buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
„a halál metrója mindenkit elgázol”


2008.02.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bada Tibor (Újvidék, 1963–Budapest, 2006) magatartás-mûvészete Újvidéken is, Budapesten is megteremtette sajátos auráját és közönségét. A rajzok, festmények, írott, mondott és énekelt szövegek által megképzõdött alkotói attitûdje a múlt század nyolcvanas éveinek kezdetén – mint minden új törekvés általában – megosztotta a közönséget, s e kétféle, elfogadó és elutasító megítélés végigkísérte pályáján.

Mûvészetének provokatív jellege nem csak szélsõséges téma- és stílusválasztásában nyilvánult meg, amelyek sarkalatos példái a nemi aktus vizionált leképzéseiben lelhetõk fel, meg abban, ahogyan megfestette a szart, s eme primitív metafora nyomán a salaktermelés szervi mûködésének fázisait is fõtémaként kezelte rajzain, hanem, miként a Bada Dada Tibor grafikai munkáit, verseit és képverseit áttekintõ mappa szerkesztõje írta róla, azért, mert: „Minden ízében a másságot képviseli a helyi, vidékies standardokhoz képest.” Ennek a gondolatnak a nyomán tovább haladva feltételezhetõ, hogy a Szombathy Bálint által nyomatékosított másság Bada Dada esetében a képmutatás levetkezésével is azonosítható. Bada Dada ugyanis õszintén vállalta a dilettantizmust, a romlott utcanyelvet, a tabukat és kánonokat nem ismerõ megszólalást, az új, városi folklórt, az egy húron pengetett és egyazon harmonika-billentyûre orkesztrált zenét, az ordenáréságot, a semmibõl teremtés mitológiai gesztusából táplálkozó magánmítosz építését. A kisebbségi lét provincializmusának mutatott görbe tükröt, de úgy csúfolódott szalonképtelen mûvészi megnyilvánulásai során, hogy egy pillanatra se feledte, hogy maga is eme provincializmus része, s belõle táplálkozik. Az egyelõre elveszettnek tekinthetõ Három görény a szardarabok között címû antologikus értékû és üzenetû pasztelljén õ kétségtelenül a három görény egyike, ám pozícióját mégis a szardarabok által határozza meg.

Mûvészetének nem volt célja az alkalmazkodás, a kánonokba illeszkedés, hanem önmaga mûvészként meghatározása, éles, a rajzain minduntalan megjelenõ, az anarchia jelébõl kinövesztett rajzszög radikálisan kicsúcsosodó, szabadságvágyó, végül önmaga fizikai megszüntetésében kulmináló radikalizmusának anarchiájával. Úgy akart mûvész lenni, hogy közben ne váljék mûvésszé, legalábbis nem abban az értelemben, amit ma a mûvész kanonizált pozíciója alatt értünk.

Esztétikumellenessége a mítoszrombolás eszköze, amivel a provinciát és a centrumot egyben látó értékrendszer-konglomerátumot bomlasztotta minduntalan. Eszközeinek egyszerûsége, primitivizmusa, megnyilatkozásának naivitása, gügyesége, amatõr dilettantizmusa megdöbbentõ jelenségként mutatkozott a high-tech felé haladó világban, mûvészetének magatartássá növesztett kisugárzása pedig nyilvánvalóvá tette, hogy esetében nem a jólfésültség ellen lázadó anarchia alkalmi kifejezésérõl van szó, hanem egy minden egyebet felülrõl uraló, ellentmondásos mûvészi karakter folyamatos önértelmezésérõl, a szakrális és a profán közötti átjárhatóság megteremtésének kísérletérõl, ami voltaképpen az egyazon személyben mûködõ angyali és ördögi kreatív elkülönbözõdésének útkeresése, errõl több száz különbözõ mûfajú és technikájú alkotása tanúskodik.

Bada Dada gyermeteg naivitásnak álcázta a világról alkotott, alaposan átgondolt, minduntalan új alkotásban kinyilvánított szarkasztikus, leleplezõ véleményét. Az urbánus gerilla szerepét játszotta generációja elõtt, és igyekezett megteremteni a mindenen kívüliség pozícióját, aminek érdekében számtalan eszközhöz folyamodott, a megvalósítás érdekében végsõ radikális gesztusként az önmegsemmisítést vetette be a rendelkezésére álló kellékek és módszerek közül. Úgy tûnik, Bada Dada bohóckodása, gátlástalansága és zabolátlansága mellett mindvégig tudatában volt az örök bizonyosságnak, miszerint „a halál metrója mindenkit elgázol”, s ennek a bizonyosságnak a nyomán terebélyesedett fekete-fehér ironikus társadalom- és kultúrakritikája feketén szarkasztikus létfilozófiává.

Totál érzelemhalál. Bada Dada Tibor antikánon
Írta és szerkesztette: Szombathy Bálint
A38 Kht., 2007
167 oldal, ármegjelölés nélkül

 
 
 

Fekete J. József

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu