buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Bárcsak ne itt – és ne így!


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Bárcsak ne itt érne a halál!” – sóhajtott Liszt Ferenc, miután Bayreuthban ágynak dõlt.
Akkor még csak a helyszín ellen tiltakozott, még nem is sejtette, milyen földi pokol lesz élete utolsó hete abban a városban, ahova rideg, önzõ lánya, Cosima csak azért hívta meg, mert a „bayreuthi operaüzlet” veszteségessé vált, és apja jelenlétével próbálta felkelteni a sznob közönség figyelmét.

„Akit egy kicsit is érdekel Liszt Ferenc élete és életmûve, azt mélyen meg fogja rendíteni Lina Schmalhausen beszámolója a Mester végnapjairól. Az aktán díszelgõ »titkos« szó által keltett nehézségeket mindazonáltal bonyodalmas volt leküzdeni” – írja Alan Walker, aki ezt a mindeddig homályban maradt naplót bõséges jegyzetanyaggal és korabeli illusztrációkkal, valamint tartalmas bevezetõvel és epilógussal ellátva jelentette meg. A dokumentumokból számos, a Liszt-kutatók elõtt eddig ismeretlen, intim természetû részletre derült fény. A 84 oldalas kézirat drámai ellentétben áll a bõ egy évszázados uralkodó nézetekkel szemben.

És itt most nem a mai értelemben vett pletykákon van a hangsúly, és nem is csupán azon a tényen, hogy micsoda európai „kultúrkincstõl” búcsúzott a világ. A megrendítõ, sõt megdöbbentõ események, állapotok, emberi gyarlóságok sorozata, amit 84 oldalon keresztül olvashatunk, több tanulságot is hordoz. Mindenek elõtt felfedezzük magunkban az egészséges kíváncsiságot, azt az érzést, amit nem kell szégyellni, hiszen sok fontos dologra vezette rá az emberiséget. Érdeklõdésünk fokozott felélénkülésének varázsszava: a TITOK. Ez a szócska díszelgett azon a naplón is, amelyet most a mi kezünkbe tesz Alan Walker, a zenetudomány kiváló profeszszora, számos könyv szerzõje. (Ezek közül kiemelkedik a háromkötetes, mindmáig legalaposabb Liszt-életrajz.) Több, mint egy évszázada tehát, hogy a feledés, illetve feledtetés vaskos fedele nehezedett erre a mindent tudó naplóra, amit Lina Schmalhausen, Liszt 22 éves növendéke írt azzal a szándékkal, hogy egyszer végre megtudja a világ, micsoda szenvedéseken ment keresztül hõn szeretett Mestere. Milyen méltatlan véget ért ez a nem csak mûvészként és tanárként, hanem emberként is kiváló teremtés.

A könyv nem okoz irodalmi élményt, nem szórakoztat, nem emel fel, viszont elkeserít. Mert igaz. A legtöbb titok nem mosolyra fakaszt, hanem inkább megráz, fáj, elgondolkoztat. Mégis, miért érdemes elolvasni és megszívelni ezt a titkos írást? Mert ez a szenvedés-történet, amelyben egy igaz emberrel igaztalanul bánt a belõle hosszú éveken keresztül hasznot húzó környezete, sõt családja is, nem csupán példabeszéd, elrettentõ kultúrtörténeti dráma. Inkább felkiáltójel az életünkben, hogy ne hagyjuk magára a haldoklót, ne forduljunk el szeretteinktõl a legnehezebb idõben, mert ezek visszahozhatatlanok, akár a fényt kapott negatívok. Ne így! – sugallja, illetve kéri a napló írója, Liszt Ferenc „mindenese”, ápolónõje, de leginkább barátja, Lina, aki az egyetlen õszinte szeretetforrása volt élete utolsó hónapjaiban. Az õ megható, áldozata, teljes, minden nehézség ellenére kitartó szeretet-szolgálata álljon példaként elõttünk. Ha a haldoklásról van szó, a „ne így!”, gyakran fontosabb, mint a „ne itt!” Liszt számára sem lett volna olyan megalázó utolsó napjainak helyszíne, ha emberként kezelik. De cserben hagyták azok a növendékei, barátai is, akiket a Mester pártolt. Pedig Liszt személyválogatás nélkül segített mindenkin.

A méltó halálról szól ez a könyv, amirõl könnyû magasztosan beszélni, de amikor „tenni, tenni kell”, akkor kiderül, hogy a legtöbben magunkra ismerünk a könyv negatív, vagy csak emberien gyarló szereplõirõl. De erre jó a még idõben gyakorolt önkritika. Ha Liszt leánya, az apjára még a síron túl is haragudó Cosima megenyhült volna, és a haldokló kezét csak egyetlen egyszer is szeretettel fogta volna meg, talán nem születik meg ez a napló, ami tele van jogos váddal és keserûséggel. Merthogy Liszt Ferencet utolsó napjaiban halálát siettetõ, rosszindulatú, ellenséges érzületû emberek, hozzá nem értõ orvosok vették körül.

Annyira kiszolgáltatottá és magatehetetlenné vált a Mester, hogy szinte gyermekként kezelték. Cosima kötelezõ reklámfogásnak tartotta, hogy apja személyes jelenlétével tisztelje meg Wagner színházát. De hiába tett lánya kedvére az egyre gyengülõ apa, a legcsekélyebb figyelmet sem kapta Cosimától. És minden gyûlölet oka az volt, hogy Liszt ellenezte Cosima válását, valamint második házasságát, Richard Wagnerrel.

„Bayreuthban mindenki csak úgy mondja, »meghalt Wagner apósa«, a Liszt névnek itt nincs sok becsülete. A temetés után elutaztam, eleget szenvedtem ez alatt a 8 nap alatt, ott-tartózkodásom minden napja csak még több undort csöpögtetett volna belém az emberiség iránt, a Mester halálával nekem már csak az maradt, hogy jócskán belekóstoljak a környezetének aljasságába. Köszönöm!!” – így zárul Lina megrázó naplója.

Liszt Ferenc utolsó napjai
Bev., jegyz., szerk.: Alan Walker
Ford.: Fejérvári Balázs
Park Kiadó, 2007
227 oldal, 3000Ft

 
 
 

Máry Szabó Eszter

Park Könyvkiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu