buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A reneszánsz és a képek nyelve


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Szinte mindenki ismeri Holbein 1533-ban készült, utóbb Követek névre keresztelt alkotását, amelyen a német festő két kiváló diplomatát, Franciaország londoni követeit: Jean de Dinteville-t és Georges de Selve-t, Lavaur püspökét örökítette meg. Régi iskolás közhely, hogy a Követek a reneszánsz portréfestészet legkimagaslóbb alkotásainak egyike, a technikai kiválóság mesterműve. Ahogyan közhely az is, hogy jóval több, mint egyszerű portré, inkább allegória. A kérdés az, hogy minek az allegóriája. A képet oly sokan és oly sokféle módon értelmezték már, hogy azt hinnénk, többet a témáról nem lehet elmondani. Nos, erre cáfol rá John North munkája, amely több mint háromszáz oldalon elemzi a művet.

Csakhogy ennek az elemzésnek nem sok köze van a hagyományos művészettörténeti munkákhoz, sokkal inkább a tudomány- és eszmetörténethez. Holbein festménye ugyanis egyszerre vallásos tartalmú allegória és tudománytörténeti tárház, benne az asztrológiai utalások a reális csillagászati ismeretekkel, a természettudomány a mágiával, a teológia az optikával, az aritmetika a keresztény misztikával elegyedik. A kép megértéséhez nem csupán a kereszt vagy a koponya rendkívül sokrétű szimbolikáját, hanem a két diplomata mellett látható éggömb, kvadráns, vagy éppen a polihedrális napóra működését is ismerni kell. A tárgyak ráadásul egyszerre szimbólumok és konkrétumok, de maga a szimbolika is többrétű: a hangszerek például a harmónia általános jelképei, ám e minőségükben egyaránt hordoznak kozmológiai és politikai jelentéstartalmat. Mindehhez társul a történeti ismeretanyag: Holbein és barátainak élete a korabeli politika, a nemzetközi kapcsolatok és az intellektuális élet szövevényében.

Vagyis North könyve a „cseppben a tenger” elve alapján íródott, s Holbein képén keresztül képet kapunk az egész reneszánszról is, méghozzá mint történeti korról, és mint szellemiségről egyaránt. Néhol azonban túlzásba esik a szerző, például, amikor fölmerül, hogy talán a festmény nem más, mint alkímiai kompozíció. Még egy ilyen alkotásba sem lehet mindent belelátni. Ugyanakkor North e törekvése nem teljesen alaptalan, lévén ebben a korban valóban „minden egybecsengett”, azaz a tudás egységéről beszélhetünk. Így bár a Követek nem alkímiai allegória, mégis köze van a „királyi művészethez”, merthogy köze volt hozzá az asztrológiának, a teológiának, a műszaki tudományoknak, a képzőművészeteknek. A reneszánszban mindennek köze volt mindenhez. Ezt az egységet pedig semmi olyan jól nem fejezi ki, mint a reneszánsz Holbein által is használt képi nyelve. E nyelv a világot holisztikus módon ragadta meg, lévén a vizuális jelképek szoros kapcsolatot teremtettek az elvont fogalom, a tudományos tény, a vallási tartalom, a narratívák, valamint mindezek és a köznapi élet elemei között.

North megjegyzi, hogy magáról Holbeinről igen keveset tudunk, sokkal kevesebbet, mintsem azt elsőre gondolnánk. Azért különös ez, mert a mester közeli ismeretségben volt a kor több nagy elméjével (pl. Erasmussal). S bár vélhetőleg ő maga is több volt egy jó szakembernél, írások nem maradtak fenn tőle. Holbein ehelyett festményeivel és metszeteivel fejezte ki intellektuális mondanivalóját, azaz az említett képnyelvet használta a szónyelv helyett.

És itt válik a dolog igazán izgalmassá, mivel az messze túlmutat a reneszánsz szellemiség témáján, inkább az „ikonikus fordulat” néven ismert jelenkori kulturális váltáshoz köthető. Ennek lényege, hogy a Gutemberg Galaxis végével a kép talán újból elfoglalja azt a centrális helyet a kultúrában, ahonnan a szöveg az elmúlt évszázadokban kiszorította. Köszönhető ez a fotók és filmek befolyásoló erejének, a nyomdaipari termékek egyre jobb minőségű képi mellékleteinek, de még inkább a számítógépes kultúra térnyerésének. Ráadásul az írott szöveg elképesztő menynyiségben árasztja el a világot, miáltal is egyre „megemészthetetlenebbé” válik, ami óhatatlanul a devalválódását eredményezi. A jelenség korrelál az új analfabétizmusnak nevezett kulturális válságtünettel is, amely – függetlenül közvetlen okaitól – talán nem más, mint a szövegek áradata elleni „ösztönös védekezés”. Ha e folyamatnak semmi nem szab gátat, lehet, hogy idővel egészen egyszerűen rászorulunk a kép: a szövegnél gazdaságosabb, a bonyolult jelentéshálót egyszerre megjelenítő szimbólum használatára. Ennek kapcsán merül föl annak igénye is, hogy vizuális szimbólumokkal fejezzünk ki elvont gondolatokat, azaz képiséggel helyettesítsük a fogalmiságot. Ennek mintáit pedig éppen a régebbi korok és kultúrák hasonló megoldásai adhatják. A reneszánsz idején a képi szimbólumok számos fajtáját használták, méghozzá a szellemi élet majd minden területén, így a tudományban is, s azok legalább olyan alkalmas eszközei voltak az elvont érvelésnek, mint a nyelv. Ez teszi North könyvét aktuálissá – a szerző szándékaitól függetlenül is.

John North: A követek titka. Holbein és a reneszánsz világa
Ford: Gyárfás Vera
Typotex, 2005
3600 Ft

 
 
 

Farkas Attila Márton

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu