buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 12, csütörtök
Gabriella napja





















Évfordulók:
1821: Gustave Flaubert születése (Rouen)
1928: Csingiz Ajtmatov születése (Seker)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A lágy gép


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A természettudományok témái közül valójában csak kettõrõl állíthatjuk, hogy futó érdeklõdésnél többet is kivált azokból, akik nem szakemberek. Az egyik a csillagászat, amely a vizsgált objektumok távolsága, elérhetetlensége miatt tökéletesen alkalmas arra, hogy egyfajta tudományos-misztikus unikumként bûvölje el a laikusokat. A másik az orvostudomány, amely teljesen érthetõen tart izgalomban bennünket, hisz szó szerint életbevágó az, hogy a diszciplína éppen hol tart. Sajnos ez a tudományág gyakran számít „okkultnak”, elsõsorban az emberi nyelven elhangzott, közérthetõ magyarázatoktól elõszeretettel elzárkózó orvosoknak „köszönhetõen”. Épp ezért okoz annyira kellemes meglepetést Beverly McMillan könyve, amelyben végre valahára teljesen érthetõen olvashatunk testünk mûködésérõl, felépítésérõl mindennemû irritáló tudálékoskodás, feleslegesen elsütött terminus technicusok nélkül.

A titok ezúttal is a magabiztos szakmai tudásban, az egyszerû, természetes stílusban, valamint a kötet átlátható szerkezetében rejlik. A fejezetek magyarázó részei tömörek, olvasmányosak, az azokat kiegészítõ érdekességek ezúttal valóban a könnyebb megértést szolgálják és nem valamiféle egészségügyi Guinness-rekord gyûjteményre hajaznak, a tetszetõs, de nem bárgyún giccses képeken pedig végre az látjuk, amirõl szó van, nem pedig rózsabimbót szagolgató szõke nõt vagy mesés õszi tájban kacagva kocogó, abnormálisan karcsú wellness-idõseket. Ha kukacoskodni szeretnénk, akkor tán egyedül az zavaró, hogy az egésznek valahogy olyan remekbe szabott biológia tankönyv hangulata van – de ez már csak fanyalgás, hisz tulajdonképpen ez volt a cél: ismeretszerzés a testünkrõl. Mint a suliban, csak ezúttal önszántunkból…

A szerzõ a szervezet titkainak felfedését az alapoknál kezdi, tisztázva a test olyan fõbb alkotóelemeinek mibenlétét, mint a sejt (tudtuk, hogy három fõ fajtája van?), a bõr (2,5 négyzetméter és 4 kilogramm – hát nem különös?), az izom (hatszáz fajtája van és mindig húznak, sosem tolnak) vagy a csontváz (amely pontosan 206 darabból áll – mint egy furcsa, csodás legó játék). Akkurátusan elmagyarázza ezen testrészek felépítését, funkcióját, mûködési mechanizmusát, számos olyan információval lepve meg bennünket, amelyet még csak nem is sejtettünk olyan, nap mint nap rendszeresen használt részeinkrõl, mint az orrunk hegye, a lapockánk vagy a térdkalácsunk.

Ezt követõen testünk kommunikációs hálózatáról, az idegrendszerrõl olvashatunk, amely sebesség, pontosság és hatékonyság tekintetében simán lealázza napjaink legmodernebb számítástechnikai kütyüjeit. Az elképzelhetetlen mennyiségû információáramlást az agyvelõ vezérli, egy mindössze másfél kilós szerv, parancsait a gerincvelõ hálózatán szétküldve minden egyes szegletébe fizikai valónknak, katalizátorként a több tízmilliárdnyi „csevegõ” idegsejtet használva. Megtudhatjuk, hogy az annyira megfoghatatlannak, szubjektívnek, sõt misztikusnak megélt érzelmeink a hipotalamusz, a talamusz és a hippokampusz összjátékának termékei, hogy a hormonok összehasoníthatatlanul több feladatot látnak el holmi nemi eseménysorozat akkumulálásánál, és a könyvben elmélyülve arról is pontos fogalmaink lehetnek eztán, hogy mit is takar ama szófordulat, hogy „felmegy bennem az adrenalin”…

Hasonló részletességgel kerülnek tárgyalásra érzékszerveink. Elõször is, megérteti velünk a szerzõ, hogy mi is az az érzékelés: „ahogyan az agy egy szenzoros ingert értelmez, s ahogy tudatosan jelentést tulajdonítunk neki” – írja. Mire azonban épp picit ásítozni kezdenénk, rögtön ismét izgalmassá válik a téma. Kiderül ugyanis, hogy valójában olyan dolgok háttéreseményeibe nyerünk bepillantást, mint hogy mi is történik ízlelõbimbóinkon akkor, amikor egy darab libatepertõt jóízûen elropogtatunk, hogy mitõl annyira klassz dolog csókolózni, hogy miként érzékeljük a rokfort zamatát vagy a gyöngyvirág illatát, hogy mitõl mondja fel a szolgálatot a fülünk, ha egy kedves ismerõsünk hajódudával tíz centirõl beletülköl, vagy hogy mi is történik optikai csalódáskor.

Mindez természetesen egyáltalán nem lenne lehetséges testünk szállítórendszere nélkül – vér és nyirok híján ropogósra száradt múmiák lennénk csupán. Ez a veszély azonban nem fenyeget (legalábbis életünkben), hisz egész szervezetünket átszövi az érrendszer, szoros együttmûködésben tüdõnk megannyi léghólyagocskájával és mindezek fáradhatatlan karmesterével, a szívvel. Ez az öklömnyi kis izomköteg utolsó pillanatunkig pumpálja a vért a létünket garantáló kettõs érpályára: a tüdõbe, megszabadulni a szén-dioxidtól s éltetõ oxigénnel telítõdni, majd a friss vért szerte-széjjel a testbe, mûködtetni az agyunkat, növeszteni a hajunkat, dolgoztatni a gyomrunkat, mozgatni a szemünket, lehetõvé tenni kisujjunk utolsó percének behajlítását és a fülünk hegyének elpirulását.

És a kalandoknak még korántsincs vége – az ötödik fejezetben ugyanis azt követhetjük nyomon fázisról fázisra, hogy mi is történik például egy uzsonnára elfogyasztott sajtos szendviccsel onnantól kezdve, hogy jóízûen beleharapunk, egészen addig, míg kifáradunk a toalettrõl. Megtudhatjuk, hogy az emésztést már a szánkban összefutó nyál megkezdi, hogy mivé lesz, amikor elegyedik mindazon nedvekkel, amelyeket gyomrunk mixel hozzá, hogy eme pépre még milyen megpróbáltatások várnak vékony- és vastagbelünkben kanyarogván, enzimekkel, savakkal, egyebekkel fûszerezve, egészen a végkifejletig…

Az utolsó részbõl pedig kiderül, hogy ez a felfoghatatlanul komplex, lenyûgözõ csoda, az emberi test miként viszi végbe a legnagyobb misztériumot, önmaga reprodukálását és hogy mindaz, amit az orvostudomány tud (és az is, amit csak gyanít vagy még nem is sejt), miként rejtõzik kódolva génjeinkben. Mindezt végiggondolva óhatatlan, hogy a gondolkodó és mindenre nyitott elméjû-szívû olvasónak eszében jusson a Tabula Smarag-dina õsi okkult igazsága: amint fent úgy lent… Mert amennyi szépség, titok és információ mutatkozik meg külsõ világunkban, legalább annyit rejt önnön testünk univerzuma is…

Beverly McMillan: Az emberi test
Ford.: Hável János
Ventus Libro Kiadó, 2007
303 oldal, 5990 Ft

 
 
 

Szirtes Borbála

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu