buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A zene szentélye


2008.03.27

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Tavaly májusban volt éppen száz éve, hogy 1907 májusában ünnepélyes keretek között átadták a „Király-, a Gyár- és a Kemnitzer utcákra nyíló telken” a budapesti Zeneakadémia épületét. A három éven át tartó építkezés Korb Flóris és Giergl Kálmán építészek tervei alapján indult meg, s az 1904 novemberében megkezdett alapozási munkákat hosszas – még magánál az építkezés idõtartamánál is hosszabb – elõkészítési munkálatok elõzték meg.

Raffay Endre mûvészettörténész Apollón szentélye címû könyve nem egyszerûen történeti munka, mely a Zeneakadémia építkezési körülményeit járja körül. A szerzõ nem csupán az építkezés adatait és tényeit tárja az olvasó elé, hanem elemzi az építészek terveit, az épülethez készült szobrokat, frízeket és freskókat, s így azt az összhatást kívánja felmutatni és értelmezni, melyet a Zeneakadémia épülete a látogatóban elér. A három nagyobb fejezetbõl álló könyv az épülettel kapcsolatos minden felmerülõ problémát körüljár. Az elsõ fejezetben kap helyet az épület bemutatása, és egyúttal a korabeli fogadtatás értelmezése. Majd a másodikban kerül sor az építészek terveinek tárgyalására, melybõl az is kiderül, hogy az elsõ tervek még egy zene- és színmûvészeti akadémia közös épületéhez készültek. Ezek elvetése után – 1903-ban – születtek meg azok a tervrajzok, amiket az Országos Magyar Királyi Zene-Akadémia 1902/3-as Évkönyve ismertetett, s „amelyek immár kizárólag a Zeneakadémia intézményének és egy hangversenyteremnek a céljait szolgálták.” A harmadik – talán legérdekesebb – fejezetben olvashatunk arról, hogy jött létre az az ikonográfiai program, mely a Zeneakadémia mûvészeti kivitelezését összetartotta, s mely a mûvészek alkotószabadságát – ha nem is korlátozta teljes mértékben, de – megszabta. Többek között azt is megtudhatjuk ebbõl a fejezetbõl, hogy Apponyi Albert – a kultúrpolitikáért felelõs – miniszter sértõdötten távozott Körösfõi-Kriesch Aladár freskójának avatásáról, minthogy „mezítlen alakot látott” az alkotáson.

Raffay Endre a mûvészettörténész érzékenységével és alaposságával, ugyanakkor gyakran anekdotázva tárja az olvasó elé a száz éves Zeneakadémia épületének történetét és összmûvészeti értelmezését, mely így nem csupán a beavatott építészolvasók, hanem a laikusok számára is élvezhetõ olvasmánnyá válik.

Raffay Endre: Apollón szentélye
Kalligram Kiadó, 2007
111 oldal, 2600 Ft

 
 
 

Vincze Ferenc

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu