buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 26, hétfo
Izsó napja





















Évfordulók:
1979: Mika Toimi Waltari halála (Helsinki)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Könyvekrõl – szabadon


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Mióta a bölcsészszakmát választottam a magam számára munkának-élethívatásnak (az egyik kifejezés mindennaposként hangzik, a másik fennköltként, pedig hát mind a kettõ igaz), azóta üldöz a félelem, hogy az úgymond kötelezõ olvasmányaim, az, amit kéziratban olvasok el, az, amire „figyelnem kell”, és az, amit egy-egy íráshoz el kell olvasnom – szóval mindaz, amire „hivatásos olvasóként” figyelek, elnyomják bennem az olvasás, rajta keresztül pedig a tájékozódás iránti elemi vágyat. Így hát igyekszem továbbra is magánszorgalmú olvasóként élni az életemet, s ha azt veszem észre magamon, hogy egy-egy téma kedvéért túlságosan is elmerültem a szakma által szakmai használatra megírt anyagban, akkor azonnal elindulok a könyvesboltokba, s olvasnivalót keresek magamnak. Igaz, ami igaz, az olvasnivalókat egyre nehezebben találom meg a magam számára, sajnos, újabban különösen nyáron nagy és hosszú a „holt szezon”, de az õsz meghozta az olvasnivaló könyveket, most ezek közül ajánlok párat az olvasónak.
 

Jerome Murphy-O’Connor Pál története címû könyve Szent Pál élettörténetét mondja el. Pál apostol történeti szerepe a kereszténység terjesztésében és meggyökereztetésben ismert, életérõl azonban – az Újszövetség utalásain kívül keveset tudunk. Jerome Murphy-O’Connor éppenséggel életrajzot írt róla, erre utal a könyv címében szereplõ történet kifejezés, ezt úgy tudja megtenni, hogy az említett utalásokat a korra vonatkozó ismeretekkel veti össze, s annak kapcsán írja meg Pál életének valószínûsíthetõ történetét. (Egyetlen példát említek erre a módszerre: Pál Barnabással megtett mintegy 824 kilométeres missziós útjáról a szerzõ így elmélkedik: „Mennyi idõt vett igénybe ez a missziói út? Ha napi 30 kilométer volt a napi teljesítményük, akkor 26 nap alatt juthattak el a szíriai Antióchiából a pizidai Antióchiába. Ez a becslés természetesen csupán elméleti jellegû. Nem számol a váratlan akadályokkal, nehézségekkel, betegségekkel, az elviselhetetlen hõséggel, azzal, hogy az utazóknak idõnként dolgozniuk kellett, mert csak így tudtak pénzt szerezni útjuk folytatásához. …

Mindent egybevetve minimum két, maximum négy évig tarthatott, amíg Pál és Barnabás visszatért a szíriai Antióchiába, de az utóbbi látszik valószínûbbnek.”) Nagy figyelmet kap a könyvben az a pillanat, amelynek során a damaszkuszi úton Jézus megjelent Pálnak, s amelynek során az addig farizeus Pál „a közvetlen tapasztalás eredményeképpen minden kétséget kizáróan meggyõzõdött róla: a Poncius Pilátus által kivégeztetett Jézus él.” A szerzõ meggyõzõen bizonyítja Pál rendkívüli tudatosságát, taktikai hibát talán csak egyszer–egyszer követett el, mondja, fogalmi szinten pedig leginkább a törvényekhez, való viszonya foglalkoztatja. Teológiai kérdéseket ritkábban érint, ezért éljük meg meglepetésként a könyv utolsó állítását: „Az a kereszténység, amelyet Pál hirdetett, nem vallott kudarcot, mivel megvalósítására még csak komoly kísérlet sem történt”. Mindezzel együtt, fõképpen életessége miatt úgy érzem, hogy Jerome Murphy-O’Connor könyvét Renan Jézus élete címû könyve mellé kell tennünk a könyvespolcon…

Faludy-Kovács Fanny a férjével, Faludy Györgygyel folytatott beszélgetéseit Pokolbeli víg óráink
címmel tette közzé. A beszélgetésekhez semmiféle jegyzetanyag nem kapcsolódik, azt sem tudjuk, hogy milyen körülmények között került sor ezekre a beszélgetésekre, a hitelességük azonban nagyon mélyen megmutatkozik, minden sor, minden szó magában rejti azt – aki valamikor is váltott szót Faludy Györggyel, vagy hallgatta, rádióban, tv-ben, irodalmi esten, az tanúsíthatja is ezt a hitelességet. A könyvben Faludy nagy témái: szerelem, érzékiség, barátság, élettörténet, emigráció, 20. századiság kerülnek sorra, szinte mindegyik nagy téma egy önálló beszélgetésben kerül terítékre, s amikor az ismert vagy kevésbé ismert történeteket olvassuk (hadd mondjam el: az interjúkötetek közül ezt a könyvet érzem a leggazdagabbnak, a legtelítettebbnek) ismét csak elgondolkodhatunk a Faludy-jelenségen, merthogy az irodalomtörténészek, kritikusok a költõ titkaiból bizony nagyon keveset éreztek meg. Egyébként ezek a kérdések foglalkoztatják a kötethez A Faludy-legendárium címmel utószót író Vilcsek Bélát, õ is – fõképpen Fried István elemzéseit követve – szintén a Faludy-jelenséget szeretné megérteni. Faludy György kapcsán Vilcsek elemzésében, s másutt, más írásokban is felmerül, hogy tizenkilencedik századi jelenség volt. Ezzel persze azonnal szembe lehet állítani azt az egyébként ismert tényt, hogy sokat, nagyon sokat megélt a huszadik századból, kicsit még a huszonegyedikbe is belekóstolt, s nem csak a század kiemelkedõ, meghatározó alakjait ismerte, s a huszadik század meghatározó történéseit élte át, hanem nagyon mélyen érezte és értette a század szellemi, történeti, politikai folyamatait is. Arról lehet inkább szó, hogy Faludy György másképpen élte meg a huszadik századot, mint ahogy a század meghatározó személyiségei megélték és a maguk tapasztalatait rögzítették. Faludy ezt az alapvetõen pusztulásra hangolt századot, amelyik egyébként többször el akarta pusztítani õt magát is, hatalmas életkedvvel, mintegy a tapasztalatoknak fittyet hányva élte meg. Alighanem ennek a századdal való szembefordulásnak az eszköze volt a legendárium kialakítása is, s az, ahogyan ebben a legendáriumban élt és létezett. Így ismét eljutunk a hitelesség kérdéséhez: a legendárium valódi hitelességét a létrehozója életéhez nyújtott segítsége adja meg, s valóban láthatjuk, ahogyan láthattuk is: Faludy György a maga legtermészetesebb életét élte ebben a legendáriumban. Valóban olvasásra termett, a legtermészetesebb olvasói ösztönöket kielégítõ könyv született ezzel a kötettel…

Az Európa Kiadó – feltehetõen nem a nosztalgiára, hanem a valós érdeklõdésre építve – indította újra egykori legendás sorozatát, a Modern Könyvtárat. Azt, hogy a sorozat újabb folyama eléri-e a hajdani színvonalát és ismertségét, nyilván az idõ fogja eldönteni. Az elmúlt hetekben a sorozat két kötetét olvastam el, könnyedebb könyvek voltak ezek, mint az elõzõekben tárgyaltak, s feltehetõen a sorozaton belül is a könnyedebb, gyorsan olvashatók közé tartoznak, ennek ellenére nem állnak tanulság nélkül.

Andrej Malgin könyve, Az elnök tanácsadója sikerkönyv Oroszországban, ha pedig a karakterét nézzük, akkor azt kell mondanom, hogy ez a karakter a mai magyar irodalomból szinte teljes egészében hiányzik, Malgin ugyanis szépirodalmi eszközökkel a valóságosnak gondolt világ egyik szeletét mutatja meg, az egykori nómenklatúra továbbélését, s mai kiváltságait. Ha más nem, akkor maga a nómenklatúra léte is jelzi, hogy az orosz társadalom mennyire keleti jellegû, s azt is, hogy ez a társadalom mi mindent õrzött meg magában a keleties vonásokból. Malgin könyve irányregény, a maga tipizálásával és túlzásaival egy jogvédõ írónak a hatalommal való azonosulását mutatja be, s az elõjogok rendszerét, olyannyira, hogy idõnként nemcsak a bemutatott világból ábrándulunk ki, hanem a világ egészébõl is. Ám akkor, amikor realisztikus részleteket olvasunk, akkor nagyon érdemes odafigyelni az olvasottakra. Egy példát idézek csak fel, a volt apparatcsik így emlékezik: „Tudják, hogy ment a dolog itt a Rubljovkán a kommunisták idején?... Ki volt tûzve egy óra – azt hiszem, nyolctól kilencig –, minden nap ugyanaz az idõszak, ez alatt egyszerûen lezárták az egész Rubljovkát, és nem engedtek mást, csak a kormányzati kocsikat. … Most viszont megy mindenki, amikor eszébe jut. Mintha nem lenne hivatalos munkaidejük. Ha délben ébred, délben megy be. Ha felébred reggel hatkor, és eszébe jut, hogy elmegy pecázni, hatkor lezárják az utat…” Ez volt, és ez a mai napig Kelet-Európa, az elõjogok világa…

Másoktól eltérõen ritkán szoktam krimit olvasni, így hát becsületesen bevallom, hogy Guillermo Martínez Oxfordi sorozat címû krimijét a könyv fülszövege miatt vettem meg. A fülön ugyanis az olvasható, hogy a matematikai logikát tanító argentin esszé- és regényíró Borges és a matematika címmel is írt könyvet, s mivel az még nem olvasható magyarul, úgy gondoltam, hogy érdemes lehet ez a könyve is az olvasásra. Nem csalódtam: az Oxfordba ösztöndíjjal érkezõ fiatal argentin matematikus körül történtek mindvégig lekötik a figyelmet. A könyvben felidézõdik az oxfordi egyetemi világ, felidézõdik a matematika világa, röpködnek a szakkifejezések Gödel nemteljességi tételérõl, a nagy Fermat-tételrõl, s közben egy új sorozat is képzõdik, a gyilkosságok sorozata. Miközben újabb gyilkosságok történnek, érezzük, hogy a történetbonyolításában kristálytiszta, ha tetszik: matematikai logika érvényesül, a szerzõ pedig valami olyat is elér, amit a krimi-szerzõk általában nem szoktak elérni, azt hogy képesek leszünk azon gondolkodni, hogy hol kezdõdik a bûn. S ez igaz akkor is, ha a könyv olvasása után felmerül bennünk a kérdés, hogy ennek a kriminek van-e valami köze az irodalomhoz.

Jerome Murphy-O’Connor: Pál története
Ford.: Liska Endre
Európa Könyvkiadó, 2007
376 oldal, 3200 Ft

Faludy-Kovács Fanny: Pokolbeli víg óráink. Újabb beszélgetések Faludy Györggyel
Alexandra Kiadó, 2007
176 oldal 2499 Ft

Andrej Malgin: Az elnök tanácsadója
Ford.: Soproni András
Európa Kiadó, 2007
442 oldal, 1800 Ft

Guillermo Martínez: Oxfordi sorozat
Ford.: Kutasy Mercédesz
Európa Kiadó, 2007
250 oldal, 1800 Ft

 
 
 

Füzi László

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu