buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Mátyás király gödörbe


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A kritika mellett a szélesebb irodalmi közvélemény is gyakran kifejezi igényét és várakozását 1956, a Kádár-kor vagy a rendszerváltás regényére. Ezek a könyvek – ha nem is mindenki megelégedésére – szép lassan meg is születnek, létrehozva az amúgy divatos történelmi regény egy speciális változatát, mely részben a jelenről, vagy legalábbis a jelenre nagy hatással lévő közelmúltról beszél, természetesen napjaink prózai törekvéseitől nem függetlenül: ironikusan, pátosz nélkül, megroggyant antihősök történetein keresztül.

Grendel Lajos tizedik regénye pontosan leírható ezzel az elbeszélői céllal. A Tömegsír (1999) és a Nálunk, New Hontban (2001) után az új regény is a kilencvenes évek újkapitalista világának abszurditásain gondolkodik el, a Kft-k, a külső és belső tagok, az áfás számlák, az álláskeresők és a leszázalékoltak hétköznapjain. Azokon a társadalmi mozgásokon, melyek az anyagilag kiszolgáltatott, vagy múltjuk miatt szégyenkező kisembereket esetenként a törvényesség határáig juttatják, vagy magányba, őrületbe kergetik. A szöveg nagy erénye azonban, hogy ezzel a felismeréssel együtt sem moralizál, sőt a szinte minden oldalra jutó komikus, szatirikus jelenetekkel inkább mulattat.

A humor első számú forrása épp a regény főalakja, Király Mátyás, az egykori párttitkár, akinek a rendszerváltás óriási bukást, kiközösítést és véget nem érő megaláztatásokat hozott. Király elvtárs persze egy meghasonlott, zavaros figura, aki büszkén emlegeti, hogy Rákosi tiszteletére kapta a keresztnevét, miközben magát Mátyás király reinkarnációjának képzelve próbál igazságot osztani a vidékiesség, a lassúság és az álságosság mintájául szolgáló kisvárosban, New Hontban. Bátorítást pedig a történet jelenidejében a Gorbacsov elleni puccsról érkező hírekből nyer. A moszkvai események új reménnyel töltik el, és a barlangjaikból előbújó elvtársaival együtt hinni kezdi, hogy viszszaforgatható a történelem kereke, újra elővehetők a Lenin-szobrok, újra hatalomhoz lehet jutni, és ezzel a hatalommal élve „rendet” lehet rakni a züllőfélben lévő városban. Abban a városban, melynek két kitüntetett pontja a dohányboltból lett szexshop és a magánlakáson működtetett bordélyház, ahol Mátyás király mellett a mihaszna Schiller Béla és szerelme, az orosz maffia által futtatott Maca a legfontosabb szereplő. A szatirikus hangvételre ugyanakkor mi sem jellemző jobban, mint hogy könyvében fel nem tűnnek normális, átlátható és főleg tervezhető életet élő figurák, mindenki, „jók” is, „rosszak” is a helyüket, identitásukat keresik, lelkük mélyén szorongva és kétségbeesve. Mert, ahogy a regény utolsó mondataiban olvashatjuk: ebben a világban csak egyetlen dolog állandó, az ideiglenesség és az ebből következő bizonytalanság.

Grendel író teljesítménye voltaképp abban van, hogy Király Mátyást, ezt az anakronisztikus, eszméibe zárt embert, aki a múltban sok rosszat tett a környezetében élőkkel, elesettségében rokonszenvessé tudja formálni. De nem úgy, hogy olvasóként drukkolnánk a sikeréért, vagy hogy egyetértenénk akár csak egyetlen szavával is, hanem hogy szolidárissá válunk vele, hogy óvnánk, ha tudnánk, a társaiból felé áradó bosszúvágytól, gyűlölettől és megvetéstől. Grendel egész egyszerűen bohócot csinál belőle, szánalmas és jelentéktelen vesztes-figurát, aki akkor is lefelé tart, ha épp azt hiszi, eljött az ő ideje. És egy ilyen emberen inkább csak nevetni lehet. A nevetés pedig nem fér öszsze a gyűlölettel.

Az azonban nem csak a helyszínekből és a szereplők alakjaiból látszik, hogy Grendel Lajos humora más, mint Esterházy Péteré vagy Garaczi Lászlóé. Grendel szarkasztikusabb, kevésbé harsány, ám legalább annyira friss és éles. Ő elsősorban a kortárs orosz regényírók, Jerofejev, Szorokin és Pelevin prózanyelvének és látásmódjának irányait követi, és talán ennek is köszönhető, hogy a Mátyás király… nem csak a magyarországi állapotokra, hanem általában a posztkommunista rendszerekre vonatkoztatható. De talán az is ezzel magyarázható, hogy a kisebb ívű, novellaszerű, anekdotázós formákban gondolkodik – és ez bizony nem kevés, ha tudjuk, hogy ma elsősorban a „sok évig írtam” típusú, öt-hatszáz oldalas regényekre kapja fel a fejét a kritika.

Grendel a maga részéről tehát letette a könyvet: a New Hont-trilógiával lezárta az általa termékenyen megértett „elmúlt negyven évet”, ami, mint látjuk, ötven évig tartott. E regények konzekvenciájaként mondathatja ki az amúgy minden szavukban és mozdulatokban komikus figurákkal a híres wittgenstein-i tétel aktualizált változatát, mely szerinte a Kádár-kor feldolgozásának alapja: amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell. De ő, érzésem szerint, ezt a témát már nem viszi tovább. Talán csak figyeli, ki lesz, aki ezután először megszólal.

Grendel Lajos: Mátyás király New Hontban
Kalligram Kiadó
200 oldal, 1900 Ft

 
 
 

Bedecs László

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu