buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
(Poszt)modern Odüsszeia


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Bernhard Schlink német jogprofesszor az 1995-ben megjelent A felolvasó címû, több mint 30 nyelvre lefordított rendkívül nagysikerû regény szerzõje. 2006-ban jelent meg németül második nagyregénye, a Hazatérés, melyet magyarul A felolvasó második kiadásával együtt az Ulpius-ház Könyvkiadó gondozott. Érdemes e kettõs megjelenés kapcsán néhány szóval utalni Schlink elsõ sikerére is, mivel alapvetéseiben, motívumaiban a két regény hasonlóságokat mutat.

A felolvasó az énelbeszélõ hangján megszólaló Michael Berg, egy 15 éves kamaszfiú és a nála több mint kétszer idõsebb Hanna Schmitz szerelmi történetével indul. Kettõjük viszonya Hanna eltûnésével megszakad, és évek múlva, mint a bíróságot látogató joghallgató látja viszont elsõ szerelmét, immáron náci-vádlottként. Felügyelõnõként elkövetett bûntettek miatt elítélik Hannát. A kihallgatás során azonban kiderül, hogy Hanna a koncentrációs táborban kiszemelt kedvenceivel felolvastatott magának, akárcsak késõbb együttléteik alatt Michaellel is. Az eljárás során a joggyakornok számára megvilágosodik, hogy Hanna analfabéta, és ezt a bíróság elõtt is sikeresen titkolja. Börtönbe került egykori kedvesének Michael ezek után magnetofonra olvas fel különbözõ irodalmi mûveket – Hanna pedig megtanul olvasni. A szabadulása elõtti napon azonban felakasztja magát. Michael bûnösnek érzi magát, mert egy bûnözõt szeretett, s ez a sorstörténet-séma olvasódik rá az egész német nemzet történetére: a kedveshez fûzõdõ viszony szimbolikusan a nácivá vált német hazát jelenítheti meg.

Az énelbeszélõnek ez a sajátos hangneme megmarad a Hazatérésben is, csakúgy mint a jogi-etikai kérdések, az igazság dilemmája, és megjelenik a náci ideológia alapelvét képviselõ „vasszabály”: „Ha te kész vagy arra, hogy kitedd magad valaminek, akkor jogod van arra, hogy másokat is kitegyél ugyanennek […]”. A felolvasóban az Odüsszeia mint hazatéréstörténet még csak ötletként van jelen, a Hazatérésben teljes mértékben ki is bontakozik; a régi eposz elemei a regény szövegében, illetve szövegeiben palimpszesztként újra és újra felbukkannak.

A Hazatérés fõszereplõje, Peter Debauer jogi könyvek, illetve egy folyóirat szerkesztõjeként dolgozik, nagyapja történetei talaján magában az igazságosság problémáját próbálja megoldani. Egy amerikai epizód után hazatérve komolyan elkezd foglalkozni azzal a ponyvaregénnyel, amelyet a nagyszülei által egykor szerkesztett füzetsorozat visszamaradt korrektúráján olvasott: egy orosz fogságból hazatérõ német katona felesége mellett egy másik férfit és annak gyermekét találja – de a történet vége elveszett, a szerzõt és a címet sem ismerjük. Debauer ezek kiderítésére, a hazatérés-történet megtalálására tesz hoszszú idõn át erõfeszítéseket: megtalálja a házat, amely az ismeretlen író regényének valós alapjául szolgálhatott, s kutatásai során itt ismeri meg Barbarát, akivel egymásba szeretnek. A regény cselekményének felfejtésekor ráismer az Odüsszeia elemeire; számos variációt talál ki a szöveg befejezésére, és õ maga is többször „hazatér”, nagyapja honvágyától hajtva keresi magában a hazát, s felületes kapcsolataiban az eposzban megjelenített szeretõk „archetípusait”.

Debauernek fel kell tennie a kérdést: „Mi tettek ezek a regényelemek a hátam mögött, miféle mintákká álltak össze?” Egyre jobban kezdi érdekelni az író személye, akirõl kiderül, hogy a nehéz idõkben is ügyesen forgatta a lapokat, a háború elõtt a náciknak, majd a kommunistáknak írt különféle álneveken. A hétköznapok forgatagába betör a történelem: a berlini fal leomlása, a német egység stb. Egy napon pedig Debauer egy érdekes könyvet kap recenzálásra, melynek John de Baur a szerzõje, címe pedig: A törvény Odüsszeiája. Az elveszettnek hitt szerzõ legújabb könyvét tartja a kezében, aki immár jogprofesszor New Yorkban, és aki – mint arra a fõhõs rájön: a saját apja, aki elhitette mindenkivel, hogy halott. A felismerés megrontja mindennapjait, nem nyugszik, míg el nem utazik a professzorhoz, és álnéven a hallgatója lesz egy félévre. De Baur bizalmába fogadja Debauert, és meghívja egy téli szemináriumára. Itt tovább tágul a térben és idõben már egyébként is szövevényes cselekmény: egy mindentõl távoli szálláshelyen a professzor kamerákon keresztül figyeli, hogyan alázza meg tanítványait néhány felfogadott statiszta, akik az élelem és a szállítóeszköz birtoklásával függõ helyzetbe kényszerítik a hallgatókat – mindez azért, hogy tanítványai felismerjék a magukban lévõ gyengeségeket, a rosszat, hogy megalázkodjanak. Peter Debauer végül elhagyja Amerikát, hazatér szeretett kedveséhez, aki a ponyvaregény elõrevetített sémájával szemben távolléte alatt nem vált hûtlenné hozzá. A professzort egy cikkel próbálja leleplezni, de azt, hogy az õ fia volna, végül nem fedi fel. Azzal, hogy Debauer meghaladja az apja által megírt sorstörténet kereteit, kilép a narratíva kényszerítõ kötelékébõl, és szembehelyezkedik apja köpönyegforgató, és szövegeiben magát sajátos elméleti alapvetésekkel igazoló jellemével és kaméleon-identitásával. Megerõsíti magában a gyermekkorától õrzött apa-képet, és ezzel szimbolikusan is hazatér hoszszú útjáról.

Schlink nagyspektrumú történetet kínál, amely ambivalenssé teszi új regényét – A felolvasó komoly, melankolikus hangneme felhígul a Hazatérésben, s a tartalom sûrûsége és terjengõssége helyenként a parttalanság érzetét keltheti, annak ellenére, hogy epizódjaiban többnyire megtartja a korábbról ismert, tetszetõs gondolatvezetést. Az idill képe a nagyszülõknél, az apa-fiú-kapcsolat, a szövegek a szövegben és az Odüsszeia mint a ponyvatörténet alapjául szolgáló struktúra (amit aztán reflexív szinten Debauer a saját életére olvas rá), a történelmi és szerelmi epizódok, a jogi eszmefuttatások – így ömlesztve – mind-mind „klasszikus”, klisészerû elemei a regénynek. Ennek ellenére érteni véljük a Bernhard Schlink rendkívül finom, áttetszõ nyelvének olvashatóságában rejlõ siker titkát…

Bernhard Schlink: A felolvasó
Ford.: Rátkai Ferenc.
Ulpius-ház Kiadó, 2007
224 oldal, 2999 Ft

Bernhard Schlink: Hazatérés
Ford.: Farkas Tünde
Ulpius-ház Kiadó, 2007
448 oldal, 2999 Ft

 
 
 

Arany Mihály

Ulpius-Ház Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu