buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Babszeg!


2008.03.27

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Ha abból indulunk ki, hogy a szórakoztató és szépirodalom határterületére tévedt író Fehér Béla, s így jóval könynyebb a dolga, mint ha „csak” „vérbeli” szépirodalmat írna, lehet, hogy zsákutcába jutunk. Egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy szórakoztatni egyszerûbb. Folyamatosan ébren kell tartani figyelmet, ki kell elégíteni a kíváncsiságot, esetlegesen helyre billenteni a szervezet humor-hormon zavarát stb. Nem engedheti meg magának az író, hogy hosszú oldalakon keresztül unalmas leírásokkal tartsa föl az olvasókat. Nem adhatja föl nekik a magas labdát, melynek lecsapása adott esetben azt eredményezheti, hogy átugranak – a cselekmény elõre jutásának szempontjából – néhány érdektelen bekezdést; uram-bocsá!, végleg leteszik a könyvet. Fehér Béla úgy tûnik, jól tudja mindezt. No, meg azt is, hogy kevés írói eszköze közül leginkább a stílust tudja kiaknázni. Ha ez sikerül, Fehér Bélának nyert ügye van. Szinte mellékes, hogy milyen történetet választ, kockázatot a megszövegelés szempontjából vállal csupán. Éppen ezért az Alszik a doki Betlehemben címû regényben nincs szó világmegváltásról, hiányoznak a nagy szavak, eget rengetõ eszmék, melyekért küzdeni kellene. Sodró lendülettel magával ragadó textus-áradat visz egyik nevetséget kiváltó helyzetbõl a másikba. Ez tartja életben a regényt. Igényes humor, jól kidolgozott helyzet- és jellemkomikum van jelen a szövegben, melyek a vállaltan Örkénytõl örökölt groteszk látásmód által kapnak megerõsítést.

Tanulatlan, de boldogulni vágyó kisemberek sorsa kerül a középpontba, amelybe idõnként beszivárog a történelem, de csak éppen annyi hatást gyakorol csetlésükre-botlásukra, amennyi feltétlenül szükséges.

A történetet elbeszélõ Janesz vágyakozással néz a reményteli jövõbe, mint minden 18 éves kamasz az érettségi után. A rendszerváltás hajnalán járunk, a változásban való bizakodás már csak ezért is egyértelmû. Csakhogy Janeszt egyáltalán nem érdekli a politika. Sokkal inkább a füves cigaretta és – hogy finoman fejezzem ki – a nõi altest rej-telmei.

Újságot árul a Nyugatiban, testi örömszerzésért cserébe besegít a dísz-állatkereskedésben, autómosó, majd mikor hivatásos kuplerájjá válik a családi fészek, olajra lép gyermekkori cimboráival. A – világgá megyek, soha többé nem láttok! – jól bevált frázis ebben az esetben nem tud megvalósulni. Miként is jönne be a nagy terv a szabadságról, ha egyszer szerencsétlenségre van(nak) kódolva. A lakótelep tövében vernek tanyát egy ócska, lopott buszban.

Janesz az itt töltött idõ alatt féléber állapotban, joint-mámorban úszva, a hátizsákjával beszélgetve emlékezik viszsza korábbi rövid, de annál tartalmasabb életének eseményeire. Pogácsás fater a meggazdagodás reményében kezd vállalkozásba, mint sokan mások a rendszerváltás utáni elsõ órákban. Szerepéhez híven (kis ember ne akarjon nagyot mondani!) csak kicsiben üzletel és ráadásul nem is hétköznapi foglalkozást választ magának: lányokat futtat a lakóteleprõl. Nem szokványos figura õ sem: vasúti fõpincér, aki munka után haza viszi a megmaradt hidegtálat (minden hétre jut 1-2 adag kaszinótojás sonkatekerccsel); megcsalt-elhagyott férj, munkanélküli (a panelban kitaposott mackóban, sport atlétában szaladgál a teli tálcákkal, hogy addig is ki ne jöjjön a gyakorlatból); írnok a tüdõszûrõben (egyetlen jól begyakorolt mondat tartozik hozzá a munkájához: „Nõk balra, férfiak jobbra!”); újgazdag kisvállalkozó.

A többi szál mind másodlagos, csak mellékelágazásokkal kapcsolódnak a két Pogácsás történetéhez. Hogy hogyan boldogul például az asszony a szeretõjével, vagy a lány testvér a férjével, aki saját magán vállal gyógyszerkísérleteket, hogy törleszteni tudja a felhalmozódott tartozását – talán egy mondatban leírható. A beszélõk jellemének ábrázolása, a lényegtelen apró cselekvések részletezése sokkal több figyelmet kap. Az öreg Pogácsás szeretõjének anyja szinte alig szerepel, akkor viszont a regény mûfajának megfelelõen meghatározó mondatokat közöl és cselekszik. Egy drámai helyzetben például azzal tereli el az olvasó figyelmét, hogy megkérdezi: „de azért lesz vacsora, ugye?”; vagy, hogy mindig a legmegfelelõbb pillanatban sétál át a színen az éjszakai bilijével, megakasztva ezzel a cselekmény menetét. Az ilyen epizódok miatt nem veszi komolyan az olvasó Fehér Béla történetét, mert már csak megszokásból is tudja, hogy akármi is lesz, egy-egy jó poénért megéri félbeszakítani a történetet, feláldozni a regény regénységét. Ilyen érzés támadt bennem a befejezéskor is. Számomra nincs levonható tanulság abból, hogy Janesz leszáll a buszról és elindul a lakótelep irányába. Olyan, mintha új életet akarna kezdeni, de ebbe semmi különöset nem találok, hiszen a szökéskor is ezt gondolta.

Végérvényesen igazolódik számomra, hogy lényegesebb a humor, a „megcsináltság” a szó szerinti „mesénél”. Viszont azt is meg kell jegyeznem, hogy ehhez a stílushoz szoktatnia kell magát az olvasónak, mert aki nincs edzésben, túl fárasztónak találhatja egy idõ után Fehér humoros megjegyzéseit, „tenyészett” vicces szituációit. Mint egy burleszk jelenetben: Chaplin is szándékosan esett hasra, mert tudta, milyen hatást fog kiváltani. Azt gondolom, hogy ez a fajta szándékoltság kevés. A hasra esõ clown – még ha nyelvi poént is mond – egyszer csak unalmassá válik. Ahhoz, hogy kerek legyen a regény, kellett volna még valami plusz, de nem feltétlenül az állandóan visszatérõ, túlzott testiség (már-már pornográfia) jelenlétére gondolok, sem az eufemizmussal szelídített (jóllehet funkcionális) káromkodásra, mint a szereplõk kedvelt beszédmódjára: babszeg!

Fehér Béla: Alszik a doki Betlehemben
Kortárs Kiadó, 2008
214 oldal, 2500 Ft

 
 
 

Hanti Krisztina

Kortárs Kiadó

 
Osztályzat:



 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu