buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Megyünk-e, mint világ, „elébb”?
Egy kis Typotex még


2008.02.28

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Vörösmarty jól rákérdezett könyvtárbéli gondolatainak sorában, ment-e a világ a könyvek által elébb? Elõre stb., idézem lazán. G. H. Hardy, a jeles angol matematikus, akit bátran lehet – szemben sok nagyképûséggel – „a világ legkisebbképû embere” címmel illetni, már ahogy ezt Nemes Nagy Ágnestõl hallottam Ottlik Gézáról, a mester jelenlétében (Ottlik szintén matematikus volt, bridzstudós és sok minden), Hardy úr folyton mentegetõzik a matematika miatt, okán, gondolom az Úristennel szemben meg a matek által (mentené magát), olyasmit mond (2001-ben az Európa Kiadónál nálunk is megjelent munkájában), hogy az orvos számára a csillagászati ismeretek, a sakkozónak a mértan, a mérnöknek a földrészek zsugorodása, gondolom, a fölmelegedést is említené ma… stb. sosem jelentett érdemleges tudnivalót; és õ maga pl. sosem ment semmire olyan általános mûveltségbeli ismereteivel, melyek a matematikát egészen közelrõl nem érintették.

Tehát hiába játszom le én Bobby Fisher vagy Mihail Tal játszmáit, nézegetem Lloyd mester feladványait (három géniusz! Hogy az elkoptatott, lejáratott „zseni” szót ne használjuk), hiába tudom, hogy az egészséget a sok lével õrizhetjük, hiába ismerem a nevezetes hidak kilengésének sok adatát, legföljebb társasági szinten élhetek ezekkel, de sem jobban meg nem élhetek, sem kiválóbb szakember nem leszek ily ismeretek birtokában (sem hitványabb a híjukon).

És mégis gyönyörrel faljuk a féltudományos lektûröket, a... nem is felvizezett, de fel-ál-napoleonkonyakozott (nem prosecco minõségû, nem részegítõ-tiszta) munkákat, és jól tesszük. Nemes idõtöltés, közelebb hoz minket egymás-hoz… egy életkor után inkább a szemöldökfelvonás gyakorlását eredményezi, másutt az embertársi szeretet eszköze, kialakulásáé, mint például, íme:
A Fény utca piacán egyik legkedvesebb táv-barátom, mellesleg újságok terjesztésével foglalkozó szobrász (ha jól mondom, ha nem), lelkesedését fejezi ki a drága jó Typotex új könyve iránt, a szerzõ Jared Diamond, a cím Öszszeomlás, az alcím pedig az, hogy Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez (2007). Vaskos, szép – remek címlapú! – kötet, valami 580 oldal kb., és képek is vannak a végén. A témakörök szellõsen állnak egymás mellett. Szó sincs arról, higy Diamond úr elmondaná, hogyan élnek „túl” a társadalmak, hogyan pusztult el egyik-másik ily névvel illethetõ képzõdmény (bár nem tudom, magam, a társadalom micsoda is, de van, az biztos, és sokan sokfélét értenek rajta), így van Mese két farmról az elején (a két gazdaságról, édenkertekrõl, rendszerez-hetõségekrõl… olvasmányosan, remekül, letehetetlenül. Meg hát le is lehet tenni a könyvet, nem erõszakos mû, átjárható, mert pl. A mai Montana a köv. nagy fejezet, aztán késõbb A Húsvét-sziget alkonya jön, meg az Utolsó túlélõk a Pitcairn… szigeteken… sokunk gyerekkorának, ifjúságának izgalmas témái. Remek elemzõ a mi Diamondunk, legyen szó akár a majákról, akár a vikingekrõl, Gröndlandról vagy a Hen-derson-szigetekrõl… és a Modern társadalmak címû nagy kötetrész is felbecsülhetetlen értékû tudásanyagot hömpölyget, legyen szó akár kalandosabbakról, mint Haiti, a ruandai népirtás… vagy a „dülöngélõ óriás Kíná”-ról, kérem szépen.

S nem efféle „kéremszépen” a könyv stílusa. Tudósi, mégis szórakoztató, a világ „elébb-menését” a nagyvállalatok s környezetük elemzése firtatja, olajtársaságok áldásos-áldatlan mûködésének rajza, végül jön az elmaradhatatlan kérdés, mit jelent számunkra gyakorlatilag mindez?

Gyakorlatilag, persze, hogy azt jelenti, bajban vagyunk-e a tudásvágyunkkal, olyannyira, hogy tehát 4800 forintot hajlandóak vagyunk kiadni a kötetre (szerintem megéri), vagy még nagyobb a világbaj jelentése a számunkra, vagyis nem tudunk. Nem egy nyáron kiolvasandó könyv ez, hála az égnek, évekig lapozgatható, „fejthetõ”. Hogy a világ közben forma szerint elébb (elõbbre) megy, nem kell félni. A nem egészen gyakorlati jellegû tanulságok (költészet, festõk mûvei, tud. ismeretterjesztõ filozóf. irodalom) örökbecsûek. A vágynak nem szabad itt sem kihalnia.

Daniel Arasse festõmûvészeti könyve kisebb szenzáció a – szerintem – fõáramvonalas, kicsit konzervatívabb ízlés számára. Klasszikusokat (jó régieket), impresszionistákat elemez a Festménytörténetek címû munka. Nem az átlagolvasónak szánódik (mint a Dia-mond-könyv azért alapvetõen!), de aki veszi a fáradtságot, gyönyörû kincsekhez juthat. Ez igen alapos, majdnem tudósi könyv, de a szórakoztatás sem marad el. Nem feltárások adják ezt a hatást, hanem a magvas dolgok tarka egymásmellettisége. Lélek, filozófia, áhítat, misztika, technika, egy kis kor-történet… sorolhatnám. Még pletykák is vannak (mûvészetiek, persze), és ha nem oly könnyen akarjuk „adni magunkat”, érdemes itt igyekeznünk, a részleteken elidõznünk, néha bámulattal csettintenünk, cöcögnünk – erõs levegõ, nem könnyû koszt, mit mondjak, hegymászásnak amolyan via ferratadolog, tehát be vannak verve a kampók, de kell a (szellemi) kondi. S akkor sokat megtudunk arról, aminek nincs olyan kisugárzása talán, mint a társ. tud. (néha illanó) dolgainak, de érdemes raktározni.

Stanislav Lem nem szorul külön bemutatásra itt. Megtudjuk, hogy a rendszerváltás óta nem írt egyetlen tud. fant. regényt sem, de cikkeket igencsak, s ezek a „Dolgok erdeje” gyûjteményben jelentek meg…. A gyûjteményt képzetesnek képzeljük. A csábító címû SEX WARS most összefoglalásuk. Maga Lem nyilatkozik úgy, hogy semmiféle szexista örömökhöz nem jutunk, sem a háborúkkal kapcsolatos ismereteinket nem köszörülhetjük tetszésen-nemtetszésen, de az emberiség (erre utal a szex) esetleges kihalásának vegyi átkait, ártalmait (nem a kihalás lenne az ártalom… bár ki tudja!) elemzi, beleilleszkedik tehát a ma oly divatos tendenciák dolog-erdejébe. A szex itt az emberi nem, az emberiség mint faj-együttes, a war (háború) meg a létünk ellen zajló ártalomhadjárat, melyet fejlõdésnek is lehet nevezni, persze… és a könyv nagyon szórakoztató, bár a három itt tárgyalt kötet közül a legtudósibb stílusú. Olvasmányossá az teszi (fura, a három közül szinte a leginkább), hogy Lem a közkeletû ismeretekre épít, a történelmet szinte afféle jobb heti hírmagazinok szemléletével tárgyalja…. Amit tehát vesztünk az ígért szexeléssel, megnyerjük a meghitt, otthonos rémségek újraemésztésével. Rokonszenves munka ilyképp.

Hogy aztán, ha mindezt csak annyiban is „tudjuk”, hogy emlékezgetünk rá, hol kell felütni az adott mûvet, s ott van… az, az a csuda dolog. Igaz, magam Hardy mûvében két hónap alatt sem igazodtam már el, de a világ áll; s mulattató is.

 
 
 

Tandori Dezső
költő, műfordító

Typotex Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu