buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A költõ életútján


2007.10.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

„Egy regényes életrajz, legyen mégoly hiteles és korhû is a benne megjelenített alázatos és könnyedén emelkedett költõ élettörténete (…) kevésbé izgalmas és magával ragadó, mintha egy vagabund deákot vázolunk föl, akit nagy vágyak és célok feszítenek, örökké viszályba keveredik környezetével és önmagával, hol a fellegekben jár, hol alászáll a pokolnak. A Németh sugallta portré, és a Kiss Tamás által életre keltett Csokonai, valljuk meg õszintén, jól kozmetikázott ám unalmas költõ benyomását kelti, mintha az utókor kedvezõ ítélete rávetülne a napi gondokkal és irigy vetélytársakkal, fösvény mecénásokkal és testes szatócs-lányokkal küzdõ, halhatatlanná magasztosult poétára” (Új Forrás 2005. 3. szám).
 

Bálint Péternek ez a (Kiss Tamás és Csokonai címû írásából idézett) kijelentése mintegy elõre jelezte egy új, sablonoktól megtisztított Csokonai-regény születését; a mû aztán két évvel késõbb „Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok” – címmel került kiadásra, és azon melegében elnyerte a Debrecen város Csokonai Vitéz Mihály tiszteletére meghirdetett regénypályázatának elsõ díját is. A téma mondhatni adott volt a szerzõ számára, lévén debreceni és büszke lokálpatrióta: mint azt egy interjúban minden álszerénység nélkül jegyezte meg, Csokonai életében azt a fajta debreceniséget – értsd: európai szintû mûveltséget és polihisztor-tudást – képviselte, amit õ maga is vállal (Egy 18. századi lélek vándorlásai – Új Forrás, 2007. 4. szám). A közösségvállalás itt azonban többet jelent a Városnál, s többet az értelmiségi életforma összekötõ erejénél: Bálint Péter a poéta szerepét magára öltve ugyanis nem csak az irodalmi hagyományt értelmezte újra, de az alanyi narráció alkalmazásával valósággal beleírta, égette saját lényét a költõ portréjába, valahogy úgy, ahogy annak idején Rimay János is tette az általa gondozott Balassi-életmûvel. A „Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok” talán ettõl a mimézistõl annyira személyes regény. Bálint Péter prezentálásában végre nem a tankönyvszagú, évszámokkal és mûcímekkel felmálházott Csokonait ismerhetjük meg – ez a regényhõs él, méghozzá szenvedélyesen, elfojtott vágyakkal és szenvedélyekkel, bágyasztó víziókkal küzdve. Alakja – mely talán valóban emlékeztet az egykor élt költõére – szinte kiismerhetetlenül ellentmondásos: egyszerre könnyedén idomuló és lázadó, önirónia és hiúság, bölcsesség és sértett gyermeki önérzet jellemzi, azonban változékonysága mellett is jellegzetes karakter marad

Bálint Péter láthatóan rendkívül alapos kutatómunkát végzett, hogy hitelesen mutassa be a nagy elõd életkörülményeit. Leírásai kiterjedtek, és szinte minden kiderül belõlük a költõ családi-kollégiumi viszonyaival, mindennapjaival kapcsolatban – tudható például, hogy a kis Csokonai szabómester nagyapjának hány segédje volt, hogy hívták õket, mit ettek, és hogy néztek ki, vagy hogy a debreceni bíró milyen egészségügyi problémákkal látogatta Csokonai Józsefet, a város elismert kirurgusát. Az önéletrajz fiktív volta mellett Bálint láthatólag fontosnak tartja hitelesíteni szövegét. Ez szükséges is, hiszen egy régmúltban játszódó történetet a körülmények pontos ismerete tehet igazán életszerûvé – másrészt a rengeteg háttér-információ egy idõ után zavaróvá válik, s az olvasót nem feltétlenül hozza majd izgalomba a tizennyolcadik pohos kereskedõ aprólékos jellemzése is. A szerzõ másik hitelesítõ eljárása a beemelés, vagyis az eredeti korpusszal folytatott szövegközi játék: a regény minden fontosabb állomásán – és az arra alkalmas helyeken – Csokonai levelezésébõl, költeményeibõl idéz, néha csak egy-két sort, másutt akár a teljes verset vagy levelet. Megbízható, egyszerû módszernek tûnik, ennek ellenére Bálint Péter többször is túlírja ezeket a szövegrészeket – a harmincötödik oldalon található, Koháry grófnak írt eredeti levél idézése után például kötetlenebb formában kifejti a levél tartalmát, jelentését. Valós helyzetben ilyet senki nem tenne, hiszen miért is magyarázna el valamit, amit pont az elõbb fejtett ki saját levelében; ez a megoldás csak a történetíró, a krónikás perspektívájából értelmezhetõ – akkor viszont mi értelme van az egyes szám elsõ személyû narrációnak.

Zavaró, hogy a szöveghatárok – az eredeti, idézett részlet és Bálint Péter írása – viszonylag élesen elkülönülnek; hiába hoz létre a szerzõ egy különben szépen megformált, régies kifejezéseket tartalmazó archaikus szövegtípust, ha Csokonai saját stílusa érezhetõen eltér attól; Csokonai Vitéz Mihály levelezési stílusa cizellált, de többnyire igen feszes ritmusú (nem számítva a Juliskához írt szerelmes üzeneteket). Mondatai gyors lezárásúak, mondhatni pattogósak, és általában az egész szövegben érezhetõ valamiféle bujkáló feszültség, ha éppen nem indulat. Bálint Péter ezzel szemben lassú tempójú, érzékletes, kimérten hömpölygõ prózát ír – szeret elidõzni egy-egy részletnél, személy- vagy helyzetleírásnál, és igyekszik a lehetõ legérzékletesebben megjeleníteni az események történeti-anyagi hátterét. Tegyük hozzá, ezek az információk a mai olvasó számára akár lényegesebbek is lehetnek, mint az, hogy Csokonai személyesen hogyan nyilatkozott volna szerelmi kudarcairól, vagy édesanyjával kapcsolatos – sejthetõen ambivalens – érzé-seirõl.

Összességében, Bálint Péter regénye közli olvasóival mindazt, amit Csokonairól és a Városról, a 18. századi Debrecenrõl tudni lehet– olyan perspektívából jelenítve meg a múltat, ami a kor megismerésére s a tájékozódásra minden tankönyvi segédletnél és tanulmánynál izgalmasabb keretet nyújt.

Bálint Péter: „Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok”. Csokonai naplófeljegyzései
Széphalom Könyvmûhely, 2007
254 oldal, 2600 Ft

 
 
 

Koncz Tamás

Széphalom Könyvműhely

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu