származású Sándor Iván túlélte a nyilas terror tombolását, később pedig a „kispolgári” múltja miatt rátestált három éves munkaszolgálot. Ha nagy áron is, de átvészelte a forradalom utáni kegyetlen megtorlások időszakát (kezdődő ideggyulladása fél évre ágyhoz kötötte). Az író visszatekint, életére, családjának történetére, az elmúlt évszázadra. Nem számon kér – a golyónyomokon nincs is mit számon kérni – csupán elbeszél, hűvös távolságtartással.

A nemzeti-egyéni visszaemlékezés azonban csak az interjúkötet egyik vetületét jelenti. A Mikoriak a golyónyomok? huszonkét, 1984 és 2005 között elhangzott beszélgetést rögzít, hat ciklusba rendezve. Huszonkét felvétel ugyanazon személyről, változó életéről és gondolatairól, az esszé-és regényírással kapcsolatos nézeteiről. Egymásra rétegződő képek, természetszerűleg olykor fedik is egymást. Sándor Iván felel a beszélgetőtársak– többek között Budai Katalin, Dérczy Péter, Füzi László, Ménesi Gábor – kérdéseire: beszél Bánk bán-tanulmányáról, Németh Lászlóról írt esszé-sorozatáról, hogy miért tartja máig időszerűnek a történelmi regény műfaját, vagy hogy milyen saját utakon haladó, kor-társtalan írónak lenni. Válaszai egyszerűek, a lehetségesig pontosak, sokszor személytelenek. Sándor Iván, aki az eltávolítás érdekében hőseit az időben akár évszázadokkal is visszaveti – A szefforiszi ösvény című regényének története például a Kr. u. harmadik században játszódik – ,megtanult önmagára is felülről, mondhatni messziről nézni. Legyen szó ötvenhatos tevékenységéről (s legyen, hiszen mint a Műszaki Egyetem egykori lapjának főszerkesztője, október 22-én a forradalmi pontokat ő jelentette meg), a posztmodern regényről vagy súlyos betegségéről, ő egyformán egzakt – és átlátja azt a sakktáblát, amin történelmi tanúként, íróként, magánemberként maga is áll. Bár az első és utolsó interjú időpontja között huszonegy év telt el, Sándor Iván világlátása, gondolkodásmódja az interjúkötetet olvasva végig koherensnek tűnik. A mindenképpen végbemenő változás is beépül, egységgé lesz. Egy 1998-as interjúban Füzi László azt kérdezte tőle, hogy mit jelent számára a regény. Ő így felelt: „Október eleje van. Szüretre készülünk. Elhoztam kérdéseidet a szőlőhegyre. Sokféle választ jegyezem fel. Úgy vagyok velük, mint a regényírással: észreveszem bennük a magam változásait is. Évtizedeken át »ugyanaz« nézi »ugyanazt«, mégis elég sok minden átformálódik. Vannak, akik az ilyen változásokat nagyon hosszan, egyetlen regényen dolgozva élik végig. Észrevehetjük, hogy az a Proust, aki befejezi az Eltűnt időt, más, mint aki elkezdte.” Proust emlékezete tagolatlan, egy a regény folyamatával. Sándor Iván visszaemlékezései, gondolatai huszonkét interjú tükrében villannak fel a könyvben – így válik egyszerre láthatóvá az érme huszonkét oldala.

Sándor Iván: Mikoriak a golyónyomok?
Kalligram Kiadó
292 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Koncz Tamás

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu