buy Windows 10 Professional Key buy Windows 10 product Key microsoftwarestore.com www.troilus.es anneshealinghands.nl canada goose jas parajumpers outlet
2019. augusztus 24, szombat
Bertalan napja





















Évfordulók:
1838: Kölcsey Ferenc halála (Cseke)
1899: Jorge Luis Borges születése (Buenos Aires)

Összes évforduló...

 



Archívum
Elofizetés

 

Legyen a kezdőlapja az UjKonyvPiac.hu!(IE)Tegye az Új KönyvPiacot kedvencei közé!(IE)UjKonyvPiac.hu-t a Sidebarba!(NS6+)

 













 
Testvérpárharc


2007.07.04

A cikk nyomtatása...Küldje el e-mailen...

Furcsa lehet, amikor a családi ebédlõasztal úgy változik barikáddá, hogy két testvér alkotja az ellentétes frontokat. Van ennek egy viszonylag hétköznapi formája, amikor vita alakul ki a ballagási lakomán. Az már azonban sokkal történelemformálóbbnak tekinthetõ, hogy a katolikus költõ Sík Sándor testvére Sík Endre, Kádár külügyminisztere volt, vagy hogy Wisinsky lengyel érsek testvére családnevét Visinszkijre változtatva Sztálin pereinek jogi fõmágusa lett. Ennél perverzebb, ha a két testvér közül az egyik nézõpontja sem vállalható, lévén az egyik kommunista, a másik meg náci.

Magyarországon, a 20. század közepén ez is megtörténhetett: a Rajk-fivérekrõl van szó. S hogy volt-e több ilyen szituáció, fõleg ilyen emblematikus figurák esetében, azt nem tudom, de ez nyilván saját tudatlanságom bizonyítéka, s nem a történelem paradoxonokban való bõvelkedésének hiányáé.

Duncan Shiels, angol újságíró, aki a ’80-as években jött Magyarországra, a Rajk-fivérek különös történetét dolgozta föl. Az eredetileg franciául írott kötet posztumusz jelent meg.

A munka egyedülálló annyiban, hogy párhuzamos életrajzot ad Rajk Lászlóról és testvérérõl, Endrérõl, s ehhez igen nagyszámú, családtagokkal készített interjút használt fel, szakirodalmi bázis tekintetében azonban megmarad a régóta ismert és sokszor feldolgozott munkáknál.

A kötet elõszavát az elvtársai által kivégzett Rajk László fia, a szerzõ barátja írta, akirõl 120 oldallal késõbb derül ki, hogy keresztapja néhai Kádár János, akinek rendszerét – amely örököse volt az apja által felépíteni segített totalitarizmusnak – õ a demokratikus ellenzék részérõl igyekezett lebontani.

A kötet koncepciója röviden az, hogy a Rajk-testvérek közül az 1899-ben született Endre és a nála tíz évvel fiatalabb László a ’20-as évek végétõl gyökeresen más világnézeti pályára állott, s a történelem fordulópontjai révén ezek kétszer keresztezték egymást, ám a többi testvér és a családi érzések arra indították a történeti szituáció miatt éppen domináns helyzetben lévõ egyik testvért, hogy megkönyörüljön a másikon. Vagyis, amikor Endre a Szálasi-kormány élelmezési kormánybiztos-miniszterhelyetteseként a Sopronba visszavonuló kollaboráns rezsim tagja volt, akkor tanúvallomásával megmentette testvérét a sopronkõhidai statáriális bíróság halálos ítéletétõl; majd László, egy másik kollaboráns rezsim belügyminisztereként lemutyizta, hogy Endrét ne kérjék ki az amerikai hatóságoktól, s így megmentette bátyját a népbíróságtól. Õk voltak a Rajk-testvérek, s ez az õ történetük. Itt meg is állhatnánk, mert a könyvcím szerint ebben a kötetben csupán errõl van szó.

Ám azért ennél többrõl is.

Többrõl, hiszen a kötet gazdagon bemutatja a népes, sepsiszentgyörgyi gyökerû tisztességes szász kispolgár-kisiparos família 20. századi történetét. Emellett párhuzamosan futtatva egy nem túlságosan innovatív köztörténetet is kapunk, amirõl a szakmai lektor mondja el az utószóban, hogy ennek mondanivalója számunkra nem ismeretlen és annál kevésbé szofisztikált nézetet tükröz.

Ami viszont kevesebb a cím által ígértnél, vagyis ami nem derül ki a kötetbõl, kettõs okból is joggal hiányolható. Elsõként említjük, hogy a könyv címe alapján várakozásunk az volt, hogy szerzõje a két testvér különbözõségére meggyõzõbb magyarázatot fog adni. Csupán azt tudtuk meg, hogy Endre és a két legnagyobb fiútestvér átköltözött Erdélybõl Magyarországra, míg a család többi tagja – köztük a fiatal Lászlóval – végignézte édesapjuk gazdasági tönkremenetelét. Majd Endre a ’20-as évek végén magával vitte Nyíregyházára Lászlót, aki nem volt olyan ambíciózus mint három bátyja. Ezt követõen László 1929-ben rövid ideig Franciaországban tanult s innen már marxistaként tért haza. Itthon aztán nem volt megállás: jött az illegális kommunista hálózatba való belépés, a szélsõbaloldali olvasókör, és a végsõ szakítás Endrével 1932–34 során, aki kezdetben a Hangya tisztviselõje volt, majd egy nyilasközeli mezõgazdasági szövetkezet igazgatója lett. Ezt követõen Endre sorsára ott találunk megint rá, amikor egy évtized múlva hirtelen kormánybiztos lesz, míg László életét hûségesen végigköveti a szerzõ, noha meglehetõsen nagyvonalúan lép át egy-két apróságon. S itt érkeztünk el a kritika második pontjához.

Számos, közérdeklõdésre bizton számot tartó részlet magyarázatlanul marad a kötetben. Így például szó sem esik arról, hogy Rajk volt a hazai kommunisták között a moszkoviták leglelkesebb támogatója, 1945-ben nem véletlenül lett budapesti párttitkár. A szerzõ elegánsan elmegy amellett is, hogy Rajk László irányította az 1945-ös fõvárosi helyhatósági és a novemberi országgyûlési választásokat, ahol az MKP-listán õ volt a második Rákosi mögött; de Rajk fogalmazta meg belügyminiszterként az 1947-es választási törvényt is, majd õ vezényelte le a kékcédulás voksolást.

1946-ban Rajk betiltott több száz civil egyesületet, köztük a baloldali katolikus KALOT-ot is. Rajk építette ki a rendõrséget és rakta le az ÁVO alapjait, létrehozta a B-listázás intézményét, és a Magyar Közösség 1946–47-es „felgöngyölítése” szintén az õ nevéhez fûzõdik.

A Rajk elleni koncepciós per, megkínoztatása, elárultatása itthon a közvélemény elõtt jól ismert, dokumentálása kielégítõen megtörtént. A Rákosi–Farkas–Péter hatalmi monolit féltékenységébõl és a totalitárius rendszerek természetébõl adódott, hogy Rajkot valóban hamis vádak alapján „elemésztette” (Duncan Shiels) a rendszer. De megint itt a szerzõ újságírói beszólása, amely megakadályozza, hogy legalább a per értékelése helyén legyen. Így ír: Rákosit Rajk kivégzése után „semmi sem korlátozza (…), hogy a saját torz szocialista, utópikus elképzeléseit népével erõszakkal elfogadtassa.” Ha valaki utópistaként viselkedett, akkor Rajk lehetett az, Rákosi nagyon is számító kollaboráns volt, s épp ezért terveit 1949-ig sem akadályozta senki, Rajk meg fõképpen nem; s hogy a magyar nemzet Rákosi népe lett volna, azt alig hisszük, de a pesti munkások sem így gondolták ’56-ban.

Rajk László, akirõl a kötet valójában szól, saját értelmiségi messianizmusának áldozata lett, amely a magyar társadalom határozottan kommunista átalakítását célozta. Természetesen a példátlanul cinikus Rákosi-klikk által mûködtetett hatalmi mechanizmus hajtotta végre a leszámolást Rajkkal, ám mindez nem másutt zajlott le, mint a mindenkori kommunista – és egyéb – forradalmak erõterében, amelyek belsõ értelme, hogy a királyok lefejezését követõ Danton-perek után a Robespierrekre is mindig sor kerül.

Duncan Shiels: A Rajk fivérek
Ford.: Petõ Márk
Vince Kiadó, 2007
235 oldal, 2595 Ft

 
 
 

Békés Márton

Vince Kiadó

 
Osztályzat:



Az eredmény kijelzéséhez minimum
10 szavazat szükséges

 

 
Fórum

Ehhez a cikkhez még nem érkezett hozzászólás.
Írja meg véleményét a Fórumra!

Felhasználói név:
Jelszó:
Amennyiben nincs még felhasználói neve és jelszava, kerjük itt regisztrálja magát!

Hozzászólás:

 

 
 

 


Partnereink:


Honlaptérkép


©1997-2019 Új KönyvPiac
Minden jog fenntartva.
Tel: (06 1) 210-9933; Fax (06 1) 210-9935
E-mail: ujkonyvpiac@ujkonyvpiac.hu