buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A bolygó hollandi


2007.10.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Micsoda hely az a Holland, sehol egy darab szikla, ahol az ember szilárdan megvetheti a lábát! (…) Más népek elköltöztek volna onnan, magasabb helyekre, ahova nem jut el a tenger! De a hollandok nem! Egyébként, hova is mehettek volna? Uram, én mondom magának, egy olyan nép, amely évszázadokon keresztül arra specializálódott, hogy valójában halaknak szánt, nem ember számára teremtett területen éljen, egy ilyen népnek valami különleges filozófiával kell bírnia…” – ironizál és gúnyolódik Willem Frederik Hermans regényének egyik norvég hõse, aki elsõsorban geológusként vizsgálja az országot, ám megjegyzése jóval több, mint puszta földrajzi megfigyelés: a hollandok különösségének, besorolhatatlanságának sztereotípiáját tömöríti magába.

Általánosítást egy olyan országról, melyhez Magyarországon is többnyire a városi kerékpárosok tömkelegét és valamiféle liberális beállítottságot asszociálunk. Irodalmukról pedig szinte semmit nem tudunk. Bár a Jelenkor Kiadó már több holland, illetve flamand szerzõ mûvét megjelentette, ezek eddig nem értek el szélesebb rétegekhez, a németalföldiek irodalma megmaradt egy szûk réteg olvasmányának, nem csak hazánkban, hanem Európa legnagyobb részén. Hermans 1966-ban írt Soha többé alvás (Nooit meer slapen) címû regénye ugyanis angol, valamint német nyelven is csak az elmúlt egy-két évben jelent meg.

Különösen meglepõ ez azért, mert Hollandia egyik legolvasottabb, legismertebb regényérõl van szó, olyan regényrõl, mely az ottani kánonnak kikezdhetetlen része, a második világháború utáni irodalom legjelentõsebb szövege, a többkötetes szerzõ legérettebb alkotása. A regény fõhõse Alfred Issendorf PhD-hallgató, aki három társával Norvégia legészakibb csücskébe utazik, hogy meteorit-becsapódások nyomait kutassa fel leendõ disszertációjához. A huszonéves fiatalember már a legelsõ oldalakon idegenként bolyong, és ez a nyomasztó idegensége a cselekmény folyamán végig megmarad. Norvég társaitól a nyelvi akadályok mellett a helyismeret hiánya és zárkózottsága is elválasztja. Az expedíció során ennek ellenére (vagy éppen emiatt) mindinkább tisztába jön saját magával, lassanként feldolgozza apja korai, tragikus halálát, húgához és anyjához fûzõdõ viszonyát.

A szöveg sok hasonlóságot mutat a fejlõdésregényekkel, a különbség csupán annyi, hogy a hõs a fejlõdési ív végén nem a bizonyossághoz, azaz valamiféle rögzítettséghez jut el, sokkal inkább megbékél a sors és saját személyisége bizonytalanságával, kiszámíthatatlanságával. Életszemlélete a néhány hetes felfedezõúton nem lesz optimistább, de életének negatívumait a korábbinál sokkal bátrabban és magabiztosabban kezdi szemlélni, illetve tudomásul venni.

Ehhez a változáshoz sok tényezõ járul hozzá: barátja halála, egyik társa „árulása” és nem utolsósorban az a fizikai erõfeszítés, mely a több hétig tartó gyaloglás, éhezés, fájdalom elviseléséhez szükséges. Lappföld puszta, kietlen vidéke (ennek plasztikus leírása, a sokak számára ismeretlen vagy érdektelen táj képszerû megjelenítése a regény egyik legnagyobb erénye), az északi sarkkör közelében soha le nem nyugvó nap és a részben ebbõl fakadó álmatlanság tovább segítik a felnõtté válás folyamatát. A szöveg az eddigieken kívül – a fiatal felfedezõk, szépreményû tudósjelöltek esti beszélgetéseibe rejtve – sok elméleti kérdést vizsgál meg, Isten létezésétõl, Wittgenstein nyelvfilozófiáján át a tudományos igazság, illetve a tudományos haladás problémájáig. A naplószerû, egyes szám elsõ személyben tudósító szöveget helyenként kissé túlságosan is megtörik, megakasztják ezek a szövegbetétek, melyek nem mindig illeszkednek az õket körülvevõ nyelvi térbe, helyenként öncélú (az események menetébõl nem következõ) filozofálgatásnak tûnnek.

S noha Alfred kutatásai sikertelenül járnak (nem talál meteoritdarabokat), a történet a felnõtté válás útját bemutatva mégsem csupán egy kudarc leírása. A szarkasztikus humorral megírt könyvtõl nem lesz sokkal jobb kedvünk, a felszabadító katarzis elmarad, de talán segít tudomásul venni és elfogadni a bizonytalanságot és gyengeségeinket. Olvassunk hát hollandokat, bolyongjunk velük bátran.

Willem Frederik Hermans: Soha többé alvás
Ford.: Törõ Krisztina Noémi
Jelenkor Kiadó, 2007
255 oldal, 3500 Ft

 
 
 

Kolozsi Orsolya

Jelenkor Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu