buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 15, vasárnap
Valér napja





















Évfordulók:
1822: Verseghy Ferenc halála (Buda)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Karácsonyra állatkölyköket!


2007.11.29

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Állatmeséket olvasni mindenkinek jó: a gyerekeknek azért, mert alapvetõen viccesek a (többnyire) emberként viselkedõ, meg emberként felöltöztetett szereplõk, a felnõttnek meg azért, mert õ tudja, hogy az állat(i) köntösbe csomagolás azért kell, hogy ki lehessen mondani mindenféle tanulságokat, hadd okosodjék a kölök. A probléma természetesen ennél sokkal összetettebb, de tagadhatatlan, hogy az Aesopustól eredeztetett állatmesék hatalmas karriert futottak be az irodalomban. A továbbiakban világsztárokról lesz szó: egy kék kabátos („jókora rézgombokkal, tiszta új”) úrfiról, Péter nyúlról és egy fél pár piros-fehér csíkos zoknit viselõ kis lézengõrõl, Zokni hollóról. Egyikük ide s tova száz éves, másikuk még alig tíz. Történeteiket most végre magyarul is lehet olvasni, s mindkét esetben rögtön több kötettel is jelentkeztek a kiadók, felvillantva legalább egy-egy kis töredékét a két sztárról szóló rengeteg, világszerte lefordított, kiadott könyveknek (Beatrix Potter máig a legsikeresebb gyerekkönyv-szerzõnek számít), no meg a személyükhöz kapcsolódó elképesztõ mennyiségû marketinges terméknek.

Beatrix Potter Nyúl Pétere a szerzõnõ által életre keltett figurák emblémájává nõtte ki magát, de csapatában ott van még Nyúl Benjámin, Bikkmakk Mókus, Kacsa Jolán, Pecás Jeremiás (utóbbi egy béka), Öregbagoly – és még sokan mások. (Azért nem sorolom a többieket, mert eddig csak a felsoroltaknak létezik magyar fordítása, a fontosabb Potter-hõsök arcképcsarnoka és a személyükhöz fûzõdõ történetek angol címei nagyon szerencsésen megtalálhatók a kiadott kötetek belsõ borítóin, illetve néhány szereplõt megismerhetünk a szalaggal forgatható, alakítható képeken a Hová bújtak Nyúl Péter barátai? címû legkisebbeknek szóló lapozósban.) Péter Nyúl (és családja) viktoriánus divat szerint öltözködik és étkezik: rézgombos kabátkában, piros pelerinben, fodros fõkötõben, esernyõvel, kosárral, két lábon járnak, Nyúl Mama fõz (többek között kamillateát), a pékhez jár rozskenyérért meg áfonyás süteményért. Másrészt viszont egy óriásfenyõ gyökerei közé ásott üregben élnek, és (a baj is ebbõl lesz) Nyúl Péter salátát, zöldbabot meg retket rágcsál Gergelyfi bácsi kertjében, és rögtön a legelején kiderül, apa azért nincs a családban, mert Gergelyfi néni pástétomot sütött belõle.

Szóval néhol emberként, néhol nagyon is ’fajspecifikusan’ viselkednek. Beatrix Potter állatai nem groteszkek, nem karikatúraszerûek, s az anatómiai pontossággal, leheletfinom ecsetvonásokkal életre keltett figurák szintén magukon hordozzák e kettõsséget: néhol „csupán” állatok, máshol nagyon is emberi gesztusokkal, mozdulatokkal bírnak.

Vagyis állatmese-e a Nyúl Péter meg a Bikkmakk Mókus, amolyan jó tanítós és allegorikus fajta, vagy valami egészen más? Esetleg éppen fricskája mindenféle megmerevedett társadalmi és pedagógiai konvenciónak? A történetek alakulása szerint akár klasszikus értelemben vett tanító-állatmesék is lehetnének a szövegek, hiszen az anyai intés ellenére a kertbe besurranó és zöldséget lopó Péter nemcsak hasfájást kap, és nemcsak a kabátját, cipõjét veszíti el, hanem kis híján a bundáját is otthagyja, és megmenekülvén, otthon a finom vacsora helyett kénytelen kamillateával beérni. A többi illedelmes, jól nevelt, szorgalmasan gyûjtögetõ mókussal ellentétben Bikkmakk pedig valóban impertinens módon addig bosszantja Öregbaglyot, míg az megelégeli, elkapja és meg akarja nyúzni; a mókus csak farkát otthagyva tudja kitépni magát Öregbagoly karmaiból. Fabula docet: aki rosszalkodik (nem fogad szót, lop, lusta, szemtelen), megjárja. Azaz mégsem következik be a legrosszabb: Péter nem végzi a fazékban, és Bikkmakkból sem lesz Öregbagoly vacsorája, mindketten megússzák egy szigorú figyelmeztetéssel. De a halálos fenyegetettség jelen van és nagyon is valós veszélyektõl szabadulnak meg hõseink. Ugyanakkor mégiscsak furcsa, hogy valakibõl, aki rézgombos kabátkában és áfonyás sütik társaságában éli a mindennapjait, pástétom készülhessen, no meg az is, hogy valaki egereket, vakondot meg kövér bogarakat csemegézzen, s közben a mellényzsebébe dugja megnyúzandó áldozatát.

A fõszereplõk állati és emberi attribútumainak keveredésébõl adódik a Beatrix Potter-mesék befogadásának problematikussága, ugyanis az angol szalonok teadélutánjaitól ugyancsak távol áll mindenféle nyerseség. Ezekben a történetekben pedig durva és erõszakos, kíméletlen harc folyik, s így nehezen illeszthetõk be bármilyen sablonos etikai rendbe, a mesékbõl tudott, világrendet megalapozó imperatívusz, miszerint a „rossz elnyeri méltó büntetését” csak részben érvényesül, hiszen a létbeli fenyegetettség csupán potenciális, s bár élet-halál a tét, nem teljesedik be a legrosszabb – a halál nem jelenvaló, igaz, nagyon is reális, de csak fenyegetõ lehetõség. Mégiscsak a mesék kötelezõ boldog befejezettsége határozza meg a szövegek befogadását, s így a tanító szándék egészében elfelejthetõ – ennyire a Piroska és a farkas is tanítómese.

Nyúl Péter és Bikkmakk Mókus történetei egy-egy szerencsésen végzõdõ epizódot villantanak fel az állatok életébõl, s itt az állatokon van a hangsúly. S mert a természetben nagyon is rendjén való, hogy (a nem vegetáriánus) emberek nyúlpástétomot készítsenek a zöldségesben elkapott tolvaj nyuszikból, és a baglyok bizony mókusokat is esznek, ezek itt is megtörténhetnek. A természet rendje, és nem az emberi/keresztényi morál alapján értelmezendõk a történetek. Mégsem csupán természetrajz-leckékkel van dolgunk, és nem csak a szereplõk és a miliõ már említett emberi-állati kettõssége, hanem elsõsorban a tragikus végkifejlet elmaradása miatt. A közvetlen, kedvesen magyarázó nyelvhasználat mellett ez utóbbi teremti meg a szövegek gyerekmesei mivoltát. Nyuszik és mókusok világa ez, és tudjuk, hogy nyuszikkal meg mókusokkal nem szoktak szörnyûségek történni – olyan, mint a játék plüssállatokkal.

Nele Moost Zokni hollójának világa – Annet Rudolph összetéveszthetetlen, nagy csõrû, élénk színû, karikaturisztikus figurájával – sokkal kevésbé természethû. Zokni egy kissé önzõ, butácska, de nagyon-nagyon szeretnivaló, barátságos és barátkozó kis holló. Azaz még gyerek, legalábbis gyerekként viselkedik, gyerekekkel játszik. Barátai is gyerekek, de csak néhányuknak van anyukájuk, a többiek egyedül laknak a maguk kuckójában, és egyedül szervezik az életüket, ami többnyire bújócskából, képzeletbeli ûrlények elleni csatából, olvasásból, triciklizésbõl áll, csupa hétköznapi, embergyereki dologból. A most magyarul is olvasható négy kötet mindegyike címében hordozza a Zoknival történteket: Zokni (két képeskönyvben) tíz csellel mindent megszerez, néha fél, (a két lapozóban) kertész lesz, és remek dolgokat termeszt, barátaival karácsonyra készül, levelet ír a Jézuskának meg mézeskalácsot süt. Zokni onnan kapta a nevét, hogy állandóan egy fél pár piros-fehér csíkos zoknit visel (na jó, ezt este legalább lehúzza, nem úgy, mint Eddi mackó barátja, aki még éjszakára sem válik meg pilótasapkájától meg -szemüvegétõl, így kissé idiótának tûnik). Hollófészke egy fás, dimbes-dombos (erdei) tisztáson áll, eleinte csak egy ágra épített szalmafészek, fölé csüngetett csupasz izzóval, késõbb teteje is lesz a fészeknek, Zokninak meg párnája, takarója – és természetesen rengeteg kacatja a képeskönyvtõl és barlangász-lámpától kezdve a szélcsengõn és a dudán át a vécépumpáig. A környéken szív alakú kémlelõvel ellátott árnyékszék áll, az üregeknek míves bejáratuk van postaládával, rajtuk parabolaantenna, az ablakokban függöny, és természetesen mindenütt villanyvilágítás; Borzmama estére uborkapakolást tesz a szemére, Róka felhúzható, zenélõ mackóval játszik, Bari kizárólag térd- és könyökvédõkkel felszerelkezve, gördeszkával közlekedik.

Némileg aktualizált, modernizált környezetben ugyan, de amolyan Micimackós társaság ez, mindenkinek megvan a jól kiosztott szerepe: Zokni kissé együgyû, de nagyon tanulékony, Bari a félõs, Eddi a magabiztos, erõs barát, Borz otthonülõs, házias stb. (az Ide vele! belsõ borítóján itt is találunk arcképcsarnokot, rajta Zokni és barátai). És a kalandok sem igazán kalandok, csak amolyan mindennapi történések – bár Zokni mindig tanul valamit belõlük: azt, hogy „hiába vannak játékaim, ha nincsenek barátaim”, meg azt, hogy „néha mindenki félhet egy kicsit”, és persze olyanokat is, hogy „aki nyalókát ültet, gumicukrot arat!”. A történetek vonzereje elsõsorban a humor, mert amit Zokni tesz, az valahogyan mindig vicces, még akkor is, mikor mindenféle furmányos, néhol kimondottan viszszatetszõ módon begyûjti barátai kedvenc tárgyait. A kis holló gyerekes nemtudása, esti félelme, ügyetlenkedõ igyekezete mind olyan tulajdonságok, amelyek könnyen szerethetõvé teszik, a célkorosztály könnyen azonosul vele (bár a felnõttek hiánya a történetekben azért feltesz néhány kérdést, és jelenlétük meg is oldana néhány problémát). Zokni és társai gyereknyelven tesznek-vesznek görkorival, járgányokkal, gumigirnyóval, már nem „kakaószürcsölõ dedósok”, s még gúnyverset is kedveset költenek (külön dicséret a fordítónak).

A kifutó, fantasztikusan ragyogó, élénk környezet, a nagyon is gyermeki figurák legalább ennyire hozzájárultak a könyvek sikeréhez. A megbúvó részletek mindig valami el nem meséltet, valami felfedezni valót rejtenek: Zoknit hol egy kisegér, hogy egy vakond, hol egy kacsa követi végig a történeten, de belefeledkezhetünk – amúgy mellékesen – Borzék nagytakarításába (itt aztán van elég bámulnivaló kacat!), felfedezhetjük a mókusok ruhaszárítón lógó melltartóját vagy az iglut építõ egeret. Ráadás csemegének a könyvek végig tele vannak tûzdelve mindenféle táblákkal, útjelzõkkel, jelekkel: mindjárt az elején Süni elkészíti, mindenhova kiaggatja, és magán is folyamatosan hordja a „Zokninak tilos” táblákat; van a vén hajón „BELÉPÉS CSAK SAJÁT FELELÕSSÉGRE!”, és Füliék három szál sárgarépája mellett „EL A FOGAKKAL”, Eddi kertjében pedig „ÖNKISZOLGÁLÁS TILOS!” tábla. De a legjobb az, ahogyan Zokni kesze-kusza, néhol fordított betûivel folyamatosan üzenget a környezetének: „Kedves Mumus! Világgá mentem! Zokni”, meg „ZOKNI KERTJE”, „EL A KEZEKKEL!”, „MIND AZ ENYÉM!”.

Zokni, a kis holló meséi minden tekintetben kedves gyerektörténetek, fel sem tevõdik az állatmese-tanítómese kategória kérdése, hiszen az állatok szerepeltetése csak a meseiséget hangsúlyozza, „egyszer volt, hol nem volt” erdõ ez, annak minden szükséges tulajdonságával. S Micimackó világától eltérõen itt nem játékokról szól a mese, teljesen hiányoznak az emberek, még inkább elszigeteltté, egyedivé, ugyanakkor mesei dimenziójúvá távolítva Zokniékat. Az események ugyanakkor nagyon is emberien tipikusak, így ismerõssé, bensõségessé, meghitté válik ez a furcsa, kellékeiben abszolút jelenkori, mégis idõtlen mesevilág.

[Írta és illusztrálta] Beatrix Potter: Nyúl Péter kalandjai
Ford.: Szabó T. Anna
General Press Kiadó, 2007
32 oldal, 1200 Ft

[Írta és illusztrálta] Beatrix Potter: Bikkmakk Mókus kalandjai
Ford.: Szabó T. Anna
General Press Kiadó, 2007
32 oldal, 1200 Ft

[Írta és illusztrálta] Beatrix Potter: Hová bújtak Nyúl Péter barátai?
Ford.: Szabó T. Anna
General Press Kiadó, 2007
10 oldal, 2500 Ft

Nele Moost–Annet Rudolph: Ide vele!
Kertész leszek!
Ford.: Orosz Anett
Manó Könyvek, 2007
32 oldal, 1890 Ft

Kertész leszek!
Ford.: Orosz Anett
Manó Könyvek, 2007
12 oldal, 950Ft

 
 
 

Lovász Andrea

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu