buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 22, csütörtök
Menyhért és Mirjam napja





















Évfordulók:
1920: Ray Bradbury születése (Waukegan)
1958: Roger Martin du Gard halála

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
A ködlovag befogadása


2007.09.06

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Az idei Könyvhétre megjelent, Hajnóczy Péter összegyûjtött írásait tartalmazó kötet több mint hatszáz oldalt tesz ki. A „torzóban maradt életmû” legendájához képest nem is tûnik kevésnek, egészen addig, míg el nem képzeljük a Hajnóczyval nagyjából egyidõben indult nemzedéktársak lehetséges gyûjteményes kiadásainak vaskos köteteit. A „Péterek nemzedékének” szerzõi, Nádas, Esterházy, de még a kánonból mostanság kiszorult Lengyel Péter is ennek többszörösét hozta létre eddig – és ezek az életmûvek még korántsem lezártak.
 

Mindez persze nem sokat jelent, hiszen nyilvánvaló, hogy egy-egy szövegkorpusz értékét nem mennyiségi kritériumok határozzák meg (elég itt Pilinszkyre vagy Mészölyre gondolni, kiknek életmûve – noha egészen más okból, elsõsorban a szikárságra, a pontosságra és a sûrítettségre való törekvés miatt – szintén nem túl terjedelmes). A Hajnóczy-életmû csonkasága ellenére is rendkívül nagy hatású. Jelentõsége nem az oeuvre teljességében rejlik, hanem azokban a jegyekben, melyek valószínûleg épp ezt a befejezettséget, a kerek egész létrehozását tették/teszik lehetetlenné.

Ahogyan Mészöly Miklós fogalmaz: „Benne inkább valami újnak, jó értelemben vett irritációnak, fertõzésnek a lehetõsége volt meg, ami egy általánosabb érvényû nóvum megindulását nagyban és erõsen elõsegítette. Olyan bázissá, mögöttes ösztönzõvé vált, akihez késõbb is vissza lehet nyúlni: a bátorságához, a merészségéhez. Ebbõl a szempontból irodalomtörténetileg azokkal a nagyon szuggesztív, de teljes életmûvet létrehozni nem tudó ködlovagokkal vethetõ össze – mint Gozsdu, Csáth, a Chol-nokyak –, akiknek szintén a mögöttes jelentése a leginkább meghatározó.

Jelentõségük nem abban van, hogy talentumuk egy önmagát klasszicizálni tudó teljességgé is kibontakozott volna, hanem abban, hogy alapkõvé tudtak válni.” Mészöly rendkívül pontos és érzékletes mondataiból a klasszicizálódás kérdése az, amely rendkívül fontos lehet a mostani gyûjteményes kötet kapcsán. A Hajnóczy-szövegek ugyanis a nemrégiben elhunyt Domokos Mátyás gondos szerkesztésében elindított, mára már hatvan kötetet számláló Osiris Klasszikusok sorozatban jelentek meg, abban a sorozatban, melyben többek között Balassi, Berzsenyi, Vörösmarty, Petõfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz, Radnóti, József Attila és Szabó Lõrinc gyûjteményes vagy összkiadásai is napvilágot láttak. A letisztult formájú, decens, visszafogott kiállítású sorozat mintha azt (is) sugallaná, hogy a keretei között megjelenõ írásoknak már nem kell figyelemfelkeltõ, magyarázó, esetleg harsány borító, hiszen szerzõik már különösebb reklám nélkül is számíthatnak az olvasók figyelmére, természetesen – és ez a sorozat minden alkotójára igaz – nem érdemtelenül. Rendkívül érdekes, hogy Hajnóczy Péter megjelenik ebben a sorozatban, hiszen nem egyebet fejez ki, mint hogy az Osiris Kiadó ezt az életmûvet is egyértelmûen a klasszikusok között látja és kívánja láttatni. A kötet megjelenése kapcsán talán ez a kanonizációs gesztus az egyik legérdekesebb jelenség. A sorozat más szerzõi – kivétel nélkül a középiskolai irodalomoktatás szereplõi is – megkérdõjelezhetetlenül és ráadásul igen régóta számon tartatnak a klasszikusok között, s bár hangsúlyeltolódások, idõszakos „divatoknak” megfelelõ mozgások még itt is akadnak, státuszuk mára már megkérdõjelezhetetlen. Hajnóczyval azonban más a helyzet, hiszen úgy tûnik, az õ helyének kijelölése jelenleg is zajlik. Köszönhetõ ez részben annak, hogy halála után – a fõként életrajzi elemekbõl táplálkozó legendát kivéve – nem igazán foglalkozik vele az irodalomtörténet-írás, így „elhelyezése”, szövegeinek alapos, már némi távlattal is bíró feldolgozása fõként az elmúlt egy évtizedre korlátozódik (Németh Marcell monográfiája, a Véradó címû kritika- és dokumentumválogatás, a Székely András által öszszeállított bibliográfia, a Szegedi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánykötete mind ennek a rövid idõszaknak a termése). Részben ennek a jelenleg is zajló revideáló tevékenységnek, részben a szerzõ életkorának (idén még csak hatvanöt éves lenne) köszönhetõ, hogy az életmûvet a mai napig frissnek, újnak érezzük. Ez a frissesség persze nem csak az irodalmi élet mozgásának, kései reakciójának tudható be, hanem a szövegek felépítésének, az egész írói világképnek is. Hajnóczy mûvészetében a kívülállás mindig meghatározó motívum volt (tartalmi elemként és formai értelemben egyaránt), valószínûleg éppen ezért nem tudtak, tudnak vele mihez kezdeni. (A posztmodern és a neoavantgárd például egyaránt saját táborába tartozó szerzõként kezdi értelmezni a szövegeket, melyeknek valóban mindkét irányba erõs kötõdései vannak.) Az irodalomtörténet nehezen talál helyet annak az életmûnek, mely egyelõre úgy tûnik mindenfajta meghatározás alól kibújik.

A kanonizáció gesztusa mellett nyilvánvalóan hiánypótló jellege miatt is fontos ez a kötet. Bár korábban már jelentek meg gyûjteményes kötetek (pl. a Századvég vagy a Szépirodalmi Kiadónál), ezek birtokába jutni az utóbbi idõben már nem volt könnyû feladat: a könyvesboltokból és a kiadók raktáraiból már régen elfogytak, és antikváriumban rájuk bukkanni is kivételes szerencsének számított. Mátis Lívia (aki sajnos már nem érhette meg a kötet megjelenését) és Reményi József Tamás az életmû kiváló ismerõi, a Hajnóczy-szövegek többszörös szerkesztõi tehát régen várt munkával örvendeztették meg a Hajnóczy-olvasók nem kis táborát. A kötet felépítése a megjelenések lineáris rendjét követi: A fûtõ (1975), az M (1977), A halál kilovagolt Perzsiából (1979), a Jézus menyasszonya (1981) címû kötetek ebben a sorrendben követik egymást, ugyanazokkal a szövegekkel, melyeket az elsõ, önálló kötetekként való megjelenéskor is tartalmaztak. Ezek után következnek a kötetbe nem került és hátrahagyott írások, melyek nagy része a már említett gyûjteményes- ill. válogatás-kötetekbõl ismerõs lehet. Ezek az írások nem kronologikusan, megírásuk sorrendjében, hanem mûfajok szerint szervezõdnek csoportokba. A szociográfia (a hírhedt, az elmegyógyintézetek világát feltáró Az elkülönítõ), a dráma, a forgatókönyv, a jegyzet és a novellák mellett a Függelékben a be nem fejezett írások is helyet kapnak. Ezek között szerepel a legnagyobb figyelemre számot tartó A szakács címû szöveg, mely közel 50 oldalnyi és ez alkalommal lát elõször napvilágot. A Jegyzetekben „kisregény-kísérletként” definiált szöveg egyértelmûen a Perzsia egyik elõzménye (1976 és 1977 között született), mely rengeteg motívummal, szerkesztési eljárással és alapvetõ tematikus hasonlósággal kötõdik az író talán legismertebb szövegéhez. A szakács fõhõse – akirõl az elbeszélõ egyes szám harmadik személyben tudósít – a Perzsia írójához hasonlóan az alkoholizmussal küzd (illetve más értelmezés szerint azzal vezekel, esetleg éppen az alkohol által igyekszik közelebb jutni a szeretethez, a megértéshez), tehát az író egyik legszemélyesebb élményét alakítja fikcióvá. A kívülállás, az azonosulás képességének tragikus hiánya itt is mint meghatározó léttapasztalat szerepel, s a szövegszerkesztés is hordozza a jellegzetes, Hajnóczyra jellemzõ sajátságait (pl. talált, más kontextusból beékelt szövegek, álmok és látomások szürreális leírásai, montázs-szerû szövegalakítás, stb.). A sok hasonlóság mellett természetesen különbségek is akadnak, így valószínûleg ez az új szöveg is sokat tesz majd hozzá az eddigi értelmezésekhez, ugyanúgy ahogyan ez a több szempontból is rendkívül fontos kötet valamelyest átalakítja eddigi Hajnóczy-képünket, újrarendezve az eddigi viszonyokat. Talán befogadtatja végre ezt a különös „ködlovagot”, de nem úgy, hogy gombostûre szúrva megbénítja és elhelyezi egy halott irodalmi panoptikumban, hanem úgy, hogy meghagyja ködszerûségét, megfoghatatlanságát, ellenállva annak a kísértésnek, hogy mindennek a végére pontot tegyen.

Hajnóczy Péter Összegyűjtött írásai
Osiris Kiadó, 2007
622 oldal, 4200 Ft

 
 
 

Kolozsi Orsolya

Osiris Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu