buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 18, vasárnap
Ilona napja





















Évfordulók:
1850: Honoré de Balzac halála (Párizs)
1977: Déry Tibor halála (Budapest)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Felelõsséggel a nemzetért


2007.09.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Urbán Aladár az elsõ felelõs magyar miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos életének, sorsának, politikájának kutatásában nem hogy megkerülhetetlen nevet szerzett magának, hanem úgyszólván õ indította útjára azt. Már 1982-ben népszerûsítõ munka keretei között szólt az 1848-as magyar miniszterelnökrõl, négy év múlva a Nemzet és emlékezet sorozat publikálta vaskos könyvét Batthyány Lajos miniszterelnöksége címen, majd ezt követte 1987-ben Hajnal István írásának – amely a Batthyány-kormány külpolitikájáról szólt – sajtó alá rendezése. Urbán Aladár 1991-ben Batthyány Lajos fõbenjáró pöre címmel kiadta a miniszterelnök perének dokumentációját, 1999-ben pedig két kötetben tette közzé az egykori kormányfõ miniszterelnöki, hadügyi és nemzetõri iratait.
 

A miniszterelnök születésének kettõszáz éves évfordulójára emlékezve a 2007-es évben jelent meg Urbán professzor legújabb kötete a témáról. S ha a bóvlimédia nem kompromittálta volna sajnálatos módon a szót, akkor szívesen neveznénk a legkiválóbb történeti ismeretterjesztõ, illetõleg népszerûsítõ munkának a kötetet. A nagyszerû stílus, a követhetõ szöveg, a jól szerkesztett felépítés természetesen az alaposan kiérlelt történeti következtetések és a mindezt megelõzõ évtizedes lelkiismeretes kutatómunka eredménye. A szó legjobb értelmében olvasmányos kötet nem mond le a függelékként hozzá illesztett irodalomlistáról sem.

Noha nem mindenben értünk egyet a szerzõ megállapításaival, például azzal, hogy „gróf Batthyány Lajost a Népek Tavaszának forradalmi hulláma emelte a miniszterelnöki székbe”, s helyette inkább a magyar nemesi nemzet közösségének közmegegyezését és a bécsi Udvar – világpolitikai eseményektõl persze nem függetleníthetõ – belegyezésének tényét hangsúlyoznánk; mégis, abban bizonyosan nincs vita, hogy 1848 „alkotmányos forradalmát” Batthyány habitusa és politizálása tudta stabilizálni. Ezért mondjuk, hogy Batthyány, az amerikai forradalomhoz hasonló alkotmányos megoldások híve, bízvást nevezhetõ a magyar Washingtonnak, de semmiképp a magyarországi Robespierre-nek.

Miután Urbán kötetében hûen végigköveti a gróf korai éveit – benne egy kis Batthyány-genealógiát is adva –, továbbá katonai pályafutását, birtokkezelését, utazásait, azután a ’40-es évek legelejétõl kezdõdõ politikai pályafutás részletezésére tér rá. Batthyány, ahogyan egyre eltávolodott a konzervatívvá váló Széchenyitõl, úgy közeledett az egyre liberálisabb és demokratikus– egalitárius követelésekkel elõrukkoló Kossuth felé. Ugyanakkor Batthyány szilárdan kitartott elvei mellett, amelyek nem mások voltak, mint a joguralom (rule of law) biztosítása törvényi keretek között, s ezek kodifikálásával egy alkotmányos monarchia kialakítása, amelyben a magyar kormány felelõsséggel elsõsorban a magyar törvényhozásnak tartozik. Batthyány, aki enynyiben a felelõsség megvalósulását az el- és beszámoltathatóság elveinek konkrét nemzeti érvényesíthetõségében látta, kritikus helyzetbe került 1848-ban. A nehéz kormányozhatóságot többek között az okozta, hogy egyensúlyt kellett teremtenie miniszterei között, akik között éppúgy voltak konzervatívok (Esterházy Pál, Széchenyi), pragmatikus liberálisok (Deák), centralisták (Eötvös József) és radikálisok (Kossuth, Szemere Bertalan).

Urbán kiválóan megtalált idézettel demonstrálja Batthyány szinte elõre látható tragikumát: „sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem”. Mintha Batthyány is tudta volna, mi lehet a hozzá hasonló politikusok sorsa. 1848. októberi lemondásához két dolog vezetett: egyfelõl, hogy az Udvar a rendeleteit megszegõ Jellasic mellett tévesen kiállt, de másfelõl az is, hogy Kossuth egyre jobban érvényesítette ambícióit. Végül, ahogyan Batthyány is mondta: Bécs és Pest egyaránt szorongatta.

Az 1849. januári letartóztatásától október 6-i kivégzéséig végigkövetett szomorú történet bizonyítja, hogy a mérséklet és a biztonságos reform politikája a legsérülékenyebb, s ha nem lenne lapossá koptatott kifejezés, most biztosan a Scyllák és Charybdisek közötti hajózáshoz hasonlítanánk.

Fontos, hogy Urbán kötete végén kiemeli Batthyány kivégzésének emlékezésbeli aktusait, közelebbi és távolabbi politikai következményeit, de azt is, hogy az némiképp jelzés volt a Bécs-barát magyar ókonzervatívoknak a birodalom modernizálásán dolgozó Schmerling részérõl, hogy még olyan (ó)liberális politikust is el lehet tenni az útból, mint Batthyány Lajos.

Urbán könyve – azon túl, hogy rövid részletességgel beszámol az elsõ felelõs magyar miniszterelnök pályájáról – talán egy olyan hagyománynak a koszos felszínen itt-ott még átsejlõ fényére is rámutathat, amely a politika erkölcsi dimenzióját a nemzeti felelõsségérzet aktív gyakorlásán és az alkotmányosság megõrzésének belsõ parancsán keresztül láthatóan (is) érvényesíti.

Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos. Magyarország elsõ alkotmányos kormányfõje
Holnap Kiadó, 2007
239 oldal, 2700 Ft

 
 
 

Békés Márton

Holnap Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu