buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 21, szerda
Sámuel és Hajna napja





















Évfordulók:
1918: Lengyel Balázs születése (Budapest)
1943: Henrik Pontoppidan halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Gdanski történet


2008.03.27

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Stefan Chwimnek (1949) a gdanski irodalomtörténésznek, esszé- és prózaírónak, valamint neves grafikusnak az Arany Pelikán immáron a második, magyarul megjelent regénye. A Hanemann címû mûvét 2004-ben jelentette meg szintén a Kalligram Kiadó. Chwim legtöbb regényének elbeszélõ tere és ideje az 1940-es és 1950-es évek Gdanskja. Az író témaválasztásával tulajdonképpen megtöri a több évtizedes hallgatás tabuját, mikor azt a kérdést feszegeti, hogy a régi Hansa-városban, a háború idején mit kellett a németeknek elszenvedniük a lengyelektõl és az oroszoktól. A Hanemann (1995) címszereplõje például egy német sebész, aki Gdanskban maradt, és együtt lakik a lengyel menekültekkel.

A háború kegyetlensége egyaránt sújtja a városból elkergetett lengyeleket és a németeket. Chwim mûve ugyanakkor posztmodern regénynek is tekinthetõ, mivel nem mond ki erkölcsi ítéletet, nem hoz katarzist, szereplõi emlékezetében szinte széthullnak az emberi sorsok, s a mûvet csupán az elmúlás feletti elmélkedés tartja össze. Chwim gdanski történeteiben tudatosan idézi meg Günter Grass városát is. Az egy vicc rövid története (1991) címû regénye nem más, mint variációk a német író motívumaira. Az Arany Pelikán szintén gdanski regény, de ez már a máról, az újból kapitalizálódó, történelmi tudatát és emlékezetét egyre inkább elvesztõ, az európai nagyvárosok személytelen fogyasztói világába betagozódó Gdanskról tudósít, s benne egy Jakubnak nevezett filozófia professzor kisiklott életérõl. Már csak szülei emlékeztek rémálmaikban a város világháborús megpróbáltatásaira, a németek nyomába lépõ új Birodalomról pedig azt gondolták, hogy örökké fog tartani. A Szolidaritás küzdelmei, a Hajógyár melletti hullák is csak Jakub gyermekkori emlékképeiként tünedeznek fel, a jelen viszont idõtlennek tûnik számára, a globalizáció pedig természetes közegnek, melynek egyfelõl áldásai, másfelõl a vele járó örök bizonytalanság foglalják keretbe a fiatal profeszszor életét. Ez a viszonylagosan nyugodt élet azonban az egyik pillanatról a másikra összeomlik. Jakubnak a felvételi vizsgán, legalábbis késõbb, lelkiismeret furdalástól gyötörten úgy tûnik, hogy arany Pelikán tollával rosszul írta be egy lány pontjait, akit emiatt nem vettek fel az egyetemre, és öngyilkosságot követett el.

Jakubot szörnyû álmok látogatják meg éjjelente, képtelen szembenézni önmagával, hiába kér segítséget barátaitól, pszichiáterektõl és papoktól, csak sokasodnak megoldatlan problémái. Egyre inkább elhagyja magát, nem törõdik a munkájával, felesége is elköltözik tõle. Hajléktalanná válik, végképp lecsúszik, kilátástalan helyzetében végül egy Natalia nevû nõ lesz segítségére, aki haláláig mellette marad.

Mindez persze csak a történet váza, de Chwim regényében nem a sztori az elsõdleges. A hõsnek, Jakubnak van egy rejtett története is, amit az elbeszélõi hang felerõsít, s ami arról szól, hogyan szívja magába az embert az „álarcok birodalma”. Gdansk, a város, a múlt tragédiáinak emlékével díszletül szolgál mindehhez, éppúgy, ahogy a mindennapok irányjelzõi a nemzetközi márkák, a „Calvin Klein”, az „Armani”, a „Coca-cola”, a „McDonald’s”, az „arany Pelikán” és társaik. Jakub kénytelen beismerni, hogy mind benne, mind feleségében egyre kevesebb a szeretet, rákap a bolti lopások örömére, melyeket egyszerûen „grátiszolásnak” nevez, s magányos elmélkedései folyamán rádöbben arra, hogy az igazságot a nyelv démona szünteti meg. Kiüresednek az emberiség nagy tragédiái, a Holokauszt, a Gulag, a World Trade Center címkévé silányulnak. Az újságok címlapjai leplezik le leginkább a „nyelv lelkében” rejlõ ördögi gépezetet: „Mit lehet mondani az újságok címlapjairól! A »csecsen partizánok« »csecsen harcosokká« változtak, aztán »csecsen felkelõkké«, majd »csecsen iszlám fundamentalistákká«, utána »csecsen terroristákká«, és amikor már rendesen »csempészték az afgán heroint«, akkor a szavak ördögi malmában újra fordult egyet a kerék, és a »csecsen banditák« újra »csecsen szabadságharcos hõsökké« váltak.”

A tárgyaknak és a címkéknek különös jelentõsége Chwim regényében – az új tárgykultusz – mindenképp a posztmodern világszemléletre utal. A regény végén Jakub menekülése a virtuális valóságba – számítógépes játékokat gyárt – szintén olyan eljárásmód, amely több, a posztmodern kategóriájába sorolt szövegben megtalálható, például az orosz sikeríró, Viktor Pelevin: Generation „P” címû regényében is. Jakub Megmentés címen olyan játékot szerkeszt, amely Krisztus keresztre feszítésének történetét dolgozza át; a játékban Krisztust kiszabadítják, hazatér, asztalos, jó férj és apa lesz belõle. Az apokrif a történelem helyett, a nem kanonikus szövegek kultusza – a posztmodern kedvelt stilizációs eszköze. Aleksander Fiut: Posztmodern à la polonaise címû, a Lettre Internationale 2002. õszi számában megjelent esszéjében felhívja a figyelmet arra, hogy a mai lengyel „posztmodern” írókra különösen jellemzõ a menekülés a történelembõl az univerzális kultúra terébe. Ez az „univerzális tér” egyben a mai lengyel prózában a határvidékek felfedezését is jelenti; míg Stefan Chwim gdanski történeteket ír, addig Manuela Gretkowska regényei az emigránsok Párizsába, Andrzej Stasiuk történetei a Beszkidekbe és Galíciába, Jerzy Pilch mûvei pedig Sziléziába vezetnek el. Fiut esszéjében felhívja a figyelmet arra az alapvetõ megkülönböztetõ jegyre is, ami bizonyos értelemben elhatárolja nyugat-európai változatától a közép-európai posztmodernet: „…itt váratlanul találkozott a demokrácia és a totalitarizmus által teremtett kultúra hanyatló szakasza és kézen fogva haladt tovább a dekadencia testet öltött alakja”.

Talán ezért is van az, hogy a közép-európai posztmodern írók nem mernek a hagyomány körébõl teljesen kilépni, s még õrzik a nosztalgiát az egyetemes értékek iránt. Lehet, hogy ezért is vitatják többen mûveik értelmezésekor a posztmodern kategóriájának használatát.

Stefan Chwim: Arany Pelikán
Fordította: Weber Kata
Kalligram, 2007
269 oldal, 2300 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu