buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Keskeny ösvényen


2007.09.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Volt egyszer Németh Gábornak egy könyve, A huron tó, 1998-ban jelent meg, igaz, van most is, de olyan gyorsan és értelmetlenül cserélõdnek az elmúlt másfél évtizedben a jelentõs irodalomnak tekintett könyvek, hogy önkéntelenül múltba váltott e mondatban is a jelen idõ.

A huron tó a maga idejében egy rendkívül szuggesztív, élvezetes és látványos metanarratív megoldásokkal élõ, visszafogott önreprezentációra építõ szöveggyûjtemény volt (maradjunk egyelõre a múltban), amelyben az elbeszélõ (engé) nézelõdéseit, járkálásait, aktuális és alkalmi kalandjait erõs képekben hozta létre. E könyv szelídségével, személyességével, képkoncentráltságával, izomból jövõ, szövegbe írt javításaival, s mindezeken túl a mondat és a szöveg közti hierarchia balanszírozásával annak lett a bizonyítéka, hogy ez az alapvetõen anyag nélküli prózaírás nagyon is tud valamit. A huron tó maga mögé utasította az addigi, a szövegirodalom karakterisztikus, s bizonyos értelemben rögvest kanonikus értékû munkáit, visszaidézte az enig-matikus Angyal és bábu (1990), a mesterkélt A semmi könyvébõl (1992) és az unalmas eleven hal (1994) legjobb fogásait.

S bár a szubjektum konstruálható történetének lehetségese mindig is jelen volt Németh Gábor
prózaírásában, a Zsidó vagy? (2004) jogfolytonosan be is váltotta e korábbi könyvek pusztán meta-narratív igényét. A regényben már nem szórványszerûen artikulálódik a megalkotandó szubjektum, hasadásai, variánsai a mértékadóan relativizált saját gyerekkornak történõ állandó nekifeszülésben mutatkoznak meg. E könyvben kulminál mindaz, ami korábban gondolatjáték, kísérlet, struktúra és váz volt, ennek megfelelõen – és valószínûsíthetõen – egyetlen fõmûként, szublimációként.

Innen nézve nincs könnyû dolga annak, aki Németh Gábor legújabb, A tejszínrõl címet viselõ, az alkalmiság örve alatt tizenhat szöveget egyesítõ és egységesítõ, tematikusan a legkülönfélébb, rövidebb-hosszabb szöveget egyfajta sterilizációnak alávetõ könyvét próbálja olvasni. A tejszínrõl szövegei bár megtartják az önös lét nézõpontját, de immáron egy határozottan óvatosságát veszítõ, és fokozottan centralizálódó, mondhatnám, önzõvé váló szerzõ képe jelenik meg a szövegekben. Annak a korábban szelíd és megfontolt szerzõnek a képvariánsai (de)formálód-nak itt, akinek a neve: „minden szó, amit valaha leír”. Németh Gábor könyvei közül A tejszínrõl mûfajilag, poétikailag nem azért a legterméketlenebb, mert benne az alkalmiság folytán ugyan, mégis lapos kijelentések, argumentálatlan boszszantások és kidolgozatlan reflexív bon mot-ók olvashatók. „Elbeszélõnk anakronisztikus ellenirodalmat teremtve minduntalan búcsúztatja az irodalmat. Igaz, búcsúztatja szeretve tisztelt szerzõit is, általuk magát keskeny ösvényre számûzve. De miért lenne velük, vagy egy közelebbrõl meg nem nevezettel, esetleg Nádassal, vagy éppen elbeszélõnkkel kimúlatva az irodalom?” Sokkal inkább azért erõsíti ez a könyv az általa jelentõségét veszítõként aposztrofált, s az egyébként pejoratív jelzõjû „érdekes” irodalmat, mert látványosan visszaidézi a kezdet kezdeti eldöntetlen írás-akarás és anyagnélküliség feszültségét, s mert ennek következményeképpen metanarratív eljárásai éppen a „voltba”, az egykoron jelentõsnek és érdekesnek gondolt irodalmi „múltba” mutatnak.

Olybá tûnik hát, mintha olvastuk már e szövegeket, a variációikat, miközben elbeszélõ itt fel lett kérve, fel lett ébresztve. De ki és mire? Mert jönnek az elõzõ könyvek visszaálmodásai; a vak képzelet (Angyal és bábu), a jó szándékú, kacsacsõrû-zárójeles kurziválás (A huron tó), vagy a nagypapa a szigeten (Zsidó vagy?). Miközben A tejszínrõl prózákat ígér Ottlik örvén. „Minden kinyomtatható. Akár ezer olvasó számára. Kb. ennyien olvassák Németh Gábort elbeszélõ elképzelése szerint.” De az Ottlik szerinti próza nem hibából vagy a hiba erényébõl születik. Pl. Michael Man helyesen: Mann, nem a Paul de, hanem a nagynarratíva-írók mintája szerint. A McDonald’s elírása a 93. oldalon pedig a 95.-en talált, képzelt jegyzetként tér vissza. „A tejszínrõl tele van elég kínos betûhibával.” Nullpontok, lehetségességek, variációk, az álmodás, mint az írás aktusa, a képteremtéssel történõ valóságtörlés, az értelmezés és a láthatóság relativizálása, az így írnék, ha tudnék vezérelve, az egyszemélyes kultúra dicsérete – ezek lehetnének A tejszínrõl védõ mechanizmusának és egyben gáncsának is használható hívószavai.

Én ténylegesen látni szerettem volna azt a képet, amit Németh Gábor közvetít A tejszínrõl. Mert ha valaki a képre, a képzeletre, az emlékképre és a képfelejtésre hagyatkozik, és nem elsõ ízben, az töredékeiben is sûrû szövésû kalandot ígér. „Van itt kép ügyben még mindig egy alapos világirodalmi lemaradásunk: Peter Handke mindmáig érvényes, a képvesztés ellenében mûködtetett képelbeszélõ mûvészete; lehet, hogy mégiscsak olvasni kellene õt?” Igaz, az olvasói-kritikai elvárásoknak megfelelõen értékelt Zsidó vagy? után némi lazításra okot is lehet találni, s végeredményben miért ne éppen laza szövegek, vagy éppen laza szövegeken belüli laza szövegek sorba állításával. És akkor az összefüggések elleni elbeszélõi ellenszenv is valójában összefüggések keresésévé, legalábbis mûvi módon konstruált rendszeretetté változik. De az „érdekes” kategóriájának megszorító értelmezésében.

Németh Gábor: A tejszínrõl. Prózák
Kalligram, Pozsony, 2007
184 oldal, 2200 Ft

 
 
 

Bombitz Attila

Kalligram Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu