buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Minden dolog lényege


2008.03.27

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Kezdetben vala az Ige, és az Ige vala Istennél, és Isten vala az Ige” – így hangzanak János evangélista közismert szavai. De vajon mit is értett mindez alatt a „kedvenc tanítvány”? A teológiai értelmezések ellenére leszögezhetjük, hogy biztosat errõl nem tudhatunk, csak sejthetjük a szavak jelentõségét, karizmáját, átütõ szellemi erejét. Az egzakt válasz, amely kulcs a minket körülvevõ Mindenség szent törvényeinek megértéséhez, ugyan nem található meg Stephen Skinner és Hajo Banzhaf könyvében sem, de azt állíthatjuk, hogy figyelmesen átolvasva azokat, feltétlenül közelebb juthatunk hozzá, új, meglepõ gondolatokkal gazdagítva témával kapcsolatos álláspontunkat. Hiszen – a zsidó-keresztény misztika nyomvonalán haladva – az Isten Ige, az Ige Betû, a Betû pedig Szám.
 

A szám azonban ezúttal nem elsõsorban matematikai mivoltában jelenik meg, hanem okkult minõségében, ezáltal a legszentebb titokként, ezoterikus fogalomként, szimbólumtartalmát tekintve meszsze túlmutatva puszta értékjelzõi funkcióján. Mindez nem azt jelenti, hogy ez utóbbi elvetendõ lenne. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Stephen Skinner mûve, aki a természettudományok felõl közelíti meg a szakralitás témakörét, visszanyúlva azokba az idõkbe, amikor a kettõ szerves egysége nem szánakozó mosolyt kiváltó bohém gondolat volt, hanem a legmagasabb szintû tudomány ismérve, amelynek szintjén egységet alkotott a matematika, a filozófia, a vallás és a mûvészet.

Kiindulópontja a geometria, amelynek gyökerei az ókori görög idõkbe nyúlnak vissza – a tudományág hivatalos kezdetének Eukli-dész fellépését tekintik, akinek Elemek címû, számos matematikai alaptörvényt felsorakoztató mûve a mai napig klasszikusnak számít.

A szerzõ témaválasztása korántsem véletlenszerû. A geometria, pontosabban a geometriát alkalmazott tudományként felhasználó építészet volt ugyanis az a terület, ahol a szent és a profán nyilvánvalóan találkozott egymással. A kettõ metszéspontjában a szakrális jellegû épületek állnak – itt nem embernek, hanem a magasabb rendû törvényeknek, Istennek, isteneknek kellett megfelelni, s valóban, az alkotók magát az isteni minõséget szándékoztak megjeleníteni az építmények arányain, formáin, tájolásán, méretein keresztül. Ugyanezek a törvények – a legendás phí, az aranymetszés, a tökéletesnek minõsített mértani testek, a prímek stb. – teljesen letisztult, elméleti formában bukkannak fel Euklidész és a többi görög mértantudós (Thalész, Eudoxosz, Arkhimédész, Hipparkhosz) mûveiben, amelyek jó másfél évezredes mélyalvás után keltek új életre a gótika és késõbb a reneszánsz szellemi felpezsdülése révén.

Az említett idõszakok jóval többet hoztak az ókoriak által rögzített tudásanyag felidézésénél: eme természeti-matematikai alaptörvények szervesen beépültek a kor totálisan interdiszciplináris világszemléletébe, amelyben hit, természettudomány, irodalom, képzõmûvészet, és minden okkult irányzat nemcsak egyenrangúként létezett egymás mellett, hanem egyetlen egységes elvet alkotott, a világ klasszikus értelemben vett holisztikus szemléletét eredményezve. Mindezt a szerzõ két emblematikus alakká nemesült mester életmûvébõl kiemelt példán szemlélteti hosszabban: az egyik közülük – ki is lehetne más? – Leonardo, a másik pedig a rejtélyes John Dee, aki egyszerre volt alkimista, matematikus és mértantudós, görög humanista, régész, mágus és nem utolsó sorban kém, aki egyrészt az Elemek angol fordításához írt legendás elõszava okán kaphatott helyet e mûben, másrészt elképesztõ családfakutató-kincskeresõ vállalkozása kapcsán, amelybe Edward Kelley látnokkal karöltve vágott bele. A megbízás egyenesen Erzsébet királynõtõl érkezett, akinek vérvonalát Arthurig kellett volna visszavezetni – ez ugyan nem történt meg, ám szorgoskodásuk kapcsán számos olyan tereptárgy, építmény került (újra) a köztudatba, amelyek jelentõségüknél fogva önálló fejezetként is szerepelnek a mûben. Ezek közé tartozik Stonehenge, a Glastonbury Zodiákusnak nevezett titokzatos objektum vagy az ún. ley vonalak, amelyek szabályos geometriai alakzatokat kirajzolva hálózzák be Britannia földjét, metszéspontjaikon rendre egy-egy szakrális jelentõségû hellyel, épülettel.

Ez utóbbi „mûfajból” – a brit példák mellett – több is bemutatásra kerül a mûben, valamennyi különleges építészeti megoldásaiba kódolt geometriai szakrális formák, arányok kapcsán. Az elemzett architektúrai remekek közül nem maradhattak ki az egyiptomi piramisok, a hagyomány szerint isteni instrukciók alapján épült Salamon temploma, a Parthenon, amely a szakrális építészeti geometria archetipikus példája, a milánói dóm Caesar Caesariano által jegyzett, a kör szimbolikáján alapuló terve, a chartres-i katedrális, padlóján az okkult értelmû labirintusokkal, vagy a szentnek tartott ötös szám kõbõl épített manifesztációjaként is megcsodálható Szent Pál-székesegyház.

Az ötösrõl egyébként több, felettébb érdekes dolgot is megtudhatunk Hajo Banzhaf Skinner könyvének párdarabjaként is felfogható számszimbolikai mûvébõl: egyebek mellett azt, hogy a talpán álló pentagrammába rajzolható ember s a csúcsán álló ötszögbõl elõsejlõ ördög száma, valamint az alkimista kvintesszenciáé, a katolikus hagyományban a bûnös természet jelképe, az ötös számot viselõ tarot lap, a Fõpap apropóján pedig a hit, az égi törvénynek és megértésnek megjelenítõje.

Érdekes párhuzamok a székesegyház által szimbolizálni hivatott értékekkel. A szerzõ természetesen nem csak ezzel az egy számmal kapcsolatban fed fel megannyi érdekességet: a tarot ún. Nagy Arkánumait vezérszálként használva, nullától huszonkettõig haladva részletesen kibontja az adott szám által hordozott megdöbbentõen gazdag szimbolikus ismeretanyagot, áttekintve idõvel egyre bõvülõ mögöttes jeletéstartalmukat.

Mindezt a klasszikus európai mûveltség és a nyugati típusú ezoterika szemszögébõl teszi, fejtegetéseit konkrét képzõmûvészeti, irodalom- és vallástörténeti, építészeti, természettudományos, valamint misztikus példákkal alátámasztva, magabiztos eleganciával rámutatva azok analógiás összekapcsolódási pontjaira. Bár mûve nagy részét eme lebilincselõ ismertetõk teszik ki, ráadásként meglepi olvasóit még a 24 és 1000 közötti számtartományban fellelhetõ, szimbolikus jelentõséggel bíró összegek tömör, tradicionális magyarázatával, az alapvetõ gemátriai számítási módok közérthetõ leírásával és értelmezésével is.

Ezek alapján leszögezhetjük, hogy mindkét szerzõ egy kevéssé ismert, de még inkább alaposan félreismert területre kínál betekintést, méghozzá a maguk mûfajában igen színvonalas, eredeti és szellemes stílusban: Stephen Skinner a matematika- és építészettörténet misztikus oldalára irányítja figyelmünket, Hajo Banzhaf pedig a – témával kapcsolatban megjelent számtalan minõsíthetetlen színvonalú kiadvány okán szánalmasan letopizódott – ezoterika mûvelõdéstörténeti jelentõségére mutat rá. Materialistáknak okkult ismeretek, misztika iránt vonzódóknak valódi és szakszerû kultúrtörténet, s ha mindez még nem lenne elég kedvcsinálóul, emlékeztessen minket maga Püthagorasz: „A szám minden dolog lényege”…

Stephen Skinner: Szakrális geometria
Bioenergetic Kiadó
157 oldal, 3200 Ft

Hajo Banzhaf: A számok szimbolikája és jelentése
Bioenergetic Kiadó
215 oldal, 3600 Ft

 
 
 

Szirtes Borbála

Bioenergetic Kft.

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu