buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 10, kedd
Judit napja





















Évfordulók:
1875: Toldy Ferenc halála (Budapest)
1891: Nelly Sachs születése (Berlin)
1936: Luigi Pirandello halála (Róma)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Fölmérés


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Öt regény – ebbõl kettõ magyarul is olvasható –, egy elbeszélés-gyûjtemény, egy esszékötet és egy poétikai elõadás-gyûjtemény. Daniel Kehlmann, az 1975-ben született fiatal osztrák író humorával, ironikus megfogalmazásaival, lendületes és könnyed írásmódjával hívta fel magára a figyelmet. Elsõ regénye, a Beerholms Vorstellung 1997-ben jelent meg, éppen akkor, amikor befejezte tanulmányait a bécsi egyetemen. Tehetségének megnyilvánulásában ez ugródeszkát jelentett, de Kehlmann mégsem ezzel indokolja írói pályájának sikeres kezdetét. Egyszerûen szerencséje volt, állítja interjúiban, hiszen egyik ügynök ismerõse segített neki abban, hogy elsõ kézirata egyszerre több kiadóhoz is elkerülhessen, amit végül a bécsi Deuticke kiadó jelentetett meg. A nemzetközi piacon is elismerést szerzett negyedik regényét, az Én és Kaminskit (2003, magyarul: 2004) már több mint húsz nyelvre fordították le. Kehlmann átütõ sikere azonban A világ fölmérésével érkezett el (2005, magyarul: 2006), 35 nyelvre fordították le, és megkapta érte többek között a Candide-díjat (2005), a Heimito von Doderer-díjat (2006) és a Kleist-díjat (2006). A világ fölmérése sikeréhez részben Kehlmann kiadóváltása is hozzájárulhatott, hiszen a Deuticke után a frankfurti Suhrkamp gondozta könyveit, a nem várt világsiker pedig már a Rowohlt védjegye. Kiadót, szerzõt egyaránt váratlanul ért a hatalmas érdeklõdés, hát még az egymilliós eladott példányszám. Aki húszezerrel dicsekedhet, az a német könyvpiacon már „magas hasznot hajtó” szerzõnek számít. Akkor egymillió példány? Nem kevés, pedig mindenki panaszkodik, hogy milyen keveset olvasunk. Pedig a siker tény, az adatok is ezt igazolják, tehát a könyvnek, A világ fölmérésének valamiért jónak kell lennie. Különösen, ha magyarul is a negyedik kiadásánál járunk.

Két német tudós, a természettudós Alexander von Humboldt (1769–1859) és a matematikus és csillagász Carl Friedrich Gauss (1777–1855) találkozik a regény fikciója szerint az 1828-ban megrendezett berlini természettudományi konferencián. A világ fölmérése a két híresség bizonyos életszakaszait mutatja be. Fejezetenként változik a fõszereplõ, egyikben Humboldt, másikban Gauss eseménysorozatát követhetjük nyomon. A két „zseni” kiegészíti egymást: Humboldt, akinek nincs családja, testvérével is csak levélben tartja a kapcsolatot eredményei publikálásai miatt, és Gauss, aki kényszerbõl nõsül, fiával is csak a gondokat ismeri. Az egyik arisztokrata felmenõkkel büszkélkedhet, míg a másik kispolgári családból származik, de mindkettõ 19. század eleji valós figura. A regény Gauss elõkészületeivel indul, aki az elsõ fejezetben a kongresszusi utazásra készülõdik; a másodikban Humboldt gyermekkorát, a harmadikban Gaussét ismerhetjük meg. Ezután kezdõdnek meg az utazások, amint Humboldt a világ különbözõ tájait kutatja, Gauss pedig otthon ülve, dolgozószobájában tesz felfedezéseket. Önsanyargató kísérletek, fájdalmas gyalogtúrák, erõt próbáló hajóutak és hasonló erõfeszítések vezetnek el a két tudós sikereihez. A két különbözõ személyiség életútját párhuzamosan kísérhetjük végig; az egyik a földet, a barlangokat, hegyeket, völgyeket, folyókat méri föl, míg a másik földmérõként ténylegesen a földterületet méri, és otthonosan mozog a matematika világában. Mindkettõjük életében központi szerepet kap az idõ: Humboldt diakron módon az elmúlt évtizedek, évmilliók változásait szemléli, melynek során a természet adta anyag, a kõ, a láva, majd a növény- és állatvilág, végül mi, emberek kerülünk vizsgálata tárgyává. Gauss nem megy ennyire vissza az idõben, számára az emberi élet az egység, amivel az idõt méri, hiszen az ember életében csak saját döntései elõkészítésével és azok meghozatalával foglalkozhat. Kehlmann regényében így két zseni, két bogaras tudós világról szóló felméréseinek folyamataiba és eredményeibe pillanthatunk bele. Habár mindkettejük történelmi személy, Kehlmann ügyesen szövi a cselekményt a valóság és a fikció összefon(ód)ásaival. Mûfaját mondhatnánk történelmi regénynek, jó adag távolságtartással. Maga a szerzõ sem tartja a történelmi regény kifejezést helyesnek, inkább múltban játszódó jelenkori regénynek aposztrofálja. Ugyanakkor fontos a két fõszereplõ „valósága”, hiszen õk a könyv alappillérei, az egyik a „világot-jártként”, a másik „otthonülõként” hozza a tudományos felfedezéseket az olvasó képzelt világába. A csillagászat, a matematika, a fizika, a biológia, vagyis a tudományágak téziseinek feltárásáról szól talán a regény, német tudósok életrajzához körítve? Kikbõl lesznek tudósok, és ha azzá is váltak, miért nem képesek szocializálódni, fenntartani a normális családi életet? Talán õk volnának a tudomány példaértékû áldozatai?

Kehlmann persze nem explicit módon válaszolja meg ezeket a kérdéseket, csak sejtetni engedi a felvilágosodás humanizmusát. Egy férfi életében mit jelent a nõ? Szükséges szerepét érzi a regénybeli Gauss, hiszen sem gyereket nevelni, sem háztartást vezetni nem tud. De ha már megnõsült, akkor sem képes a számok börtönébõl szabadulni. Éjszaka jut eszébe a számítási hiba képlete, amit fel kell jegyeznie, mielõtt elfelejtené. A gond csak az idõzítésben van, mert épp a nászéjszakáján történik mindez. Hasonló véleményen van a nõi nem szükségességét illetõen Humboldt is, mert az ember csak akkor nõsül, ha nincs fontosabb dolga, mondja a regényben.

Kehlmann regényének értelmezése, talán ezért a világsiker, egyszerûnek tûnhet. De a szerzõ minduntalan gondoskodik a meg nem szûnõ „mi lenne, ha…” kérdésrõl, s ennek az olvasóban is folyamatosan újra és újra meg kell fogalmazódnia. Az elsõ néhány oldal után azt gondolhatjuk naivan, hogy tudjuk már a megoldást, hogyan fejezõdik majd be A világ fölmérése. Aztán szembe kell nézni azzal, hogy Kehlmann tudatos szerzõként, rejtett csavarokkal mûködteti a szövegét, s az igazi megoldás, ha van olyan egyáltalán, mindvégig rejtve marad elõttünk. A világ fölmérése új jelenség a kevés és jó könyvsikerek között. Az olvasó dolga fölmérni, mit nyer vele a világból.

Daniel Kehlmann: A világ fölmérése
Ford.: Fodor Zsuzsa
Magvetõ Kiadó, 2006
296 oldal, 2690 Ft

 
 
 

Belák Henriett

Magvető Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu