buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A könyv története


2005.05.31

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A könyv a társadalmi érintkezés egyik alapvető eszköze, „egymással összekapcsolt papírlapok együttese, amelyekre valamit írtak”… mindannyian tudjuk, hogy mi a könyv, ám a könyvtörténetet kutató Barbier-nek rövid úton sikerül meggyőznie olvasóját, hogy a könyvnek, annak ellenére, hogy évezredek óta használjuk, nincs megbízhatóan pontos definíciója, csupán egy normatív meghatározása, miszerint „a könyv egy nem periodikusan megjelenő, legkevesebb 50 oldalból álló nyomtatvány”. Majd kerek 400 oldalon tárgyalja az írás, az olvasás és a könyv történetét.

A szerző a könyvtörténet egyik, ha nem a legnevesebb francia kutatója, aki szakmai vizsgálódásait mostani könyvében egész sor interdiszciplináris kutatás eredményével támasztotta alá.

Nagytanulmányában ezért nem csupán a könyvnek, vagyis a szellemi tartalmat hordozó médium tárgyiasulásának a történetét dolgozza fel, hanem annak összefüggéseit is a történelemmel, földrajzzal, politikatörténettel, közgazdasággal, kultúrhistóriával, eszmetörténettel, vallástörténettel, a tudomány és a technika történetével, művészet- és stílustörténettel, sajtótörténettel, médiatörténettel, föltárja az összefüggések láncolatát, és a könyv történetének megírásával a jövőbe (vagy bár a jelenbe) is elkalauzolja olvasóját, fölvázolja az ezredforduló informatikai és médiaforradalmának már tapasztalható és várható hatásait, következményeit.

A tanulmány – amelynek tartalomjegyzékében kilenc oldalon böngészhetünk –, a paleográfiától indulva az írás létrejöttét a társadalomfejlődéshez köti, és ezt azzal bizonyítja, hogy az írás valamilyen formája földrajzilag egymástól távoli helyeken, de a társadalom hasonló fejlettségi fokán az i.e. IV. és III. évezred utolsó, illetve első századai táján jelent meg. Fontos megállapítása, hogy az írás nem a hagyományőrzés eszköze, hanem gyakorlati célokat szolgált, ennek köszönhető viszonylag gyors fejlődése, amely a mássalhangzók jelölésétől a magánhangzók beiktatásán keresztül az írásjelekkel, tipográfiai jelzésekkel tagolt írásig vezetett. Azt ugyan mindenki tudja, hogy az ókorban a könyv tekercs (volumen; rotulus) formában volt használatos, de elgondolkodtunk-e azon, hogy a rotulus olvasása csak folyamatos lehetett, mivel nem lehetett benne „visszalapozni”, ami kizárta a később kialakult rekurzív, visszatérő, visszalapozó olvasást, és hogy ez az olvasási eljárás mennyire hasonló a számítógépes szövegolvasáshoz, ahol a képernyőn ugyanúgy követi szemünk a betűket, mint valaha a volumeneken?

A mai kor könyvének elődje, a kódex már a késő ókorban föltűnt, és mintegy kétezer éve a nyugati világ első számú íráshordozója, de a benne rejlő fantasztikus lehetőségeket tulajdonképpen csak a Gutenberg utáni harmadik nemzedéktől fogva használta ki az emberiség. A kódex könnyű kezelhetősége változást okozott az olvasási szokásokban, az előre- és hátralapozás, valamint a jegyzetelés lehetősége folytán háttérbe szorult a szövegek közösségi, hangos, kántáló olvasása, és helyét átvette a leírtak egyéni, elmélyült tanulmányozása, vagyis a diakrón olvasás szinkrón olvasásba ment át, bár a szerző úgy véli, ehhez nem jelentéktelen módon hozzájárultak a csendet előíró szerzetesi regulák is.

Francia lévén legtöbb példája e nyelvterületről származik, ugyanakkor a nyugati világ eseményeivel kronologikus párhuzamban tárgyalja a mohamedán államok és a Távol-Kelet könyvészeti eseményeit, a nyomdászat és a sajtó története kapcsán pedig Amerika is bekerül látókörébe. Úgy tűnik, Barbier mindent tud a könyvről, tanulmányában megismerkedünk a könyv alapanyagának elkészítési technológiájával, kezdve a papirusztól a pergamenen át a papírgyártás ősi és modern eljárásaival, el egészen az e-book numerikus bit-képének létrehozásáig, a nyomdagépek fejlődésével, a betűmetszéssel, a szedőgépek működésével, a könyvillusztrációk készítésével és stílusukkal, a könyvek tervezésével, kötési technikákkal, terjesztésükkel, raktározásukkal, az olvasási szokásokkal, mindezek koronkénti változásával. A tetszetősre tervezett könyv áttekinthető fejezetekre és alfejezetekre osztódik, a fejezetek végén pedig rövid összefoglaló segíti az előbbiek memorizálását, és a változások által kiváltott következmények áttekintését. A könyv egyetlen, de az olvasó szempontjából megbocsáthatatlan hibája, hogy a jegyzeteket a kötet végén közli, nem pedig szél-, vagy lapalji jegyzetek formájában. Igaz, hogy a tudományos dolgozatok formai előírásai így követelik meg, de éppen a könyvről mindent tudó Barbier ne tudná, hogy a 21. század (laikus) olvasójának nincs ideje folyton előre- és hátralapozni egy négyszáz oldalas kötetben?

Az indusztrializálással teljesen megváltozott feltételek mellett működő, és a középkorral szemben más szereposztású könyvszakma számára is érdekes adat lehet, hogy az 1493-ban kiadott, 326 lapos Nürnbergi krónika összesen 1809 fametszetet, köztük vélhetően a fiatal Dürer keze alól kikerülteket tartalmazott, és 1800 példányban jelent meg, Luther bibliafordítása 1522 és 1542 között 445 (!) kiadásban látott napvilágot, és művei három év alatt, 1517-től 1520-ig mintegy 300 000 példányban találtak vásárlóra. Persze, a 19. században megjelenő új médiumok, a távíró, a telefon, majd a mozi rádöbbentették a könyvvel foglalkozókat, hogy a könyv is csupán egyetlen médium a sok közül, és semmiféle hegemóniára nem tarthat számot, dominanciája rég megszűnt, csak ezt mi most kezdjük érzékelni. A hálózati társadalom kommunikációs dömpingje és a nem alfabetikus rendszerek eluralkodása az írott betű fölött azonban nem tántorítja el Barbier-t meggyőződésétől, hogy „a különféle médiumok és adathordozók (papír, számítógépes lemez, CD, elektronikus könyv) mindegyike fennmarad és előnyeik ötvöződnek”.

Frédéric Barbier: A könyv története
Osiris Kiadó
400 oldal, 3800 Ft

 
 
 

Fekete J. József

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu