buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 25, vasárnap
Lajos és Patrícia napja





















Évfordulók:
1976: Eyvind Johnson halála
1977: Kós Károly halála (Kolozsvár)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Egy régi pesti krónikás


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A Múlt és Jövõ Kiadó Magyar Zsidó Elbeszélés címmel sorozatot indított – ennek lett elsõ darabja Kóbor Tamás regénye, a Ki a gettóból. Hogy a sorozatszerkesztõ Kõbányai János választása Kóbor mûvére esett, nem csak adekvát, de szimbolikus értékû döntés is: mint azt Kõbányai kissé nehézkes utószavában kifejti, terve az, hogy a honi zsidó prózának egyfajta otthont, házat építsen a magyar irodalomtörténet keretein belül. Ha pedig házépítésrõl van szó, akkor a munkálatokat az alapkõ, az alef lefektetésével illik kezdeni: vagyis azzal a szerzõvel, aki – mint öntudatos zsidó polgár és irodalmár – elsõként írt regényt Budapestrõl, a 19. század második felében beköszönõ társadalmi változásokat az urbánus zsidóság szemszögébõl jelenítve meg.
 

Kóbor Tamás személye és mûve azonban nem csak felekezeti szempontokból jelent biztos hátteret. Bár kevesen ismerik, sok szempontból ma is axiomatikus alkotónak számít: valódi úttörõ volt a magyar szociografikus regény, s ezen belül egy sajátos almûfaj, a zsidó családregény megteremtésében, de nevéhez köthetõ a hazai (kissé megkésett) naturalizmus megjelenése is, melyet sokkal érzékletesebben és hitelesebben képviselt a stílromantikus, ám önmagát naturalistának kikiáltó Bródy Sándornál. Hogy mennyien támaszkodtak erre a rejtett alapra, azt csak Kóbor hiányában lehetne elképzelni: nélküle valószínûleg máskor, s másként írt volna Móricz Zsigmond, másért rajongott volna Kosztolányi – s talán meg sem születhetett volna Pap Károly Azarelje, a Sorstalanság vagy az Egy családregény vége sem. Sajnálatos azonban, hogy – minden érdeme mellett – Kóbor csak afféle örökös elõfutárként maradt fenn az irodalmi köztudatban, aki inkább hatása, s nem életmûve miatt volt jelentõs szerzõ. Említik ugyan, mint Krúdy Gyula példaképét, Bródy Sándor és Herczeg Ferenc ösztönzõ pályatársát, s mint a Nyugatot megelõlegezõ, nagy sikerû Hét és Az Újság címû hírlap alapítóját is, íróként viszont hamar háttérbe szorult, részint a fokozódó antiszemitizmus és a késõbbi kommunista cenzúra miatt.

„Kóbor Tamásnál jobban aligha ismeri valaki Budapestet. Látta a Sugár út parkett-kockáit, a fényûzõ város kényelmes fogatai részére kirakva; és látta az Andrássy út mellékutcáiból is városát, ahol szegény szépleányok a tavaszból csak a szeplõt vagy az elérhetetlen vágyat ismerik (…) Látta a Nagykörutat, amint karjait lassan ölelésre fonja a város dereka köré, mintha ez lett volna a szerelmi vallomás ideje, amikor Pest a legszebb lett, mint a nõ a szerelemben” – méltatta lelkesen Krúdy Gyula Kóbor prózáját 1930 végén, a Reggel címû napilap egyik decemberi számában. Kóbor – polgári nevén Bermann Adolf – csakugyan egy életre jegyezte el magát és (mûvészetét) Budapesttel. A pozsonyi bádogos családból származó, szegénységbõl érkezõ író vérbeli lokálpatrióta lett, s úgy tisztelte a Várost, mint egy titokzatos nyomorúságában is rátarti asszonyt; ismerte apró, sötét titkait, koszos sikátorait és ragyogását, a tágas vasárnapi sétányokat is. Regényfolyamának legtöbb darabja – így az Aszfalt, Munka, Egy jukker-lány, és a Hamupipõke õnagysága is – pesti környezetben játszódik. Kóbor nagyvárosi színpadának forgatagában rongyos handlésok, varrókisasszonyok, s elvétve szõrmebundás urak tûnnek fel – szerencsevadászok és éhenkórászok, a korábban szigorúan elkülönülõ kasztok tagjai, akiket most össze-kényszerített a bizonytalanság, a társadalmi értékek devalválódása, napi változása. Kóbor Tamás hitt Taine miliõ-elméletében, abban hogy a szociális körülmények és a neveltetés egy életre határozzák meg az ember gondolkodásmódját és pályaválasztási lehetõségeit, sorsának keretét, a tõkés átalakulás pedig olyan kísérleti terepet jelentett számára, ahol – pár család életén keresztül – pontosan jeleníthette meg a társadalmi osztályok konfrontációját vagy kényszerû érintkezését e kialakult, újszerû helyzetben.
Az 1911-es Ki a gettóból Kóbor Tamás regényfolyamának talán egyik legsikerültebb darabja lett. A szerzõ részletezõen, ugyanakkor mélységes empátiával számol be a terézvárosi Stadler-család anyagi-erkölcsi összeomlásának, majd kétséges felemelkedésének stációiról. A hagyományos, patriarchális zsidó családmodell felbomlásáért egyértelmûen a társadalmi változásokat s a tõke uralmát teszi felelõssé. Elbeszélõje, Stadler Misi gyermek még az elbeszélés ideje szerint – természetes hát, hogy perspektívájából mind a jó, mind rossz események megszemélyesülnek; így minden baj okozóját, a gazdasági válságot is élõnek hiszi. „A krach, a krach! Otthon is sokszor hallottam ezt a szót. Valami rémületes romboló szörnyeteget képzeletem alatta, ami végigjár házról házra, öli az embereket, dübörögve romba dönti a házakat tüzes orrlyikakból ráfú a pénzre s az olvas vagy elég aszerint, hogy papírból vagy ezüstbõl való. A krach volt az oka mindennek.” A mindennapi megélhetésért folytatott küzdelem mitikus csatává, a konok, változásokkal szembenézni nem tudó apafigura pedig valóságos félistenné változik a gyerek szemében – de Kóbor finomra hangolt, többféleképpen értelmezhetõ narratívájának köszönhetõen csak egy egészen pici szögváltás kell ahhoz, hogy a Stadler-család már kevésbé eszményi fényben ragyogjon. Az apa más részrõl erõszakos, ellentmondást nem tûrõ házi-zsarnok, a sógor szenvedélyes hazudozó és kártyás, a testvérek nem foglalkoznak egymással, a legönzetlenebb családtagot pedig mindenki lenézi és cselédként használja. Kóbor nem ítéli meg, de nem is helyezi piedesztálra hõseit – egyszerûen elfogadja, és olvasóival is elfogadtatja, hogy ebben a világban természetesen fér meg egymás mellett a krajcáros csalás és az õszinte istenkeresés; s talán nem is lehet ez másként, változó értékek és a túlélés örök vágya mellett.

Kóbor Tamás: Ki a gettóból
Múlt és Jövõ Kiadó, 2007
240 oldal, 2950 Ft

 
 
 

Koncz Tamás

Múlt és Jövő Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu