buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Az író és a film


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Hernádi Gyula halála után két évvel, a Kortárs Kiadó gondozásában jelent meg Marx József dramaturg, filmtörténész munkája Hernádi Gyula és a film címmel. Marx munkamódszerérõl, arról a szemléletmódról, ahogy a filmes Hernádi életmûvéhez közelíteni kívánt, így számol be kötetének bevezetõjében: „Életmûve teljességét minden elemében átfogni nem tudjuk. Egyébként is olyan eleven embert papíron megeleveníteni, mint Hernádi Gyula – fikció. Emiatt csak egyet tehetünk, követjük Az erõd címû regényében adott dramaturgiai útmutatót. »Véleményem szerint a fikciót mindig konkrét elemekkel kell valószínûsíteni.« Tehát adatokból, tényekbõl fogjuk felépíteni, amit egyébként mindig is tudtunk: mit jelent Hernádi Gyula a magyar filmmûvészetben.” Hogy Hernádi jelentõs szerepet töltött be forgatókönyvíróként a magyar filmtörténetben, nem vonja kétségbe, de az író, monográfusával ellentétben, úgy véli, nem tekinthetõ a magyar filmtörténet legjobb forgatókönyvírójának. Ugyanakkor aprólékosan bemutatja azt a munkamódszert, amely szerint Jancsó Miklós és Hernádi dolgozott. Ez lényegileg különbözött attól a módszertõl, amikor a rendezõ leforgatta a forgatókönyvet, hiszen mint rámutat, az is elõfordult, hogy a forgatókönyv a leforgatott film alapján készült el.

A kötet legfõbb erénye kétségkívül az, hogy szerzõje átfogó képet nyújt Hernádi Gyula filmes munkásságáról. Idõrendben haladva, külön fejezetekben tárgyalja egy-egy alkotás keletkezéstörténetét, a forgatások körülményeire éppúgy kitér, mint az azokkal kapcsolatos pletykákra, de beszámol az adott filmek fogadtatásáról is, néhol a korabeli kritikákból idézve részleteket. Ismerteti a közismert történetet, miszerint Jancsót és Hernádit Nemeskürty István mutatta be egymásnak, beszámol arról is, hogy miért nem szerepelhetett az Oldás és kötés és a Szegénylegények fõcímén az író neve, és ismerteti azt is, hogy az elõbbi film cselekményvezetésének tanulsága miként épül be a Folyósokba. Hasonló módszerrel tárgyalja az életmû fontos állomásait egészen a Kapa és Pepe filmekig. Érdekes, olvasmányos, de szubjektív Marx munkája, olykor olyan kevésbé elegáns megjegyzésekkel fûszerezi írását, amelyek nem válnak elõnyére egyetlen elemzõ mûnek sem. Csupán egy példa. A Kossuth-díj odaítélése kapcsán jegyzi meg: „Mind az Antall-kormány (amely nem átallotta Gyurkovics Tibort sürgõsen kitüntetni) mind a Horn-kabinet mellõzte õt.” S utóbb ismerteti a pletykát is, miszerint Hernádit maga Orbán Viktor személyesen javasolta a kitüntetésre. „Fogta magát, és odaírta õt a javaslattevõk listájára.”

Marx József munkájának kétségtelenül legizgalmasabb része, amikor érintõlegesen (kár, hogy a téma nem kapott önálló fejezetet) a Jancsó és Hernádi filmek kapcsán az író történelemszemléletérõl ír. Mint írja: „Diagnosztizálták a történelem két fõ betegségét, az érrendszeri betegséget, azaz a történelem mindig az uralkodó ideológia zsákmánya, valamint a vesekövet (ez Hernádi Gyula visszatérõ betegsége volt): a történelemnek nincs a jelenre vonatkoztatható tanulsága.” Gondoljunk csupán a Csillagosok, katonákra.

Marx József kötetének talán legsikerültebb, s egyben az érzékeny, értõ elemzés képességérõl is tanúskodó fejezete a Hogyan születnek a képek? címû. Bemutatja azt a képgyûjtögetõ attitûdöt, amely Hernádi legsajátosabb tulajdonsága volt, azt a módot, hogy miként épültek bele az alkotásokba a gyermekkor és az ifjú évek egyes elemei. A tényeket és az irodalmi alkotások egy-egy szeletét állítva egymás mellé igyekszik minél plasztikusabb képet mutatni az íróról, s ehhez felhasználja a Hideg van címû novellát éppúgy mint a Kiáltás és kiáltás hadifogoly élményeit, s többek között idéz a Fantomasból is.

Marx József Hernádi könyve fontos munka, mert ráirányítja a figyelmet a két éve elhunyt író filmes munkáira. Fontos lenne, ha nem csupán filmes munkájáról, de irodalmi tevékenységérõl, regényeirõl, színdarabjairól, novelláiról is születnének elemzõ igényû tanulmányok. Mert az idõ kíméletlen, s emlékezetünk kopik. Ez ellen talán csak azt tehetjük, hogy addig is nézzük a filmeket, olvassuk a mûveket.

Marx József: Hernádi Gyula és a film
Kortárs Kiadó, 2007
287 oldal, 2500 Ft

 
 
 

Erős Kinga

Kortárs Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu