buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az olvasható film


2008.02.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Pasolini idehaza elsõsorban, sõt, szinte kizárólag filmrendezõként ismert, noha Olaszországban a hatvanas évek legjelentõsebb költõjeként, rendkívül nagy hatású teoretikusaként, illetve publicistájaként és meghatározó közéleti szereplõjeként is számon tartják. 1995-ben megjelent ugyan magyarul is egy verseskötet (Egy halott énekei) és egy rövid válogatás az írásaiból (Mindenszentek és Halottak között ), de igazán csak a mostani könyv ad képet az esszéista Pasoliniról. Ehhez az Osiris Kiadó nagyon szerencsés döntése is hozzásegít, az tudniillik, hogy nem egy afféle válogatást adott ki Pasolini tizenkét kötetnyi elméleti munkáiból, hanem változtatás, rövidítés nélkül az eredetileg 1972-ben megjelent Eretnek empirizmust (mely egyébként maga is válogatás). Így ugyanis a nyelvrõl, az irodalomról és a filmrõl írt, a szerzõ által gondosan egymáshoz szerkesztett tanulmányok és vitacikkek kérdésfelvetéseit, koherenciáját, harciasságát, azaz a író Pasolini következetességét és igényességét is megtapasztalhatjuk.

A szinte példátlanul sokoldalú mûvész ebben a kötetben elsõsorban a nyelvrõl gondolkodik, de úgy, hogy nyelvi problémának tekint minden alkotó tevékenységet, így a filmkészítést is. Nem csak abban az átvitt értelemben, ahogy „filmnyelvrõl” szoktunk beszélni, hanem konkrétan: arról beszél például, hogy azért fordult a vers és a regény után a film felé, mert a filmet az irodalomhoz nagyon hasonló, de nagyobb távlatokat nyitó kifejezési módnak tekinti. Ezek a bizonyos távlatok pedig a valóság ábrázolásának közvetlenebb lehetõségeiben vannak. Egészen konkrétan abban, hogy a film képes például egy asztalt néhány másodperc alatt a maga valóságában megmutatni, míg az író hosszú oldalakon keresztül sem tud pontos leírást adni, mert ugyanazok a szavak nem jelenhetik mindenkinek ugyanazt – az „asztal” szóról valakinek ebédlõasztal, másnak irodai asztal jut eszébe, a „barna asztal”-ról valakinek világos barna, másnak sötét és így tovább. A film ezzel szemben félreérthetetlenül tárja a nézõ elé az ábrázolni kívánt tárgyakat, hiszen „a valóságot magával a valósággal ábrázolja”. Sõt, amikor Pasolini arról beszél, hogy „a film a valóság írott nyelve”, voltaképp megfordítja a képletet, és azt állítja, hogy ha nyitott szemmel járunk az utcán, egy filmet látunk. Az emberek jönnek-mennek, a madarak felröppennek és a többi, és a többi, csupa apró, filmszerû, hétköznapi történet. Ez a minden pillanatban megszületõ film, saját életünk filmje szerinte aztán úgy viszonyul a mozifilmekhez, mint az élõ, piaci beszéd a regényekhez.

De nagyon érdekes az is, amit a kötet más részein az irodalmi nyelv és a köznyelv viszonyáról olvashatunk. Persze olaszként Pasolini speciális helyzetben volt: a modern olasz irodalom, egészen a hatvanas évekig, a polgárság nyelvét használta, azaz egy osztálynyelvet és nem az úgynevezett nemzeti nyelvet. Pasolini marxistaként, a nyelv társadalmi funkcióra helyezve a hangsúlyokat, ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy a hatvanas évek iparosodása a nyelv történetében is óriási fordulatot hozott, hiszen, ahogy fogalmaz, ettõl kezdve „már nem az egyetemeken teremtik, dolgozzák ki és egységesítik a nyelvet, hanem a cégeknél”. Ez pedig esély arra, hogy megszülessen végre a polgárság latinnal kevert elitnyelvének a helyén a kommunikatív funkcióikat hordozó egységes, mert minden társadalmi réteg számára beszélhetõ nemzeti nyelv. Azaz, mondja, a költészet és a film felszabadulását is az elit nyelvi hatalmának megdöntése jelentheti. Nem véletlen egyébként, hogy Pasolini elsõ kötetei egy „periférikus” nyelven, a friuli dialektusban íródtak.

És ezzel elérkeztünk a Pasolinit mint rendezõt a legjobban érdeklõ kérdéshez: a hatalom mûködésének kérdéséhez. A Teoréma, a Disznóól, a Médea és különösen a Saló, avagy Szodoma 120 napja rendezõjeként szinte másról sem beszélt, mint a hatalommal szükségképpen szemben álló egyén testi (szexuális) és lelki kiszolgáltatottságáról. A kötetben ugyan nincs kizárólag ennek a témának szentelt írás, ám még a leginkább elméleti szövegekben is felbukkan egy-egy esszéisztikus bekezdés, mely az alárendeltség képeit festi tovább. Így például azon a helyen, ahol egy író és a szereplõje közti azonosulásról beszél (116. o.), odaveti, hogy a leggyûlöletesebb dolog alighanem az, amikor valaki képtelen a sajátjától különbözõ élettapasztalat létét elismerni, mert ezzel nem csupán az elõjogait védi (az is elég baj), hanem súlyosan megsérti az övétõl különbözõ társadalmi helyzetben élõket. Egy írónál, vagy egy filmesnél viszont, aki mások életét kívánja ábrázolni, aki másokat próbál beszéltetni, az efféle empátia-vakság megengedhetetlen – azaz egy író nem lehet még ideológiailag sem hatalmi helyzetben.

A könyv, talán az itt felvetett kérdésekbõl is látszik, elvégzi, amit rábíztak: bemutatja a modern film egyik úttörõjének „másik arcát”, a saját mûvészetének lehetõségeirõl gondolkodóét. Mindeközben pedig nyilvánvalóvá teszi azt is, hogy Pasolininek a nyelvészet, az irodalom és a film elmélete iránti elkötelezettsége nélkül nem születhettek volna meg a ma már klasszikusnak számító filmjei sem. És bár a könyv nem éppen könnyû olvasmány, helyenként legalább annyira izgalmas és eredeti, mint egy-egy költõi Pasolini-kép.

Pier Poulo Pasolini: Eretnek empirizmus
Osiris Kiadó, 2007
382 oldal, 2480 Ft

 
 
 

Bedecs László

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu