buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Ajánló egy sziléziai regényhez


2008.02.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Feliks Netzrõl én már a nyolcvanas években hallottam – íme egy lengyel, aki merõ szimpátiából megtanult magyarul és most magyar verseket, illetve Déry Tibort fordít lengyelre. Amikor jó pár évvel késõbb felcsapott Márai lengyel tolmácsának, írtam neki, elkezdtünk levelezni, majd találkoztunk Katowicében, sõt ezután Netz verseimbõl is készített egy lengyel nyelvû válogatást, ami meg is jelent a Sziléziai Könyvtár kiadásában.

Történt ez 2003-ban és egy évvel késõbb megjelent a – most magyarra is lefordított – Dysharmonia caelestis. Már maga a cím szöget üt a magyar olvasó fejébe és méltán: a címhez az ötletet nyilvánvalóan Esterházy Péter adta, kicsit más címû könyvével. Mint Esterházy mûve, javarészt családtörténet ez is, de nem egy arisztokrata, hanem egy katowicei polgárcsaládé, amelynek külön érdekessége, hogy „vegyes”, vagyis az apa német, az anya meg lengyel. Megjegyezném, hogy a régi Sziléziában ez nem volt ritkaság, csak a második világháború idején sodorta szörnyû konfliktusokba az ilyen családokat. Netz könyvébõl, de máshonnan is tudom, hogy volt olyan család, ahol az apa a lengyel hadseregben harcolt, késõbb az ellenállásban vett tevékeny részt, míg fia a Wehrmacht egyenruháját kellett, hogy viselje – német neve miatt „Volksdeutsch”-nak minõsült és német katonaként esett el a háborúban.

Ez a kettõsség még azok lelkében is ellentétes érzelmeket váltott ki, akik a háború alatt, vagy közvetlenül utána születtek. Netz „diszharmóniás” könyvének egyik emlékezetes jelenete a vasútállomáson játszódik, ahol az egyik peronon a sziléziai németek várnak kitelepítõ vonatra, míg a másikon meg Ukrajnából áttelepített, „az anyámnál dallamosabb lengyelt beszélõ” emberek várakoznak – többnyire õk fogják elfoglalni a távozó németek otthonait. A gyerek meg nem tudja, most igazából kivel rokonszenvezzen, hiszen, persze, a németek kezdték a háborút, most szenvedjenek érte – de ezek a németek mind nácik lennének? Ami az újonnan jött lengyeleket illeti, azok bizony kicsit idegenszerûek egy született sziléziainak – nemcsak a kiejtésük, a szokásaik, elvárásaik is mások. Vagyis a diszharmónia elve már itt is mûködik.

De Feliks Netz könyvének jelentõs része már a háború utáni valóságról szól – a Városkáról, az új lakóhelyrõl, ami egy darabig „Sztalinogród”, vagyis Sztalinváros, utána meg, a Generalissimus halálát követõen újra Katowice, de a narrátor jár külföldön élõ rokonainál, Angliában, illetve az Egyesült Államokban is. A háború utáni évek gyerekkora, illetve fiatalkora nagyon érzékletesen van ábrázolva Netz regényében – nemrégen újra megnéztem azt a francia filmet, ami akkoriban Magyarországon ugyanolyan óriási népszerûségnek örvendett, mint lengyel földön – a Tulipános Fanfan címû filmrõl van szó, amelyiknek fõhõsébe, Gerard Philipbe, szinte minden serdülõkorú lány beleszeretett és mint Netz írja, még a borbélynál is „fanfános” frizurával nyírták a fiatalembereket. Hát a mi Fanfanunk kicsit már megkopott, de azt, hogy egy ilyen film mit jelentett az ötvenes évek közepén egy, a nyugati filmektõl és kultúrától általában elzárt fiatalnak, elõször Netz írta meg hitelesen.

Meg az akkori iskola légkörét is, a faliújsággal és az elkerülhetetlen Sztálin-képekkel. De úgy látom, Netznek kiváló az arányérzéke. Mint lengyelnek, aki errõl beszélget idõsebb lengyelekkel, nyomasztó emlék-értesülései vannak egy olyan vegyes, német-lengyel lakosságú Katowicérõl, ahol a megszállás alatt meg volt tiltva, hogy az emberek az utcán lengyelül beszéljenek, ahol a koncentrációs táborokban, ha a német õr valakit minden különösebb ok nélkül agyonlõtt, ezért nem szidalmat, hanem dicséretet, esetleg pénzbeli prémiumot kapott. Ezzel szemben a sztalinizmus, tehát a legkeményebb kommunista diktatúra idején is Lengyelországban lehetett templomba járni, futballmeccsen kiabálni a helyi csapat gyõzelméért és ha valaki igazodott ahhoz, amit a tanterv megkövetelt a tanároktól: „csak” a történelemórán hazudni. Más kérdés, hogy késõbb, a karrierválasztás idején már sokkal nagyobb megalkuvásokra kényszerült mindenki, akit sorsa az úgynevezett „népi demokrácia” polgárává tett. De nem lehet egy kalap alá venni a kétfajta diktatúrát, még akkor sem, ha sokak családjának, vagy rokonainak az életét rontotta el az utóbbi – a kommunista rendszer idején fülledt volt a levegõ a szobában és kevés volt az oxigén, de az átlagpolgár valahogy meg tudott élni. A nácizmus viszont nem csak gazdaságilag akart elpusztítani egy osztályt: eléggé hatékonyan törekedett nemzetek és népcsoportok teljes fizikai megsemmisítésére.

Érdekes, színes, szórakoztató könyv Netz új regénye – úgy gondolom, sokat tanulhatnak belõle azok a (fiatalabb) magyar olvasók, akik azt hiszik, a Rolling Stones megjelenésével befejezõdött az újabb kori történelem. Én is tanultam belõle – most már sokkal jobban értem a sziléziai mentalitást. Ami ugyan lengyel, de sajátos, más, mint a varsói vagy a krakkói. Netz tehát nemcsak magyarból (meg még számos nyelvbõl fordít) lengyelre, hanem egy „tájlengyel” szellemiséget fordít irodalmi lengyelre, tesz elérhetõvé más lengyeleknek. Ami, úgy hiszem, már önmagában véve jelentõs teljesítmény.

Feliks Netz: Dysharmonia Caelestis
Pont Kiadó, 2008

 
 
 

Gömöri György

Pont Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu