buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. december 8, vasárnap
Mária napja





















Évfordulók:
Kr.e. 65: Quintus Horatius Flaccus születése (Venusia, ma Venusa)
1832: Bjørnstjerne Bjørnson születése (Kvikne)
1842: Csiky Gergely születése (Pankota)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Nacionalizmus és kommunizmus


2007.10.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

A budapesti Lengyel intézet és az Attraktor Könyvkiadó közös sorozatában immár a negyedik, nemcsak a polonisták számára érdekes és fontos könyv jelenik meg. A sorozatszerkesztõt, Pálfalvi Lajost dicséri, hogy igyekszik megismertetni a magyar olvasót a 20. századi lengyel eszmetörténet, politikatudomány, valamint a történelmi-politikai esszé olyan, nyugaton már ismert képviselõivel, akik eleven gondolkodásukkal, bátor elemzéseikkel felkelthetik itthon is a figyelmet. Engem, mint ruszistát, különösen a sorozat utolsó két könyve lepett meg, pozitív értelemben. A lengyelekrõl elterjedt közhely, hogy történelmi okok miatt kritikusak mindazzal szemben, ami orosz, s az ortodoxiához szintén egyértelmûen ellenségesen viszonyulnak.

Viszont az is igaz, hogy orosz oldalról kevesen ismerik be azt a tényt, hogy éppen a lengyel értelmiségiek – az oroszokkal való együttélés, az orosz kultúrával való közvetlen érintkezés folytán – voltak képesek arra, hogy értelmezzék és elemezzék a sokszor nyugaton egzotikusnak, titokzatosnak felfogott, autochton orosz szellemiséget-lelkiséget, s a legjobbak közülük elõítéletektõl mentesen közelítették meg az orosz történelemben és mentalitásban rejlõ ellentmondásokat. A múlt század során Európának nem ártott volna odafigyelnie a lengyelek elemzéseire és prognózisára. Ezzel kapcsolatban csak egy tényt szeretnék megemlíteni. A Gulagról az elsõ hiteles híradással Gustaw Herling-Grudziñski, 1951–ben, Londonban megjelent könyvében találkozhatunk (magyarul csak 2004-ben adták ki!), amelyet a maga idejében jóformán figyelemre sem méltattak, a nyugati kommunisták merõ rágalomnak tartották.

Mikor viszont Szolzse-nyicin: A Gulag szigetvilág címû könyve kapcsán 1973-ban kirobbant a botrány, már számos kommunista értelmiségi kilépett az európai kommunista pártokból.

A sorozat utolsó két darabja szintén az orosz-lengyel kapcsolatokról kialakult közhelyek ellenkezõjérõl gyõzött meg. Andrzej Walicki: Orosz és lengyel messianizmusok címû könyve nemcsak az orosz eszmetörténet és az ortodoxia mély ismeretérõl tesz tanúságot, hanem részletesen bemutatja a katolicizmussal szimpatizáló orosz gondolkodókat, valamint azokat az ellentmondásos utópiákat, amelyeket az oroszok és a lengyelek az egyetemes kereszténység missziójáról szõttek. Józef Mackiewicz: A kommunista provokáció diadala címû történelmi-politikai esszéfûzére pedig egyenesen az orosz-lengyel viszony elõítéletes, doktriner értelmezésének a problémájára hívja fel a figyelmet, a létezõ kommunizmus kontextusában.

Mackiewicz (1902–1985), ahogy életrajzából kiderül, igazán közelrõl ismerte az oroszokat. Szentpéterváron született, édesapja litvániai nemes volt. Vilnában orosz gimnáziumba járt, s még gimnazistaként önként jelentkezett a polgárháborúban a bolsevikok elleni harcra. Egyetemi tanulmányait Varsóban és Vilnában végezte. Noha természettudományi kurzusokat hallgatott, író és újságíró lett belõle. A II. világháború alatt Litvániában tartózkodott, és megszenvedte mind a szovjet, mind a német megszállást. 1943 májusában a németek meghívására és a földalatti lengyel hatóságok engedélyével Katyñba utazott, s tanúja lett a lengyel katonatiszteket rejtõ tömegsírok feltárásának. 1947-ben emigrált, elõször Londonban telepedett le, ahol angol nyelven kiadták a katyñi tömeggyilkosságról szóló könyvét, amely az elsõ híradás volt a szovjetek mészárlásáról. 1955-tõl haláláig Münchenben élt. Nyugaton több regénye és riportkönyve jelent meg, aktívan részt vett az antikommunista mozgalomban, ahol többször szembekerült a kelet-európai „disszidens-mozgalom” meghatározó képviselõivel. A kommunista provokáció diadalát elõször, 1962-ben saját költségén adta ki.

Mi az, ami újdonságnak számíthat évtizedek távolából, a kommunista rendszerek bukása után, mi az, ami e könyvet kiemeli a korszak emigráns, antikommunista irodalmából? Szerintem az írásokat szervezõ két kulcsfogalom: a „polreál” és a nacionalizmus problémájának körbejárása a kommunista szisztémán belül. Mackiewicz szerint a „polreál” a lengyel emigrációra jellemzõ, téves gondolati rendszer, melynek lényege, hogy az emigránsok a szabad világban sem tudnak felszabadulni a kollektivista gondolkodásmód gyámsága alól. „A kommunista »szocreál« közeli rokonságban áll a »polreállal«. Mindkettõ elveti az esetek egyéni megítélését a kollektív bölcsesség nevében. A reálkommunizmus arra tanít, hogy csak az a reális és helyes, ami a kommunista (szocialista) párt érdekeit szolgálja, a polreál azt tanítja, hogy csak az a reális és helyes, ami a lengyel nemzeti érdekeket szolgálja. Itt viszont véget is ér a közeli rokonság. Míg a reálkommunizmus a világ minden nemzetére kiterjeszti akcióját, a polreál csak egyetlen nemzet akcióját helyezi szembe ezzel.” Mackiewicz értelmezésében a lengyel polreál eleve két hamis tézisen alapul: az egyik, hogy a lengyel államiság továbbra is létezik, annak ellenére, hogy hatalmába kerítette a kommunista rezsim, a másik – Lengyelország továbbra is Oroszország és Németország között helyezkedik el. Mindennek forrása, legalábbis a szerzõ úgy gondolja, az 1917-es bolsevik forradalom félreértése a lengyelek által, vagyis az, hogy a bolsevik államot azonosítják a régi Oroszországgal. A Szovjetunió ugyanakkor Mackiewicz szerint nem más, mint a régi Oroszország visszájára fordított változata, megtagadása. A kommunizmus „titka” nem itt, hanem Nyugaton keresendõ. A kommunizmus magasabb rendû, nemzetek és államok fölött álló jelenség, melyet nem lehet azonosítani a világ egyetlen nemzetével és államával sem. S miután Lengyelország nem Oroszországnak, hanem a világkommunizmus központjának van alárendelve, a párt érdekei állnak az államérdek fölött, így maga az államiság csak látszólagos. Mackiewicz szavaival élve ez azt jelenti, hogy országa nagyobb rabságba került, mint története során bármikor. A könyv a továbbiakban elemzi a 20. századi lengyel történelem fordulópontjait, s arra a következtetésre jut, hogy a lengyel kommunista hatalom az emigrációban is provokációk sorát hajtja végre, felerõsítve a lengyelek „orosz”, illetve „német” komplexusát, s elterelve ezzel a figyelmet a kommunizmus ellenes közös harcról. Ilyen, provokációra bármikor alkalmas probléma az Odera–Neisse-határ kérdése; ugyanakkor a német „revizionizmus” állítólagos veszélyére való hivatkozás Lengyelországot tartósan a szovjet blokkhoz köti.

Mackiewicz könyvében, miután részletesen elemzi a lengyel nacionalizmus „csapdáját”, leleplezi az ehhez kapcsolódó tévképzeteket. Tagadja, hogy létezhet „a szocializmushoz való saját út”, szerinte csak a szabadsághoz vezetõ közös út lehet a jelszó. S ezt a szabadságot csak együtt az „elsõ áldozattal”, a szintén leigázott oroszokkal, lehet kivívni. Gondolatmenetét, mely szerint „el kell utasítani azt az alapelvet, mely szerint a nemzeti érdek elõbbre való, mint a szabadságeszme érdeke”, egy manapság is aktuálisnak tekinthetõ tézissel zárja: a politikának az emberiség érdekeit kell szolgálnia, hogy meg tudja védeni a globális katasztrófától. „Tisztában kell lennünk azzal, hogy egy hosszú folyamat kellõs közepén vagyunk, melynek során a nemzeti érdekek „prókátoraiból”, az egész emberiség érdekeit védõ »prókátorokká« válunk.”

Józef Mackiewicz: A kommunista provokáció diadala
Fordította: Pálfalvi Lajos
Attraktor Kiadó, 2007
213 oldal, 2800 Ft

 
 
 

Szőke Katalin

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu